Selmecbányai tanintézetek (bányaiskola, akadémia, főiskola)
- HU MEL MEL.A.1
- Fond
- 1842 - 1928
Ennek része:Miskolci Egyetem Levéltára
M. kir. Bányászati és Erdészeti Akadémia
2 eredmények digitális objektummal/tartalommal Digitális objektummal rendelkező találatok
Selmecbányai tanintézetek (bányaiskola, akadémia, főiskola)
Ennek része:Miskolci Egyetem Levéltára
M. kir. Bányászati és Erdészeti Akadémia
Selmecbányai Erdészeti Tanintézet, Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia iratai
Ennek része:SOE Központi Levéltár iratai
M. kir. Bányászati és Erdészeti Akadémia
Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet Magyaróvár
Ennek része:Széchenyi István Egyetem iratanyaga
Állatorvostan-hallgatók tanulmányi nyilvántartásai
Ennek része:Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
Akárcsak az előző, úgy ez a fond sem követi a hazai állatorvosképzés történetét, hanem egységesen tartalmazza a különféle típusú tanulmányi nyilvántartásokat. Az állagok ezek szerint a típusok szerint tagolódnak.
A fond anyagának 1920 után keletkezett részére jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
Pesti Állatgyógyintézet, Magyar Királyi Állatorvosi Tanintézet
Ennek része:Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
Gróf Leo von Thun-Hohenstein vallás- és oktatásügyi miniszter megreformálta a Habsburg-monarchia tartományainak oktatási rendszereit az 1850-es években. Ebből a magyar felsőoktatás, így az állatorvosképzés sem maradt ki. A korábbi tanszékből 1851. augusztus 10-én alakult meg az önálló állatorvosképző tanintézet. A képzés színvonala lecsökkent, hiszen a Pesti Állatgyógyintézet elveszítette korábbi egyetemi jellegét, a kormányzattól pedig nem kapott annyi támogatást, hogy utolérhesse a mintának tekintett bécsi állatorvosi iskola nívóját. Az oktatás hivatalos nyelve ugyan a német lett, de a magyart teljesen nem lehetett száműzni, hiszen a hallgatóság egy része csak ezt a nyelvet értette meg.
1875-ben, immáron a kiegyezés utáni kedvezőbb politikai körülmények között ismét átszervezték az intézményt, és 1890-ig Állatorvosi Tanintézetnek nevezték. Időközben a követelmények egyre magasabbak lettek, vagyis az intézet egyre értékesebb képesítést nyújtott.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 35.]
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
A fond anyaga az 1945 előtti korszakból rendkívül töredékesen maradt fenn. Az 1945 után keletkezett iratok egy részéhez nincsenek segédkönyvek, ezek hiányában az anyag egyenkénti átnézéssel kutatható.
ELTE Ásványtani Tanszék
Ennek része:SOE Központi Levéltár iratai
Fekete Lajos
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
A tanszék iratait évenkénti sorszámos rendben iktatták. Külön tárgyi csoportokat alakítottak ki a személyi, a tudományos kutatások és a gazdasági ügyek irataiból. Ezek egyúttal a fond állagai is. Az Állattani Múzeum és Intézet iratai főként leltári naplókból állnak.
A kutatás az a/ állag kivételével - melynél az iktatókönyvek megmaradtak - darabonkénti átnézéssel lehetséges.
ELTE Állatszervezettani Tanszék
Ennek része:SOE Központi Levéltár iratai
Balázs György és Györgyné iratai
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az iratanyag Balázs György és Györgyné munkássága során keletkezett iratokat tartalmazza, kezdve saját levelezéstől, kéziratokon, előadásokon át a kutatásokig. A fond tartalmaz pár önéletrajzot, visszaemlékezést és fényképet, továbbá Balázs Györgyné kutatása révén Kármán Mór fénymásolt iratait. Az iratanyag egyenkénti átnézéssel kutatható.
Balázs Györgyné