Az Egyetem hallgatóinak személyi nyilvántartásai
- HU BCEL 08
- Fond
- 1948 - 1995
Ennek része:A BCE iratállománya
2 eredmények digitális objektummal/tartalommal Digitális objektummal rendelkező találatok
Az Egyetem hallgatóinak személyi nyilvántartásai
Ennek része:A BCE iratállománya
Az EFE Bélyeggyűjtő Körének iratai
Ennek része:SOE Központi Levéltár iratai
Az Állatorvos-történeti Gyűjtemény iratai
Ennek része:Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
Múzeumunk jelenlegi állandó kiállítása 2018. március 7-én nyitott meg. Egyetemünk történetét mutatja be a 1787. évi alapítástól 2016. július 1-ig, amikor az intézmény ismét önállóvá vált, kiválva a Szent István Egyetemből. A korábbi tárlat 1984-ben alakult meg.
Ennek része:Miskolci Egyetem Levéltára
Ennek része:Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
Aujeszky Aladár (1869–1933) bakteriológiával, fertőző betegségekkel foglalkozott. Az Állatorvostudományi Főiskolához tartozó Bakteriológiai Intézetet vezette Preisz Hugó után, majd a tudományterületet oktatta nyilvános rendes tanárként. 1902-ben különítette el a veszettséghez hasonló, később róla elkeresztelt Aujeszky-féle betegséget. A két világháború között szorgalmazta a kutyák rendszeres oltását veszettség ellen, hozzájárulva a rettegett fertőzés visszaszorulásához Magyarországon.
Aujeszky Aladár
Audio-Vizuális Technikai Központ (BTK) iratai
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az Audio-Vizuális Technikai Központot a Bölcsészettudományi Kar keretében hozták létre a Kari Tanács 1970 márciusi határozata alapján. Feladata az oktatáshoz és a tudományos kutatómunkához szükséges kiszolgáló technikai apparátus biztosítása volt, hatáskörébe tartozott a szükséges technikai eszközök beszerzése, adaptálása, karbantartása, kezelésének megismertetése az oktatókkal, hallgatókkal, audio-vizuális segédanyagok (hangfelvételek, diafilmek) készítése stb. Egységes szervezeti keretbe foglalta a karon működő laboratóriumokat, nyelvi- és módszertani stúdiókat, amelyek műszaki irányítása alatt állnak. A fond iratait kimenő és bejövő levelek szerint csoportosították, ezen belül sorszámosan iktatták. Iktató és mutatókönyvek nincsenek, az anyag egyenkénti átnézéssel kutatható.
ELTE Bölcsészettudományi Kar
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
A fond anyaga az 1945 előtti korszakból rendkívül töredékesen maradt fenn. Az 1945 után keletkezett iratok egy részéhez nincsenek segédkönyvek, ezek hiányában az anyag egyenkénti átnézéssel kutatható.
ELTE Ásványtani Tanszék
Ennek része:Miskolci Egyetem Levéltára
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
A csekély mennyiségű iratanyagban az egyetemi oktatással és Kelet-Európa kutatással kapcsolatban találhatók iratok.
Arató Endre
Ennek része:Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának iratanyaga
Az Áramlástan Tanszék elődintézményét 1934-ben alapították Aerodinamikai Intézet néven. A Tanszéknek kezdettől fogva kettős szerepet szántak. A Tanszék az egyre terebélyesedő áramlástani tudományok oktatásán túl az 1930-as években fejlődésnek induló hazai repülőgépipar kutatási hátterét volt hivatva biztosítani.
A II. világháború befejezését követő években a Tanszék irányítását GRUBER József vette át. Ebben az időszakban fordult a Tanszék érdeklődése - a hadiipari célú áramlástani kutatások felvállalásának kényszere kikerülése érdekében is - az áramlástechnikai gépek fejlesztésének irányába.
Az 1990-es években az informatika és a számítógépes háttér fejlődésével és a számítástechnika alkalmazási lehetőségeinek előretörésével a Tanszéken is rohamos fejlődésnek indult az áramlások numerikus modellezése.