A fond a Kir. József Műegyetem (1871–1934) Rektori Hivatalának iratait tartalmazza négy állagban. Az iratanyag az intézmény valamennyi alapvető igazgatási-oktatási funkcióját lefedi.
a) Egyetemi tanácsülési jegyzőkönyvek (1872–1934)
Az egyetemi tanács – amelynek tagjait a kinevezett rendes tanárok és a magántanárok választott képviselői alkották, a rektor és a dékánok elnökletével – évente általában négy rendes ülést tartott, rendkívüli ülésekre szükség szerint került sor. A rektor és a dékánok megválasztása az egyetemi tanácsülésen történt. A gyűjtemény a századvélt megelőző évekre vonatkozóan hiányos; 1901-től szinte hiánytalan.
b) Rektori tanácsülési jegyzőkönyvek (1874–1934)
A rektori tanácsüléseken a rektor és a dékánok vettek részt; ez a testület tárgyalta az universitással kapcsolatos legfontosabb ügyeket. A tanácsülési jegyzőkönyveket keletkezésükkor külön bekötve őrizték. 1903 előttről összefüggő sorozat nem maradt fenn.
c) A Rektori Hivatal iratai (1871–1934)
A fond legterjedelmesebb állagát három sorozatra tagolva tartják nyilván: (1) iktatott iratok (104 doboz, 1871–1934), (2) iktatókönyvek (10 kötet, 1919–1935), (3) mutatókönyvek (13 kötet, 1918–1940, köztük az 1917–1940 közötti összesített név- és tárgymutató).
Az iktatott iratok tárgykörét tekintve a következő főbb témák azonosíthatók: (I) személyzeti ügyek (tanár- és segédtanszemélyzet-kinevezések, illetmény- és nyugdíjügyek, magántanári képesítések, mérnöki cím kérdése); (II) hallgatói ügyek (felvétel, tandíjak, ösztöndíjak, fegyelmi eljárások, statisztikai adatok, nőhallgatók felvétele, katonai szolgálattal kapcsolatos kedvezmények); (III) igazgatás és szervezet (szervezeti szabályzatok, kari és rektori tanácsi ügyek, rektor- és dékánválasztások, iratkezelés szabályozása, könyvtári ügyek, numerus clausus, fegyelmi és igazolási eljárások); (IV) pénzügyi és gazdasági ügyek (éves költségvetések, beruházások, ösztöndíj-alapítványok, építkezések, bérelt helyiségek); (V) tudományos és oktatási ügyek (tantervi módosítások, új tanszékek szervezése, külföldi kapcsolatok, oklevélhonosítások, műszaki doktori ügyek, szakvélemények); (VI) háborús időszak (1914–1918) és az azt követő átmenet (katonai behívások, hadisegélyek, hadigondozottak, Tanácsköztársaság utáni fegyelmi eljárások, trianoni következmények: elcsatolt területekről érkező hallgatók, selmeci akadémia áthelyezése).
d) A Kir. József Műegyetem évenkénti összefoglaló pénzügyi jelentései (1884–1906)
Egy kötetben összefoglalt éves pénzügyi és gazdasági állapotjelentések, amelyek átnézéssel kutathatók.