Az iratok a József Ipartanoda működése során keletkeztek. A fond az intézmény korai, 1846–1850 közötti időszakát dokumentálja. Az anyag a műegyetemi előzmények közé tartozik, és a BME intézménytörténetének egyik alapforrása.
Az állag a József Ipartanoda (1846–1850) ügyviteli iratait tartalmazza, tételszinten, az iktatás rendjében, négy dobozban. Az iratok az intézet alapítását, megnyitását és mindennapi működését dokumentálják: tanári kinevezések és pályázatok (Karácson Mihály igazgató, Arenstein József, Sztoczek József, Nendtvich Károly, Mihálka Antal, Juhbál Károly, Conlegner Károly, Engerth Vilmos és mások), tanszékek felállítása és átalakítása, tantervek és előadásvázlatok, hallgatói felvételi és fegyelmi ügyek, beiratkozási és tandíjszámadások, az épület és a felszerelések (tudományos eszközök, ásványgyűjtemény, árugyűjtemény, könyvtár) beszerzése és üzemeltetése, valamint az intézet és a Helytartótanács, illetve később a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium közötti hivatalos levelezés. Külön tematikus csoportot képeznek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, majd a megtorlás és az abszolutizmus időszakára vonatkozó iratok: a hallgatók 12 pontja, az intézet hadikórházzá, illetve laktanyává alakítása, a tanárok elbocsátása és felfüggesztése (Arenstein József, Lövy/Lövényi József), gróf Cziráky János királyi biztos kinevezése és vizsgálatai, valamint az Ipartanoda 1849 novemberi újraindítása. Számos tétel hiányzik.
József Ipartanoda