Published
Oroszlán Zoltán (Budapest, 1891. márc. 16. – Budapest, 1971. jan. 9.) Régész, művészettörténész, egyetemi tanár. A budapesti tudományegyetemen szerzett tanári (1913), majd bölcsészdoktori diplomát (1918). A budapesti református főgimnáziumban tanított, majd 1914-től a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárában volt gyakornok, közben 1914 és 1917 között a Ludovika Akadémián katonai földrajzot és hadtörténetet tanított. 1917 és 1919 között a Magyar Tudományos Intézet titkára volt Konstantinápolyban. 1919-től a Magyar Nemzeti Múzeum segédőre, 1923-tól a Szépművészeti Múzeum antik osztályának, majd összes szoborgyűjteményének vezetője, később igazgató-őre. 1936-tól a szegedi egyetem magán, 1941-től rendkívüli tanára volt. 1945 és 1967 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen klasszika- és provinciális archeológiát, művészettörténetet és muzeológiát tanított. 1957 és 1959 között a Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettese volt, 1967-ben vonult nyugdíjba. Mintegy 400 tudományos közleménye jelent meg. Fő kutatási területe a görög és római művészet, elsősorban a görög terrakottaszobrászat és a pannóniai reliefplasztika volt.
Published
Az iratok elsősorban személyi vonatkozásúak. Személyi okmányai, oklevelei és kinevezései mellett magánszemélyekhez és intézményekhez írott fontosabb levelei, diákkori egyetemi jegyzetei, valamint saját egyetemi előadásainak kéziratai is megtalálhatók a fondban. Emellett a Régészeti Tanszék korabeli iratai, Oroszlán Zoltán újságcikk-kivágásai és fényképei is helyet kaptak a gyűjteményben.
Az iratok savmentes dobozokban találhatók.
Az iratanyagban selejtezés nem történt.
Az iratanyagot 1984-ben Tóth Gábor, az Eötvös Collegium igazgatója adta át a levéltárnak (gy.n. 7/1984.)
Az iratanyag jövőbeni gyarapodása nem várható.
2024. január 15.
Az iratanyag korlátozás nélkül kutatható.
Az iratanyag másolását csak az anyag fizikai állapota akadályozhatja.
Kézzel írt, ügyiratszintű lista a levéltárban elérhető.
Fond leírása a repertóriumban: https://library.hungaricana.hu/hu/view/ELTE_Tort_10/?pg=334&layout=s
Published
1. doboz Okmányok, igazolványok, oklevelek
2. doboz Levelek (magánszemélyek, hazai és külföldi intézmények)
3. doboz Egyetemi jegyzetei
4. doboz Meghívók, üdvözletek
Published
1. doboz Egyetemi előadások, alkalmi beszédek
2. doboz Egyetemi előadások, kiállításmegnyitók
3. doboz Egyetemi előadások, kiállításmegnyitók, ásatási naplók
4. doboz Egyetemi előadások, kiállításmegnyitók, muzeológia
5. doboz Egyetemi előadások, kiállításmegnyitók, muzeológia
Published
1. doboz Régészeti tanszéki iratok
2. doboz Tudományos egyesületek iratai
3. doboz Tudományos intézmények iratai
4. doboz Magántanári képesítések, bírálatok
Published
1. doboz Újságcikkek, fényképek, nyomtatványok
Fejér Lipót (Pécs, 1880. febr. 9. - Bp. 1959. okt. 15.) a század egyik legjelentősebb matematikusa. 1897-ben a József Műegyetem Gépészmérnöki Karán kezdte meg felsőfokú tanulmányait, a következő évben azonban átiratkozott a Budapesti Tudományegyetemre, ahol Beke Manó és Eötvös Loránd előadásai voltak rá a legnagyobb hatással. 1899/1900. tanévben a berlini egyetemen tanult. Még egyetemista korában kezdett el foglalkozni a Fourier-sorokkal, amely matematikai szakdolgozatának és doktori értekezésének témája is lett. 1905-től a Kolozsvári Tudományegyetemen tanított, ahol igen fiatalon, harmincegy éves korában lett nyilvános rendes tanár. 1911-ben – Eötvös Loránd közbenjárására - a Budapesti Tudományegyetem matematikai tanszékére nevezték ki. A Magyar Tudományos Akadémia 1908-ban levelező tagjává, 1930-ban pedig rendes tagjává választotta. 1933-ban előadókörúton vett részt az Amerikai Egyesült Államokban, ahol tizenöt egyetem meghívásának tett eleget. A nyilasuralom alatt származása miatt sokat szenvedett, élete is veszélybe került. 1948-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. 1959. október 15-én hunyt el Budapesten.
Published
Az iratanyagban hivatalos és magánlevelezés, saját, illetve mások tudományos működésére vonatkozó kéziratok, különlenyomatok és jegyzetek találhatók.
A fond a levéltárban rendelkezésre álló, részletes jegyzék alapján jól kutatható.
Az iratok savmentes dobozokban találhatók.
Az iratanyagban selejtezés nem történt.
Az iratanyag a Természettudományi Kar Analízis Tanszékéről került be a levéltárba 1985-ben (61/1985).
Az iratanyag jövőbeni gyarapodása nem várható.
Az iratanyagot az ELTE TTK Analízis Tanszékén őrizték.
2024. január 26.
Az iratanyag korlátozás nélkül kutatható.
Az iratanyag másolását csak az anyag fizikai állapota akadályozhatja.
Iratanyag leírása a repertóriumban: https://library.hungaricana.hu/hu/view/ELTE_Tort_10/?pg=338&layout=s
Published
1. doboz Igazolványok, meghívók
2. doboz Fényképek
3. doboz Egyetemi jegyzetei (berlini és göttingeni) 1899-1903.
4. doboz Egyetemi jegyzetei (berlini és göttingeni) 1899-1903.
5. doboz Egyetemi jegyzetei (berlini és göttingeni) 1899-1903.
6. doboz Külföldi intézményekkel kapcsolatos iratok
7. doboz 60. és 70, születésnapjára küldött köszöntők, az 1946. év dokumentumai 1940-1950.
8. doboz Nyomtatványok
9. doboz Újságcikkek
10. doboz Oklevelek
Published
1. doboz 1-19. sz.
2. doboz 20-49. sz.
3. doboz 50-69. sz.
4. doboz 70- 89. sz.
5. doboz 90-111. sz.
6. doboz 112-115 sz.
7. doboz 116-130 sz.
8. doboz 131- sz.
