1405 találat látható

A bölcsészkaron az 1887/88-as tanévben kezdte meg működését a Történelmi Szeminárium. Oklevélgyűjteményünk a szeminárium tulajdonát képezte, a hallgatók ennek segítségével mélyíthették el paleográfiai ismereteiket, s fejleszthették oklevél olvasási tudásukat. A gyűjteményt a 13. század közepétől a 17. század utolsó harmadáig keletkezett oklevelek alkotják, amelyek döntő többsége a mohácsi csatát megelőző időből származik. A kibocsátók között világi személyek (uralkodók, nagybírák, bánok, az országtanács, városok, várnagyok, városi polgár, közjegyző stb.) mellett egyházi személyek és testületek (pápa, érsek, püspök, apát, hiteles helyek) is találhatók. Az oklevelek között eredetiek és másolatok, fogalmazványok is vannak. Megpecsételésük módját tekintve van közöttük privilégium, zárt és nyílt oklevél.

IV. Béla király elrendeli, hogy Ound-i Gergely és Sokorói Izsép Ponith ispán ellen folytatott perében az okleveleket a kijelölt határnapon mutassák be.

Miklós bán átírja IV. László király oklevelét, amelyben Pósa comest és testvérét, Gueche mestert és népeiket kiveszi a kőrösi ispán joghatósága alól, és a szlavón bán hatósága alá helyezi.

A szatmári bírák IV. László királynak jelentik, hogy parancsa ellenére Ehte fia Mikó nem adta vissza Ábrahám mester árváinak Sonkád nevű földjét.

A nyitrai káptalan előtt Ruh fia Domonkos fia Ruh átadja Hont megyei Varbók, Litva és Kernye nevű birtokának felét Halald fia Jakabnak és fiainak.

Péter fia Tamás közjegyző előtt bolognai polgárok eladnak egy földrészt és egy kertet.

Péter fia Tamás liptói és kőrösi ispán Kozma fia Dénes perét Egyed fia Tamás ellen elhalasztja.

Ismeretlen földrész határjárása