Fonds 459 - Kövendi család iratai

Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar-latin szak 1912-1917, alapvizsga: 1914.03.28., szakvizsga: 1917.02.27., tanári vizsga: 1917.05.16. Harmadik tárgyként felvette a görögöt 1917.05.16., ezt vitte tovább a latin mellett. (Párhuzamosan az Eötvös Collegium hallgatója volt 1912-16 között.) doktori oklevél: 1918.05.20.
Kövendi I. Dénes Karcagon kezdte gimnáziumi tanári pályafutását, a Tanácsköztársaság alatt írt újságcikkei miatt elbocsátották. Munkanélküliség után Pápán kapott helyettes tanári lehetőséget, majd kunszentmiklósi tanárként dolgozott 1923-1948 között. Közben ógörög fordításokat készített és tanulmányokat írt. 1934-36 között Frankfurtban volt Humboldt-ösztöndíjas. 1946-tól szakfelügyelői feladatokat is kapott, majd egyetemi magántanárként is előadott az ELTÉ-n, ill. a Madách Gimnáziumban tanított latint. 1950-től haláláig az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott. A Horthy-rendszerben nem lehetett egyetemi tanár baloldali nézetei miatt, a Rákosi-rendszerben eltávolították az egyetemről idealizmusa miatt. Tanulmányai 1945 után csak Nyugat-Németországban és Japánban jelenhettek meg.
Nekrológot írt róla Nádor György (Irodalmi Újság, Párizs), OSZK-s kollégái és Borzsák István. Életéről és munkásságáról könyv jelent meg a Tudós tanárok sorozatban fia, Kövendi II. Dénes szerkesztésében.

Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar-latin-görög szak 1896-1901, alapvizsga 1898.03.16., szakvizsga: 1900.04.26., tanári vizsga: 1901.04.23. (Párhuzamosan az Eötvös Collegium hallgatója volt 1896-tól, 1901-ig szeniorként élt ott.) Szilágyi Sándor tudományos munkát a doktori disszertáció megírása után alig végzett (egyetlen megjelent fordítása Priszkosz rhétor töredékei), budapesti gimnáziumokban tanított, a Károlyi-kormány és a Tanácsköztársaság alatt vállalt közéleti feladatai miatt később nem taníthatott. Ady, Horváth János, Kodály és Molnár Antal barátságáról maradtak fenn levelek, visszaemlékezések. Emlékezést írt róla Benedek Marcell, Szathmáry Lajos és Galamb Sándor.

Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Kar, gyógyszerészeti fakultás. Diploma: 1943.06.22.
Kövendi Dénesné Komonyi Margit gyógyszerészként dolgozott 1948-57 között, amikor politikai okokból elbocsátották és 1961-ig nem kaphatott gyógyszerészi állást. A szakmába való visszatérése után különböző budapesti gyógyszertárakban dolgozott, nem érte meg nyugdíjbavonulását. Utolsó munkahelyén gyógyszertárvezető gyógyszerész volt.

Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar történelem-latin szak, alapvizsga: 1942.12.11., szakvizsga: 1945.07.09. (Párhuzamosan az Eötvös Collegium hallgatója volt 1940-45 között) tanári vizsgát a Debreceni Egyetemen tett, ahol gyakorlóévét töltötte. Kövendi II. Dénes az egyetemet egy év kihagyással végezte - tüdőbaja miatt szanatóriumban volt. Kiújuló tüdőbaja miatt tanári állását hamarosan fordítóira kellett cserélnie, különböző intézményekben végzett pedagógaii szakfordítást oroszból (az orosz tanári szakot az egyetem után végezte el). 1961-1964 között a Kölcsey Gimnázium történelem-latin-orosz tanáraként működött, majd politikai okból elbocsátották. Különféle fordítói megbízások és iskolai könyvtárosi munka után visszakerült egykori munkahelyére, az Országos Pedagógiai Könyvtárba, majd az OSzK Könyvtártudományi és Módszertani Központban (KMK) fejezte be pályafutását. Az OSzK belső referáló lapjának szerkesztője volt. Verstannal, Ady költészetével, Biblia-fordítással és Karácsony Sándor műveinek kiadásával foglalkozott. Könyvtári folyóiratokban jelentek meg róla nekrológok.