9. doboz Bibliográfiák
Published
1. doboz Az egyetemmel kapcsolatos iratok
2. doboz Bírálatok, véleményezések
3. doboz Irodalomjegyzékek, jutalmak, társasági tagságok
Published
1. doboz A-B
2. doboz B
3. doboz B-C
4. doboz Cs-E
5. doboz F
6. doboz F-G
7. doboz H
8. doboz H
9. doboz I-K
10. doboz L
11. doboz M-N
12. doboz Ny-P
13. doboz R
14. doboz R-S
15. doboz S
16. doboz Sz
17. doboz T
18. doboz V-Z
19. doboz Folyóiratok, bibliográfiák 1896-1955.
Published
1. doboz Hivatalos levelezés A-L.
2. doboz Hivatalos levelezés M-Zs.
3. doboz Magánlevelezés A-B.
4. doboz Magánlevelezés C-Gy.
5. doboz Magánlevelezés H-K.
6. doboz Magánlevelezés L-O.
7. doboz Magánlevelezés O-S
8. doboz Magánlevelezés Sz
9. doboz Magánlevelezés T-V
10. doboz Magánlevelezés V-ZS
11. doboz Matematikusok levelei A-H
12. doboz Matematikusok levelei I- P
13. doboz Matematikusok levelei R- S
14. doboz Matematikusok levelei Sz-W
15. doboz Egyéb levelek
16. doboz Egyéb levelek
Published
1. doboz 1910-1922. /B2-814/
2. doboz 1915-1924. /B15-B32/
3. doboz 1905-1906. /C-D/
4. doboz 1902-1929.
5. doboz 1929-1930.
6. doboz 1930-1933.
7. doboz 1934-1938.
8. doboz 1939-1947.
9. doboz 1948-1952.
10. doboz Egyéb feljegyzések
Published
1. doboz G.J Hoüel levelei Schmidt Ferenchez; A kolozsvári egyetem évkönyvei
Bogsch László (Vajdahunyad, 1906. szept. 28. – Bp., 1986. febr. 19.): paleontológus, egyetemi tanár, a földtani tudományok kandidátusa (1957). A budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen 1924 és 1929 között természetrajzot, földrajzot és vegytant hallgatott, majd 1929-ben geológiából és paleontológiából doktorált. Rövid ideig Szegeden dolgozott; 1929 őszén a budapesti tudományegyetem Földtani Intézetébe került mint tanársegéd, 1936-37-ben ösztöndíjasként Bécsben és Berlinben folytatott őslénytani tanulmányokat; 1938-ban adjunktussá nevezték ki. 1939-ben magántanárrá habilitálták. 1946-ban lett az egyetem őslénytani tanszékének intézeti tanára. 1955-ben tanszékvezető egyetemi docenssé, 1958-ban tanszékvezető egyetemi tanárrá nevezeték ki, s e posztot töltötte be nyugalmazásáig, 1973 nyaráig. A Magyarhoni Földtani Társaság Őslénytani Szakosztályának elnöke volt 1963-66-ban, 1981-85-ben a Tudománytörténeti Szakosztály elnökhelyettese volt. 1974-től haláláig a Magy. Karszt- és Barlangkutató Társulat tiszteletbeli elnöke. Külföldi tudományos társaságok is tagjukká választották. 1973-ban a Magyarhoni Földtani Társulat emlékgyűrűjét kapta meg, 1981-ben pedig MTESZ-díjban részesült. Számos tanulmánya jelent meg a szakosztály Földtani Tudománytörténeti Évkönyveiben. Tudományos kutatásainak középpontjában az őslénytan, valamint a harmadkor miocén és oligocén rétegtana állt. Faciológiai és biokronológiai vizsgálatai és megállapításai, egyben analizáló és szintetizáló munkássága nyomán a miocén malakolögia és sztratigráfia nemzetközileg is elismert kutatója volt. Több mint 170 tudományos közleménye jelent meg. – Fő művei: A Föld harmadkora (Bp., 1939); Földünk története (Bp., 1943); A Föld kialakulása és fejlődése (Bp., 1948); A Kárpát-medence fejlődéstörténete és földtani felépítésének vázlata (Bp., 1948); A magyar föld története (Bp., 1953); Általános őslénytan (Bp., 1968).
Published
Az iratanyag Bogsch László hagyatékát tartalmazza, ezen belül Tudományos Diákkörrel, MTA-val, Országos Földrengésvizsgáló Intézettel, konferenciákkal kapcsolatos iratokat, továbbá saját kéziratokat, levelezéseket és fényképeket tartalmaz.
Az iratok jó állapotúak, savmentes levéltári dobozokban vannak.
Az iratanyag 1984-ben került a levéltárba Bogsch Lászlótól, majd 1988-ban az Őslénytani Tanszéktől 0,5 ifm-el bővült. (EL 103/1989)
Iratanyag jövőbeni gyarapodása nem várható.
Az iratanyag Bogsch László munkássága nyomán a szerzőnél gyarapodott.
2024. január 31.
Az iratanyag eredeti példányokból áll.
Nem készült, illetőleg nem ismert.
A személyes adatok védelmét szolgáló jogszabályokkal korlátozottan kutatható.
A másolatkészítést csak eseteként, az anyag fizikai állapota korlátozhatja.
A fond részletes ismertetése a repertóriumban:
https://library.hungaricana.hu/hu/view/ELTE_Tort_10/?pg=342&layout=s
Published
Az állag egyetemi felvételikkel és előadásokkal kapcsolatos iratokat, továbbá üdvözlőlapokat, táviratokat tartalmaz.
1. doboz Egyetemi felvételik, előadások 1950-1970
2. doboz Üdvözlőlapok, táviratok 1935-1985
Published
Az állag a Tudományos Diákköri konferenciák iratait tartalmazza.
1. doboz A Tudományos diákkörrel kapcsolatos iratok
Published
Az állag főként az 1950-es évek erőmű építkezési előtti földtani felmérések szakvéleményeit tartalmazza. (Berente, Inota, Dunapentele, Pécs, Tiszapalkonya...stb.)
1. doboz Szakvélemények 1943-1951
2. doboz Szakvélemények 1951-1961
Published
Az állag a MTA Föld- és Bányászati Tudományok Osztályának üléseinek iratait tartalmazza.
1. doboz MTA 1964-1969
Published
Az állag különböző cikkeket, jegyzeteket, fordításokat továbbá őslénytannal, TTK történetével és különböző rádió és TV előadásokkal kapcsolatos kéziratokat tartalmaz.
