A Pécsi Tudományegyetem Szenátusa 2003. november 27.-i ülésén megtárgyalta és elfogadta az egyetemi levéltár megalapítását 2004. január 1-jével, a Központi Könyvtár önálló szervezeti egységeként. Alapítását az indokolta, hogy a PTE 2000. évi integrációjával kilenc kar és több egyetemi szervezeti egység maradandó értékű iratanyagát kell egységes elvek alapján elhelyezni, biztonságos és szakszerű őrzését ellátni, az iratok feldolgozásának és kutathatóságának biztosításáról gondoskodni. 2005-től az intézmény önálló szaklevéltárként, az egyetem önálló egységeként működik, így elláthatja az összes levéltári szakfeladatot. Jelenleg négy közalkalmazott munkatárssal rendelkezik.

Az egyetem legrégebbi elődjét Nagy Lajos király alapította 1367-ben. Ez a tradíció persze inkább csak virtuális, hiszen a történelem viharai miatt az egyetem hosszú ideig nem működött. A XVIII. század végétől folyik Pécsen újra felsőoktatás, de igazi egyetemi képzés a pozsonyi egyetem 1923-as Pécsre helyezésével indul újra. A két háború között a pécsi egyetem nemzetközi hírű professzorokkal büszkélkedhetett – Kerényi Károly,Thienemann Tivadar, Halasy Nagy József és mások. A Pécsi Tudományegyetem a Tanárképző Főiskola integrálásával 1982-től lett Janus Pannonius Tudományegyetem. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola, majd 2000-ben a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola bekapcsolódásával alakult ki a mai tízkarú egyetem, amely a mezőgazdasági képzésen kívül majd minden felsőoktatási területet magába foglal. Jelenleg a pécsi egyetem a legnagyobb hallgatói létszámú magyar felsőoktatási intézmény.
A Pécsi Tudományegyetem nemcsak Pécs városa, hanem a Dél-Dunántúl regionális egyeteme is. A legnagyobb munkáltató a városban, meghatározó szerepe van a régió minden szellemi területén, művészetekben, tudományban, gyógyításban egyaránt.
Vidéki egyetemek közül csak Pécsen van egyetemi szintű– sőt, doktori iskolát is működtető– képzőművészeti program, egyetemi szintű zeneművészeti képzés. Összesen 210 szakon lehet Pécsen tanulni. Az egyetem másik vonzereje szakmai minősége. A pécsi egyetem új programjainak felfejlesztése a nyolcvanas években történt, ezek a programok azóta megerősödtek, kiemelkedően magas szintű oktatógárdát mondhatnak magukénak. (Forrás: www.pte.hu)

I. Törvények

1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekűadatok nyilvánosságáról
1993. évi LXV. törvény az államtitokról és a szolgálati titokról
1994. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről
1995. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
1996. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

II. Rendeletek
a) Kormányrendelet
335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről
b) Miniszteri rendelet
13/2001. (VII. 5.) NKÖM rendelet a kulturális javak kiviteli engedélyezésének részletes szabályairól
4/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet a védett személyes adatot tartalmazó levéltári anyag másolatának adatvédelmi szerződés alapján történőtovábbítása elleni tiltakozási jog gyakorlásáról
6/2002. (II. 27.) NKÖM rendelet a közlevéltárban folytatható kutatást engedélyezőkuratórium működéséről
7/2002. (II. 27.) NKÖM rendelet a Levéltári Kollégiumról és a levéltári szakfelügyeletről
10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet a közlevéltárak és anyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről
17/2002.(VI. 21.) NKÖM rendelet a kulturális örökség hatósági nyilvántartásának szabályairól
24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről

III. PTE
Pécsi Tudományegyetem Alapító okirata
A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata és annak 39. melléklete: Az Egyetemi Levéltár szervezeti és működési szabályzata

A PTE Egyetemi Levéltárban állampolgárságra, foglalkozásra vagy életkorra való tekintet nélkül bárki szabadon, ingyenesen kutathat. Ezt a jogát azonban mindenki csak úgy gyakorolhatja, hogy egyidejűleg tekintettel van a közérdekre és más személyek jogos érdekeire. A levéltárnak minden lehetőt meg kell tennie a levéltári anyag hosszútávú megőrzésének biztosítása érdekében, és jogszabályba foglalt kötelessége biztosítani a személyes adatok védelmét. Ennek érdekében egyes különösen értékes, gyakran kutatott vagy rossz állapotú irategyüttesek kutatását csak másolatban teszi lehetővé, az adatvédelmi szempontból kutatási korlátozás alá esőiratokba való betekintés engedélyezést pedig a jogszabályban előírt feltételekhez köti. A levéltári kutatás feltételeit a Levéltári törvény szabályozza.