Showing 2364 results

Archival description
Advanced search options
Print preview View:

A Rektori Hivatal iratai

Az állag anyaga csak az 1944/45-ös tanévtől tekinthető jelentősebb forrásnak, a megelőző évekből csak szórványosan maradt meg néhány irat. Az 1919-1921 közötti anyag egy része, szerencsés véletlen folytán, éppen a Munkásmozgalmi Intézetben volt az Országos Levéltárba történő szállítás idején. A MMI-ből később hiányosan ugyan, de bekerült a Levéltárba. Az 1944-1950 közötti anyag sem teljes, hiánytalannak az 1951/52-es tanévtől mondható. Az iratok iktatása 1951. december 30-ig az Egyetemen alkalmazott módon, tanévenként sorszámosan történt. 1952-1957 között csoportszámos iktatást alkalmaztak. 1957. január 1-től visszatértek a sorszámos iktatásra, de már nem tanévek, hanem naptári évek szerint. Az iktatókönyvek 1935-től, a mutatókönyvek 1944/45-től maradtak meg. Az 1944 előtti anyag utólag készített index segítségével kutatható.
Az 1950 után a Rektori Hivatalban bevezetett szervezeti változások következtében az iktatott iratok kezelése is megváltozott. A Hivatalban központi iktatás folyt. Iktatás után az irat arra az osztályra került, amelynek feladatkörébe tartozott az ügy intézése. Az iktatókönyvbe be is jegyezték, hogy az anyagot hová továbbították, a visszahelyezése azonban nem mindig történt meg. Ez a központilag iktatott anyag megbontását idézte elő. Sok irat került a Személyzeti Osztályra, illetve a Tudományos Csoporthoz, amely témánként gyűjtötte az anyagot. Különösen érvényes ez az 1960-1970 közötti évekre, amikor az iratmennyiség is tetemesen felduzzadt. Ebben az időszakban legcélszerűbb témák szerint kutatni, ahogy az anyag jelenlegi rendezésében található.
Az állagon belül külön sorozatot képez a háború pusztításai után megmaradt 8 doboznyi égett irat. Az anyag rossz állapota miatt nem kutatható. Szintén külön egységet képez az alapítványi okiratok sorozat, itt található többek között Pázmány Péter alapítólevele, a Mária Terézia által kiadott Diploma Inaugurale stb. Itt nyertek elhelyezést a különféle pályamunkák díjazására tett alapítványok, valamint egyéb másolatok /pl.: a Diploma Inaugurale-ról, az egyetem birtokairól stb./ Az iratok nyelve latin, német és magyar.

Rektori Hivatal

Feladata mindig az volt, hogy a rektornak a vezetési teendők ellátásában segítséget nyújtson. A kezdeti idők óta működő kancellár mellé II. József uralkodása idején jegyzői és írnoki állást szerveztek, majd díjnokokat is alkalmaztak, ettől kezdve történik említés Egyetemi irodáról, illetve Rektori irodáról. Több helyen Egyetemi Központi Iroda néven szerepel. Az 1900/01-es tanévtől találkozunk a Rektori Hivatal elnevezéssel. Az 1949. évi reformok után szükségessé vált a Rektori Hivatal átszervezése, amely több szakaszban történt. 1950-ben a kari tanulmányi osztályok irányítására megalakult az Oktatási Osztály. Munkájának egy részét 1964-től a Tudományos Csoport, 1970-től a Tudományszervezési Osztály és a Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya vette át. 1950-től külön egységet képez a Személyzeti Csoport, később a Személyzeti Osztály, amely 1970-ben ki is vált a Rektori Hivatalból. 1951-ben megszervezték a rektori titkári állást, ezután a munkák egy részét a titkár irányításával működő Rektori Titkárság végezte. A rendszerváltozás a Rektori Hivatal esetében az alábbi átalakulással járt. Négy egység között osztották meg a feladatokat; Főtitkári Hivatal, Rektori Titkárság, Nemzetközi Kapcsolatok és Tudományszervezési Osztály, valamint Oktatási, Személyzeti és Szociális Osztály.

Bölcsészettudományi Kar

A Nagyszombati Érseki Egyetemen 1635-ben két karon indult meg a tanítás: a Facultas Theologicán és a Facultas Philosophicán. A magyar nyelvű oktatás bevezetése óta a Facultas Philosophica neve Bölcsészeti vagy Bölcsészettudományi Kar. Ezt "bölcsészeti tanfolyam"-ként emlegették, mivel hosszú ideig előkészítő jellege volt: az Egyetem többi fakultására csak e tanfolyam elvégzése után lehetett tovább lépni. A tudományos munka mellett a Kar feladata volt a tanárok képzése is. Ezért alakult meg 1862-ben a Tanárvizsgáló Bizottság, majd 1870-ben a Tanárképző Intézet. Szervezetileg ugyan mindkettő független volt, de szorosan a Kar mellett működött. Megszűnésük után a Dékáni Hivatalon belül megszervezett Tanulmányi Osztály vette át munkájukat. Az 1949. évi reform alapvető változást hozott a Karon, mely 1949. május 16-tól kettévált: a természettudományokkal foglalkozó tanszékek (intézetek) külön Természettudományi Karrá alakultak. Az újabb szervezeti változás következtében a Nyelv- és Irodalomtudományi, illetve a Történettudományi Kar 1953-tól 1957-ig külön dékáni hivatallal - s így önálló karként - működött. 1957-ben a két kar ismét egyesült, és Bölcsészettudományi Kar néven működik napjainkban is.

ELTE Bölcsészettudományi Kar

Results 1 to 10 of 2364