1. doboz Cikkek, recenziók, megemlékezések 1953-1977
2. doboz Egyetemi jegyzetek
3. doboz Disszertációk bírálata, lektori vélemények 1959-1971
4. doboz Referátumok a Zentralblatt für Geologie und Paleontologie című folyóirat részére 1965-1976
5. doboz Bogsch László fordításai 1952-1968
6. doboz Idegen szerzők kéziratai 1950-1959
7. doboz Idegen szerzők kéziratai
8. doboz Őslénytan című mű kézirata, TV-nek küldött kéziratai 1965-1980
9. doboz Bevezetés az őslénytanba c. mű kézirata
10. doboz A 350, évfordulóra készült TTK története kézirata Rendszeres ősállattan c. mű kézirata Publikációi jegyzéke 1956-1985
11. doboz Előadások, rádióelőadások, tanulmányok kéziratai 1942-1982
Published
Az állag nemzetközi geológiai konferencia, a Magyarhoni Földtani Társulat, a Paleontológiai Unió konferenciáinak és a Miocén munkabizottság iratait tartalmazza.
1. doboz Tudományos konferenciák, bizottságok 1963-1979
Published
Az állag fényképeket, újságkivonatokat és gyászjelentéseket tartalmaz.
1. doboz Fényképek, reprodukciók
2. doboz Fényképek, reprodukciók
3. doboz Újságkivágások, gyászjelentések 1938-1985
Pais Dezső (Zalaegerszeg, 1886. márc. 20. – Bp., 1973. ápr. 6.): nyelvész, egyetemi tanár az MTA tagja (l. 1930, r. 1941), Kossuth-díjas (1951). A budapesti tudományegyetemen Eötvös-kollégistaként magyar–latin–görög szakos tanári oklevelet szerzett. Szakvizsgája után nevelő a Barkóczy családnál, s nyelvészeti kutatásokat folytatott a zalaegerszegi levéltárban. Sopronban, Cegléden, majd 1919-től Budapesten középiskolai tanár. 1924-től adott elő a budapesti egyetemen. 1933–37-ben az Eötvös Kollégium tanára, 1937-től 1959-ig a budapesti egyetemen a magyar nyelvtudományi tanszék vezető professzora, egyúttal elnöke az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának (1943-49). A Magyar Nyelv c. folyóiratnak 1928-tól társszerkesztője, 1943-tól egyedül szerkesztője, 1953-tól Benkő Lóránddal. Szerkeszti a Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai c. sorozatot és a Nyelvünk a reformkorban c. tanulmánykötetet. Sok éven át elnöke volt a Helyesírási Bizottságnak és az Akadémia Nyelvtudományi Bizottságának. Tagja volt sok olyan akadémiai, egyetemi és minősítő bizottságnak, melyek kapcsolatban voltak a nyelvvel. A nyelvtudomány egyik vezetője s a nyelvészek asztaltársaságának; a Kruzsoknak is éltetője volt. – Tudományos munkássága irodalomtörténeti tanulmányokkal kezdődött. Első publikációi közé tartozott Janus Pannoniusról szóló tanulmánya (Egyet. Phil. Közl., 1910), majd Báró Kemény Zsigmond és az irodalmi élet c. műve (Bp., 1911). Kimagasló értékű irodalomtörténeti írása az Árpád- és Anjou-kori mulattatóink (Kodály-emlékkönyv, Bp., 1953). Pais Dezső indította el a magyar irodalmi nyelv történetének kutatását A magyar irodalmi nyelv (Bp., 1954) és a hagyatékából Kázmér Miklós által sajtó alá rendezett A magyar ősvallás nyelvi emlékeiből (Bp., 1975) c. művekkel. A nyelvtudomány minden ágát művelte, legszívesebben mégis a szószármaztatással és szótörténettel foglalkozott. Számos új utat nyitott a kutatás számára. A magyar történeti személynévkutatás elméletét ő rendszerezte, elsőnek teremtve meg a középkori személynévadás jelentéstanát. Új műfajt teremtett a teljes szócsaládok vizsgálatával. Munkásságának egy másik területe a nyelvemlék-magyarázat (Anonymus, Veszprémvölgyi apácák alapítólevele, Halotti Beszéd stb.). Jakubovich Emillel együtt kiadta az Ómagyar olvasókönyvet (Pécs, 1929). Anonymus krónikáját lefordította magyarra (Magyar Anonymus, Bp., 1926). Foglalkozott a mondattanelmélettel és a hangtörténet kutatásának módszertanával: Irányelvek a magyar hangtörténet tárgyalásában (Bp., 1950). Ezernél több szakközlemény mellett számos tudomány- népszerűsítő cikket írt. Helynévmagyarázatok és etimológiák százai őrzik nevét. Nemcsak elődei szellemi hagyományait adta át, mint tudós és tanár egyaránt iskolát is teremtett.
Published
Pais Dezső hagyatéka - mely személyi, hivatalos és félhivatalos iratokat egyaránt tartalmaz - levéltárunk legnagyobb terjedelmű s egyben leggazdagabb, legérdekesebb személyi fondja. Az anyag kutatását részletes állagjegyzékek segítik, melyek levéltárunkban állanak a kutatók rendelkezésére. Az iratok időhatárait csak állagszinten közöljük, hiszen a kisebb egységeknél ezek nehezen megállapíthatók, s egy-egy doboz tartalma is igen nagy időbeli szóródást mutat.
Az iratok jó állapotúak, savmentes levéltári dobozokban vannak.
Az iratanyag az Eötvös Collegiumból 1984-ben került be a levéltárba. (EL 121/1984)
Iratanyag jövőbeni gyarapodása nem várható.
Az iratanyag Pais Dezső munkássága nyomán a szerzőnél gyarapodott.
2024. január 31.
Az iratanyag eredeti példányokból áll.
A személyes adatok védelmét szolgáló jogszabályokkal korlátozottan kutatható.
A másolatkészítést csak eseteként, az anyag fizikai állapota korlátozhatja.
Levéltárban megtalálható részletes állagjegyzék segíti a kutatást.
A fond leírása a repertóriumban: https://library.hungaricana.hu/hu/view/ELTE_Tort_10/?pg=346&layout=s
Published
Az állag Pais iskolai jegyzeteit, igazolványait, okleveleit tartalmazza.
1. doboz Iskolai füzetek, jegyzetek
2. doboz Iskolai füzetek, jegyzetek
3. doboz Iskolai füzetek, jegyzetek
4. doboz Igazolványok, oklevelek
5. doboz Oklevelek, bibliográfiák, karikatúrák
6. doboz Számlák
7. doboz Intézményekkel kapcsolatos iratok
Published
Az állagban Pais Dezső hagyatékának az MTA-val kapcsolatos iratait helyeztük el. A terjedelmes, zömében az 1950-es és 1960-as évekből származó anyagban az egész magyar tudományos életet, ezen belül is elsősorban a nyelv-, illetve irodalomtudományt befolyásoló állásfoglalások és döntések, valamint az ezekhez csatlakozó előterjesztések és viták találhatóak. Az akadémiai közgyűlések meghívói és jegyzőkönyvei, a tagajánlások, a kandidátusi és doktori értekezések iratai, a különböző jelentések mellett Pais Dezső szakterülete: a nyelvtudomány, a nyelvtudománnyal foglalkozó akadémiai ülések dokumentumai teszik ki az állag nagyvészét. Rengeteg - Pais Dezső személyét is érintő - adatot lelhetünk a Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály, a Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottság, a Nyelvtudományi Bizottság, a Nyelvtudományi Intézet, a Helyesírási Bizottság, valamint más akadémiai bizottságok munkájára és tevékenységére vonatkozóan. Az állaghoz - annak minden dobozához - részletes áttekintő jegyzék készült, mely levéltárunkban áll a kutatók rendelkezésére. 1-31. doboz (1877) 1930-1973.
1-31. doboz
Published
Az állag a Magyar Nyelvészeti tanszékkel és a Tanárvizsgáló Bizottsággal kapcsolatos iratokat tartalmazza.
1. doboz Tanárvizsgáló Bizottsággal kapcsolatos iratok, meghívók
2. doboz Jelentések, körlevelek, hirdetések
3. doboz A Magyar Nyelvészeti Tanszékkel kapcsolatos iratok
4. doboz A tanszéki dolgozók munkájáról szóló iratok
5. doboz Előadások, hozzászólások iratok
Published
Az állag a TIT rendezvényeire szóló meghívókat, programfüzeteket, jelentéseket, körleveleket, Pais Dezsőnek címzett előadás-felkéréseket, tőle kapott szakmai véleményeket, az egész TIT és Pais Dezső tudománynépszerűsítő munkájára vonatkozó forrásokat tartalmaz. Csak egyenkénti átnézéssel kutatható
1-5. doboz
Published
Az állagban külön csoportosítottuk Pais Dezső magán-, nyelvészeti problémákkal foglalkozó, valamint pontosan nem azonosítható - ismeretlenek által küldött - levelezését. A magán és a nyelvészeti témájú leveleket ABC szerint rendeztük.
1. doboz Magánlevelek A - C
2. doboz Magánlevelek D - G
3. doboz Magánlevelek Haerter - Hevesi
4. doboz Magánlevelek Hillebrand.Kisznyér
5. doboz Magánlevelek Klemm - M
6. doboz Magánlevelek N - P
7. doboz Magánlevelek R - S
8. doboz Magánlevelek Sz - U
9. doboz Magánlevelek V - ZS
Nyelvészeti levelek A - J
10. doboz Nyelvészeti levelek K - R
11. doboz Nyelvészeti levelek S - Zs
12. doboz Nem azonosítható levelek
13. doboz Nem azonosítható levelek
14. doboz Nem azonosítható levelek
Published
Az állag Pais Dezső Eötvös-kollégistaként írott dolgozatait, valamint a két világháború közötti, majd a második világháború utáni - immár vezető nyelvészként jegyzett - tanulmányainak, előadásainak, cikkeinek kéziratait tartalmazza. Egyenkénti átnézéssel kutatható.
1 - 20 doboz
Published
Az állagban Pais Dezső különböző - pontosan nem meghatározható - időszakból származó jegyzeteit, céduláit, vázlatait stb. helyeztük el. Az állag - természeténél fogva - csak egyenkénti átnézéssel kutatható.
1 - 19 doboz
Published
Az állag - néhány kéziraton kívül .- ajándékba kapott nyomtatványokat, egyetemi jegyzeteket, különlenyomatokat és tiszteletpéldányokat tartalmaz. Egyenkénti átnézéssel kutatható.
1 - 13 doboz
Published
Az állag zsebnaptárakat, tankönyveket, újságcikkeket és vegyes nyomtatványokat tartalmaz.
1. Zsebnaptárak, tankönyvek
2. Újságcikkek, nyomtatványok
3. Vegyes nyomtatványok
4. Vegyes nyomtatványok
5. Újságok, újságcikkek
6. Újságok, újságcikkek
7. Újságok, újságcikkek
8. Újságok, újságcikkek
9. Újságok, újságcikkek
10. Gyászjelentések
11. Eötvös Kollégiummal kapcsolatos iratok
Mátrai László (1909-1983) filozófiát, esztétikát, magyar irodalomtörténetet tanult a budapesti egyetemen, 1929-ben alapfokú magyar-német szakos tanári vizsgát tett, majd 1931-ben bölcsészdoktori fokozatot szerzett. 1941-ben egyetemi magántanár lett. Akadémikus (1948-tól levelező, 1962-től rendes tag), az MTA II. osztályának titkára (1953-1955; 1960-1970), 1970-től osztályelnöke, címzetes egyetemi tanár (1965-től), az ELTE BTK Marxizmus-Leninizmus Tanszékcsoportjának vezetője volt. 1933-tól az Egyetemi Könyvtárban dolgozott, melynek 1945-1979 között főigazgatója volt. 1939-1943 között az Eötvös Kollégiumban tanított, 1946 és 1948, majd 1973 és 1980 között filozófiatörténetet oktatott az egyetemen.
Elsősorban magyar és egyetemes filozófiatörténeti kutatásokkal foglalkozott, többek között írt a reneszánsz filozófiáról, Kopernikuszról, Holbachról és Hegelről. Könyvtárvezetői működése első éveit a világháború után az intézmény újjászervezése jellemezte. Előbb a háború idején megjelent angol, majd svájci könyvek gyűjteményéből szervezett kiállítást. Nevéhez fűződik a könyvtári anyagok rekatalogizálásának irányítása, a folyóiratok számonkénti nyilvántartása, új raktári rend, a tizedes osztályozású szakkatalógus és – elsőként Magyarországon – a tárgyszókatalógus bevezetése.
Published
A hagyaték hiányos: alig tartalmaz személyes jellegű iratokat, inkább csak hivatalosakat és félhivatalosakat. Az anyag időbeli megoszlása is egyenetlen - e szempontból is észrevehetően csonka. Az egyes állagokon belül évrendben találhatóak a dokumentumok. Az év nélküli, pontosan be nem sorolható iratok az állagok végén vannak. A hagyaték, jellegéből adódóan, egyenkénti átnézéssel kutatható. Mátrai László működésével kapcsolatos anyag az Egyetemi Könyvtár fondjaiban is található.
Az iratok savmentes dobozokban vannak.
Az iratanyagban selejtezés nem történt.
Az iratanyagot valószínűleg az Egyetemi Könyvtár irataival hozták be a levéltárba 1985-ben (253/1985).
Az iratanyag jövőbeni gyarapodása nem várható.
2024. február 21.
Az iratanyag korlátozás nélkül kutatható.
Az iratok másolását csak anyag fizikai állapota korlátozhatja.
Leírása a repertóriumban: https://library.hungaricana.hu/hu/view/ELTE_Tort_10/?pg=352&layout=s
Published
Az egyetemmel kapcsolatos iratok, amelyeknek legnagyobb része bölcsészkari és egyetemi tanácsülési anyag.
1. doboz Egyetemmel kapcsolatos iratok 1956-1977.
Published
Mátrai László akadémiai tevékenységével kapcsolatos iratok.
1. doboz MTA-val kapcsolatos iratok 1955-1977: MTA Elnöksége, Főtitkársága, Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya, Jóléti Osztály, I. Osztály, Könyvtár, Akadémiai Kiadó
2. doboz MTA-val kapcsolatos iratok 1955-1976: Társadalomtudományi Főosztály, II. Osztály iratai
Published
1. doboz Tudományos szervezetek iratai 1948-1976:
Tudományos Minősítő Bizottság Társadalomtudományi Albizottsága (1957; 1959; 1961; 1966-1975);
Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács és a Magyar Könyvszemle szerkesztősége (1948; 1959-1961; 1965-1976)
Egyházi Könyvtárak Állami Felügyelő Bizottsága (1968-1972)
TIT (1955-1961; 1969; 1972-1976)
IIP (1963-1964; 1966-1968; 1970-1976)
2. doboz Szakszervezeti iratok 1971-1976.
Published
Kül- és belföldön tartott előadások, beszédek vázlatai, kéziratai
1. doboz Előadások kéziratai 1960-1968.
Published
Mátrai Lászlóhoz véleményezésre küldött munkák és Mátrai László lektori jelentései.
1. doboz Lektorálások
Published
1. doboz 1952-1963.
2. doboz 1964-1969.
3. doboz 1970-1977.
Published
Önéletrajzok, programfüzetek, egyéb, más állagba be nem sorolható iratok találhatók az állagban.
1. doboz Vegyes iratok 1955-1976.
Arató Endre (Komárom, 1921. nov. 8. - Bp. 1977. aug. 30.) történész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1973-tól). Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, 1949-ben szerezte meg bölcsészdoktori oklevelét. 1948-tól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban a nemzetiségi osztály vezetője, 1951-től 1955-ig az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, osztályvezetője, majd igazgatóhelyettese, hosszú ideig pedig a Magyar-Csehszlovák Történész Vegyesbizottság elnöke volt. A nemzetiségi kérdés és Közép-Kelet-Európa XIX-XX. századi történetének alapvető feldolgozásai fűződnek nevéhez. 1957-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kelet-Európa Történeti Tanszékén oktatott docensként, majd 1965-től egyetemi tanárként.
Published
A csekély mennyiségű iratanyagban az egyetemi oktatással és Kelet-Európa kutatással kapcsolatban találhatók iratok.
1. doboz Iratok 1961-1977.:
A nemzetiségi kérdés története Kelet-Európában a XIX. században című szeminárium (1961/62. I. félév és 1967/68. I. félév) témakörei, névsorai, cédulái
Kelet-Európa kutatással kapcsolatos levelek 1976
Mocsáry Lajos emlékkönyv kiadásával kapcsolatos iratok 1976-1977
Arató Endre emlékkönyvvel kapcsolatos levél 1979
Akadémiai Közlöny 1979/11. sz. másolata
Az iratanyag savmentes levéltári dobozban található.
Az iratanyagban selejtezés nem történt.
Az iratokat az ELTE BTK Történeti Könyvtára adta át 1986-ban (gyn. 7/1986).
Az iratanyag jövőbeni gyarapodása nem várható.
Az iratanyagot az ELTE BTK Történeti Könyvtárában őrizték.
2024. február 21.
Az iratanyag korlátozás nélkül kutatható.
Az iratok másolását csak fizikai állapotuk korlátozhatja.
A repertóriumban: https://library.hungaricana.hu/hu/view/ELTE_Tort_10/?pg=355&layout=s
Andics Erzsébet (Bp. 1902. jún. 22. - Bp. 1986. ápr. 2.) 1918-tól volt a KMP tagja. 1920-ban a bécsi egyetemen tanult, 1921-ben illegális kommunista tevékenységéért 15 évi fegyházra ítélték, ahonnan a Szovjetunió fogolycsere akciója segítségével szabadult 1922-ben. A 30-as években a Lomonoszov Egyetemen és más szovjet főiskolákon oktatott. 1945 januárjában tért vissza Magyarországra. 1957-ig országgyűlési képviselő, számos politikai-kultúrpolitikai tisztség viselője, így pl. 1948 és 1956 között az MDP Központi Vezetősége, 1949-től 1957-ig az Elnöki Tanács tagja, 1950-től 1974-ig az ELTE Új- és Legújabbkori Magyar Történelem Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára volt. Tudományos munkáiban elsősorban a reformkor és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történetének problémáival foglalkozott.
Published
A fond Andics és más külföldi szerzők kéziratait, fényképeket, tematikákat, bírálatokat és Andics levelezését tartalmazzák.
Iratjegyzék segítségével egyenként kutathatóak.
1. doboz - kéziratok, nyomtatványok, fotók
2. doboz - tematikák, bírálatok, levelezés
Az iratok jó állapotúak, savmentes levéltári dobozokban tárolódnak.
1986-ban került a levéltárba az Újkori Magyar Történeti Tanszékről.
Iratanyag jövőbeni gyarapodása nem várható.
Az iratanyag Andics Erzsébet munkássága nyomán a szerzőnél gyarapodott.
Az iratanyag eredeti példányokból áll.
Nem készült, illetőleg nem ismert.
A személyes adatok védelmét szolgáló jogszabályokkal korlátozottan kutatható.
A másolatkészítést csak eseteként, az anyag fizikai állapota korlátozhatja.
A fond részletes ismertetése: ELTE repertóriuma.
https://library.hungaricana.hu/hu/view/ELTE_Tort_20/?pg=292&layout=s
Kutatását részletes jegyzék segíti.
Mauritz Béla (Kassa, 1881. máj. 3. - Bp. 1971. febr. 15.) petrográfus, mineralógus, egyetemi tanár, az MTA tagja (1935-1946 között igazgatója), a föld- és ásványtudományok doktora (1957). A budapesti tudományegyetemen 1905-ben szerzett tanári oklevelet, majd Semsey Andor ösztöndíjával öt évig Heidelberg, Lipcse, Drezda és Bécs egyetemein tanult. Hazatérése után a budapesti egyetemen tanársegéd 1910-14 között adjunktus, 1914-től rendkívüli, 1915-től 1949-ig ny. rendes tanár az ásvány és kőzettani tanszéken, 1943-44-ben az egyetem rektora volt. 1937-től a Mathematikai és Természettudományi Értesítő szerkesztője. Nyugdíjazása után a Földtani Intézet kutatásaiban vett részt, majd a Nemzeti Múzeum Ásvány- és Kőzettárában dolgozott. A Magyarhoni Földtani Társulat tagja, két cikluson át elnöke, a Természettudományi Társulat alelnöke (1940-ig) volt. Elsősorban ásványkutatásokkal, a hazai mélységi és kiömlési kőzetek petrográfiájával foglalkozott.
Published
Iratainak nagy része a tanszék geológiai kirándulásairól készített jelentésekből áll, emellett néhány levelet is tartalmaz. Egyenkénti átnézéssel kutatható.
Az iratok jó állapotúak, savmentes levéltári dobozban tárolódnak.
Valószínűleg 1987-ben az Ásványtani Tanszékről került be az anyag.
Iratanyag jövőbeni gyarapodása nem várható.
Az iratanyag Mauritz Béla munkássága nyomán a szerzőnél gyarapodott.
Az iratanyag eredeti példányokból áll.
Nem készült, illetőleg nem ismert.
Nincs
A személyes adatok védelmét szolgáló jogszabályokkal korlátozottan kutatható.
A másolatkészítést csak eseteként, az anyag fizikai állapota korlátozhatja.
A fond részletes ismertetése: ELTE repertóriuma.
https://library.hungaricana.hu/hu/view/ELTE_Tort_20/?pg=293&layout=s
Published
Scherf Emil (Trento, 1883. jún. 4. - Bp. 1967. júl. 14.) vegyészmérnök, hidrogeológus, a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa (1952). 1911-ben a budapesti műegyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomát, majd itt dolgozott az agrokémiai tanszéken az első világháború kitöréséig. Levelezése évkörök szerint rendezett, szakvéleményei és egyéb iratai átnézéssel kutathatók.
Published
Published
Published
Published
Published
Vadász Elemér (Székesfehérvár, 1885.márc.1. - Bp.1970.okt. 30.) geológus, egyetemi tanár, az MTA tagja, Kossuth-díjas (1948; 1952), a Magyarhoni Földtani Társulat örökös díszelnöke volt. A Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult, 1907-ben doktorált. Gyakornok, majd tanársegéd, (1911) és adjunktus (1913) lett az egyetem földtan - őslénytani tanszékén. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom hónapjaiban az elsők között szorgalmazta a természettudományi kutatás és oktatás reformját. A Tanácsköztársaság idején egyetemi tanárrá nevezték ki. A Magyar Általános Kőszénbánya RT geológusa volt a II. világháború végéig, majd 1946-tól a budapesti tudományegyetem földtani tanszékének professzora - 1965-ös nyugdíjba vonulásáig. (1948-49-ben a természettudományi kar első dékánja, 1949-50-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem utolsó rektora volt.) Iratainak mindkét állaga az 1945 utáni időszakra vonatkozik, évkörönként rendezett, átnézéssel kutatható.
Published
Published
Published
Elekes Lajos (1914-1982) a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karán tanult, majd 1937-től 1950-ig az Országos Levéltárban dolgozott. 1951-től 1960-ig az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, 1957-től haláláig az ELTE BTK Középkori Magyar Történelmi Tanszékének vezetője volt. 1966 és 1969 között a BTK dékáni tisztét is viselte. Több mint egy évtizedig a Századok című folyóirat szerkesztő bizottságának elnöke, 1973-tól az MTA rendes tagja volt. Történetírói munkásságáért 1953-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Levéltárunkban őrzött csekély mennyiségű iratai nem személyes, hanem hivatalos jellegűek: az MSZMP-vel, annak különböző szakbizottságaival, valamint az MTA TTI-vel kapcsolatosak, egyenkénti átnézéssel kutathatóak.
Published
Wolfram Ervin (Budapest, 1923. november 27. - Budapest, 1985. április 17.) kolloidkémikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1982). Egyetemünkön 1945-ben tanári diplomát, majd 1947-ben vegyészoklevelet szerzett. 1947-től három hónapig a Chinoin Gyógyszerészeti Gyár kutató laboratóriumában dolgozott, majd Buzágh Aladár professzor mellett a Kolloidkémiai és -technológiai Tanszéken volt díjtalan gyakornok. 1949-ben doktorált a liofil gélek peptizációjának kénetikai vizsgálata témakörében. Ugyanebben az évben tanársegéd lett. 1948 és 1954 között az Állami Műszaki Főiskolán, 1954-ben és 1955-ben a debreceni egyetemen tanított. 1958-ban kandidátusi fokozatot szerzett. 1958 és 1962 között a drezdai Műegyetem vendégprofesszora volt, majd 1962-ben egyetemünk kolloidkémiai tanszékének vezetője lett. 1966-ban a tudományok doktora, 1967-től egyetemi tanár, 1983-ban rektorhelyettes. Több külföldi tudományos társaságnak volt tagja, 1967-ben MTA Akadémiai Díj I. fokozatával, 1974-ben az oktatásügy kiváló dolgozója címmel, 1979-ben Buzágh Aladár díjjal, 1981-ben Wolfgang Ostwald díjjal tüntették ki munkásságáért. Személyi okmányai az 1940-45 közötti időszakra vonatkoznak, életrajza 1983-ig kiséri végig pályáját. Levelezésének (magán, hivatalos, magyar- és idegen nyelvű) évköre: 1939-1979. A vegyes iratok között oktatáspolitikai és tanszékekkel kapcsolatos iratok (1952-1974), különnyomatok, meghívók, útjelentések találhatók. Mindegyik állag egyenkénti átnézéssel kutatható.
Published
Published
Published
Published
Published
Buzágh Aladár (1895-1962) a kollodkémiának világviszonylatban is legjelentősebbjei közé tartozik. A budapesti Műegyetemen szerezte vegyészmérnöki oklevelét. A Tudományegyetem II. sz. Kémiai Intézetében kezdte pályafutását tanársegédként. 1925 és 28 között Wolfgang Ostwald aszisztense volt Lipcsében, itt született meg a szakirodalomban Ostwald-Buzágh-féle üledékszabály néven ismert eredménye, továbbá az Ostwald-Buzágh-féle kontinuitáselmélet. 1931-től egyetemi magántanár, 1939/40-ben vendégprofesszor az Egyesült Államokban, 1941-től az Általános Kémiai Tanszéken rk. tanár. Az ő érdeme, hogy a Tudományegyetemen kolloidkémiai tanszék létesült, 1944-től haláláig a Kémiai Technológiai és Kollidkémiai Tanszék professzora. Az MTA-nak 1938-ban levelező, 1946-ban rendes tagja. Külföldön megjelent szakkönyvei nemzetközi rangot adtak neki a kolloidkémia tudományágában. Magyar nyelven több kisebb könyv mellett "Kolloidika" című kétkötetes munkája a legjelentősebb. Buzágh Aladár irati között személyi vonatkozású iratok alig találhatók, az anyag nagy része tudományos szakcikkekből és a halálakor érkezett részvéttáviratokból, az ezekre küldött válaszokból és nekrológokból áll. Az anyag kutatását levéltárunkban található jegyzék segíti.
Published
Méhely Lajos (Kisfaludszögi, 1862. aug.24. - Bp. 1953. febr.4.), zoológus, egyetemi tanár, a kolozsvári egyetem díszdoktora, az MTA tagja. Elemi iskoláit Kisfaludszögin és Kassán, a középiskolát Eperjesen és Lőcsén, egyetemi tanulmányait a budapesti Műegyetemen és a Tudományegyetemen végezte. 1880 és 1885 között tanársegéd volt a Műegyetem állattani tanszékén. 1995 és 1896 között a brassói főreáliskola tanára volt. Ezután a Magyar Nemzeti Múzeum állattárában beosztott tanár, igazgató őr, 1912-től osztályigazgató. 1915-től egyetemünkön az általános állattan, s összehasonlító bonctan és szövettan nyilvános rendes tanára lett az Általános Állattani Tanszéken. Különféle állatcsoportok fejlődés- és rendszertanával foglalkozott. Az I. világháborút biológiai magyarázatokkal igyekezett igazolni. Az 1927/28-as tanévben a bölcsészkar dékánja volt. Miután fajbiológiai tevékenységét több tudóstársa elítélte, 1930-ban lemondott akadémiai tagságáról, s 1933-ban nyugdíjba vonult. Zoológusként a méhek, rákok, kétéltűek, hüllők és emlősök tanulmányozásával foglalkozott. A II. világháború után nézeteiért a Népbíróság súlyos fegyházbüntetésre ítélte.
Published
Published
Published
Published
Published
Mödlinger Gusztáv (Budapest, 1899. ápr. 19. - Budapest, 1984. okt. 28.) biológus, egyetemi tanár. 1920-ban kapott tanársegédi kinevezést egyetemünk Általános Állattani és Összehasonlító Bonctani Intézetéhez. 1934-ben adjunktus, majd 1942-től intézeti tanár lett. 1949-ben az Állatszervezettani Intézet vezetője lett. 1952/53-ban dékánhelyettes 1953 és 1956 között az Élet- és Földtudományi kar, majd 1956 és 1958 között az újra egyesített Természettudományi kar dékánja volt. A háború után a tanszék újjászervezője, tanszékvezető egyetemi tanár 1953-tól 1969-es nyugdíjba vonulásáig. Összehasonlító bonctant, állatélettani anatómiát és fejlődéstant adott elő az egyetemen. 1940-ben az MTA pályadíját nyerte el. A gerincesek bonc- és szövettanát, a pajzsmirigy alkatát, év- és napszakos változásait, általában a ritmusos változásokat szabályozó tényezőket kutatta. Iratai között kitüntetései, oklevelei, a Szent István Akadémiához fűződött kapcsolatának dokumentumai, kül- és belföldi levelezése mellett a róla szóló megemlékezések is megtalálhatók. Kutatásuk egyenkénti átnézéssel történhet.
Published
Eötvös Loránd (Buda, 1848. július 27. - Budapest, 1919. ápr.8.) fizikus, egyetemi tanár, miniszter, az MTA tagja. Eötvös József fia. A gravitációs tér kutatója, rendszeres kísérleti és elméleti fizikai kutatások első nagy művelője, a berlini akadémia kültagja. Egyetemi tanulmányai folyamán Heidelbergben Kirchhoff, Bunsen és Helmholtz növendéke volt. Doktorátusát is itt szerezte 1870-ben. 1871-ben a pesti egyetemen a fizika magántanára, majd az elméleti fizika helyettes tanára, 1872-től rendes tanára. 1878-ban Jedlik Ányos nyugalomba vonulása után a kísérleti fizikai tanszéket vette át. Berendezte a Kísérleti Fizikai Intézetet. 1891-92-ben az egyetem rektora, 1889-1905 között az MTA elnöke volt. A 70-es évek elejétől két évtizedig a kapillaritás jelenségével foglalkozott. A gravitáció felé a 80-as évek felé fordult érdeklődése. A gravitációs tér térbeli változásának mérésére megszerkesztette világhírűvé vált ingáját. 1891-ben kezdeményezésére alakult meg a Mathematikai és Physikai Társulat, melynek elnöke lett. 1894. június 10.-től - 1895. január 15-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter. 1895-ben létrehozta az édesapjáról elnevezett Eötvös-kollégiumot, amelynek első kurátora volt. Nevét viseli 1949-től a budapesti tudományegyetem. Lévén, hogy nem levéltárunk az őrzője Eötvös Loránd személyi hagyatékának, csekély terjedelmű anyagunk csupán néhány eredeti irat fénymásolatát tartalmazza, mint például néhány levél Eötvös szüleivel folytatott levelezéséből gimnazistaként, majd egyetemistaként Heidelbergből; levelek a heidelbergi egyetem bölcsészettudományi karának címezve és végül néhány Eötvösről írt, emlékének szentelt újságcikk.
Published
Ujházy Lászlóné született: Salusinszky Marietta (Budapest, 1925-1982) a budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1945-50 között végezte tanulmányait és angol politikai gazdaságtan tárgyakból szerzett diplomát. Egyetemi tanulmányai közben ösztöndíjasként összegyűjtötte Angliában az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc korabeli angliai sajtóvisszhangját. 1950-52-ig középiskolai tanár 1952-55-ig az Idegen Nyelvek Főiskoláján, az angol tanszéken tanított tanársegédi, majd adjunktusi beosztásban. Ezután öt évig Kínában tartózkodott, ahol angol - német - francia nyelvtudása mellett megtanulta a kínai nyelvet is. 1960-tól az ELTE Bölcsészettudományi Karának angol tanszékén dolgozott, kezdetben tanársegédi 1975-től pedig adjunktusi beosztásban. Kandidátusi értekezését 1974-ben védte meg, dolgozatát a 19. századi amerikai regény kiemelkedő alakjáról Hermann Melwille-ről írta. 1977-ben docenssé nevezték ki. Tudományos érdeklődése elsősorban az amerikai irodalom és az angol történelem felé irányult, egyetemi jegyzetet is írt "A brit nép története" címmel. Csekély terjedelmű hagyatékában személyi iratok, levelezés nem található, az iratok zömmel tudományos jellegűek: kéziratok, jegyzetek, szakirodalom másolatok.
Published
Published
Published
Published
Szimonidesz Lajos (Pusztaföldvár, 1884. nov. 4. - Budapest, 1965. július 18.) evangélikus lelkész, művelődéstörténész, a történettudományok kandidátusa (1952). Teológiai tanulmányait Pozsonyban végezte, egyetemre Göttingenben és Budapesten járt. Nagybörzsönyben választották lelkésszé, élete folyamán több egyházi lap szerkesztője volt. Az 1919-es tanácsköztársaság idején a községi direktórium elnöke volt, ezért később állásából elbocsátották. 1945-ben vezérőrnagyi ranggal tábori püspökké nevezték ki. Nagy könyvgyűjtő volt, könyvtárát az Országos Széchenyi Könyvtár vette meg. Irathagyatéka tudományos munkáinak kéziratait és a hozzájuk készített jegyzeteket tartalmazza. Többek között cenzúratörténettel, a protestáns mozgalmakkal, az 1848-as szabadságharccal, nyomtatványokkal, sajtó-, had-, és helytörténettel is foglalkozott. Az iratok között levelezése is megtalálható a századfordulótól az 1940-es évekig, valamint életrajzára vonatkozó iratokat és fotókat is magába foglal az Egyetemi Könyvtár Kézirattára által rendezett hagyaték. A hagyaték kutatását a kézirattári katalóguscédulák könnyítik meg.
A hagyaték az Egyetemi Könyvtár Kézirattárában található.
Published
Papp Károly (Tápióság, 1873. nov. 4 - Tápióság, 1963. jún. 30.) geológus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1916-1948). Tanulmányait a budapesti egyetem természetrajz-földrajz szakán végezte el 1898-ban. 1893-1900 között a budapesti műegyetem geológiai tanszékén Lóczy Lajos meghívására tanársegéd. 1900-ban a geológia doktora, a Földtani Intézet geológusa. Az 1900-1913-as években több külföldi tanulmányutat tett. Rész vett az erdélyi kálisó- és földgázkutatásokban. Nevéhez fűződik a nagy jelentőségű kissármási földgáz feltárása (1907). Az erdélyi földgáz kutatásában szerzett érdemei elismeréséül a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntették ki 1911-ben. 1915-től a budapesti egyetemen a Földtani Tanszék tanára, s 1917-től egyben az őslénytani Intézet igazgatója. A Szent István Akadémiának 1918-ban rendes tagja, 1938-ban pedig főtitkára lett. A két világháború között több nemzetközi geológiai kongresszuson képviselte Magyarországot. A Magyarhoni Földtani Társulatnak 1909-1918 között első titkára, s a Földtani Közlöny szerkesztője volt. 1942-ben a Társulat elnöke, 1943-ban tiszteleti tagja. 1945-ben vonult nyugalomba. Mint térképező geológus Erdélyben végzett úttörő munkát. Érdemei közé tartozik a Teleki Pállal és Lóczy Lajossal együtt szerkesztett Magyarország földtani térképeinek kiadása is. Hosszú tanári működése alatt geológus nemzedékek sorát oktatta. Kiemelkedő műve A magyar birodalom vasérc- és kőszénkészlete című monográfia, amely 1915-ben jelent meg. Másik összefoglaló jellegű munkája, a felesége, Balogh Margit által németből fordított, X.F. Schaffer bécsi geológus professzor Általános Geológia című könyvének függelékeként jelent meg 1919-ben, és a magyarországi bányászat geológia és hidrológia egyes, fontosabb fejezeteit foglalja magába.
A hagyaték az Egyetemi Könyvtár Kézirattárában található.
Published
Published
Published
Published
Published
Published
Published
Published
Published
Mendöl Tibor (Nagyszénás, 1905. május 5. - Budapest, 1966. aug. 21.) földrajztudós, egyetemi tanár. Középiskoláit Szarvason végezte, egyetemünkön és a bécsi egyetem bölcsész karán tanult. 1927-ben a debreceni egyetem Földrajzi Intézetében volt gyakornok. 1928-ban egyetemünk bölcsész karán szerzett doktorátust. 1930-ban tiszteletbeli tanársegéd. 1940-ben egyetemünk Emberföldrajzi Tanszékének nyilvános rendkívüli, majd 1943-tól nyilvános rendes tanára. 1966-os haláláig a megváltozott nevű Általános Gazdaságföldrajzi Tanszék tanszékvezetője volt. 1945-től 1948-ig volt az MTA tagja. Irathagyatékában egyetemi előadásai (1934-1951), külföldi tanulmányútjainak dokumentumai (1926-1934) településföldrajzának lektori jelentései (1959-1962) mellett néhány az egyetem életére vonatkozó irat (1951-1963) is megtalálható. A fond tartalmazza cikkeit és egyéb előadásainak kéziratát is. Az Egyetemi Könyvtár Kézirattárában készített katalóguslapok segítségével az iratok jól kutathatók.
A hagyaték az Egyetemi Könyvtár Kézirattárában található.
Published
Published
Published
Uhl Antal 1902. január 16-án született Mohácson és 1982-ben hunyt el Baranyaszentgyörgyön. Teológiát végzett, 1924-ben szentelték pappá. Lelkészként működött Bakóczán, Hőgyészen, majd Pécsváradon. Német-francia nyelvtudása miatt 1931-ben Lille-ben a magyar munkások lelkésze lett. A német megszállás alatt Párizsba rendelték a magyar katolikus misszió vezetőjének. Több száz magyar zsidót mentett meg. 1942-ben a Gestapó Párizsban letartóztatta, elítélték és kiutasították Franciaországból. Hazatérte után 1943-tól haláláig Baranyaszentgyörgy plébánosa volt, 1971-től prépostként tevékenykedett. Több műve is megjelent, elmélkedések és lelki jó tanácsok papok és világiak számára.
A hagyaték az Egyetemi Könyvtár Kézirattárában található.
Published
Az állagban külön csoportosítottuk Uhl Antal magán, hivatalos és külföldi, valamint pontosan nem azonosítható - ismeretlenek által küldött - levelezését, amelyeket ezen belül ABC szerint rendeztünk.
Published
Az állag iratainak kutatását levéltárunkban dobozonkénti részletes jegyzék könnyíti meg.
Published
Fitz József (Oravicabánya, 1988. márc. 21.- Budapest, 1964. szept. 12.) könyvtáros, nyomdászattörténész. Tanulmányait a fehértemplomi, majd a temesvári főgimnáziumban folytatta. Ezután öt félévet egyetemünk bölcsész karán, majd egy-egy félévet Münchenben, Párizsban és Lausanne-ban hallgatott. Utána a párizsi École du Journalisme-n, majd egyetemünk jogi karán tanult. Bölcsészdoktori oklevelét egyetemünkön szerezte meg 1913-ban, értekezésének címe Brassai Sámuel kritikai elvei volt. 1914-ben az Egyetemi Könyvtár tisztviselője lett, majd 1930 és 1934 között a pécsi Egyetemi Könyvtár vezetője volt. 1932-ben magántanárrá habilitálták, 1941-ben pedig címzetes nyilvános rendkívüli tanárrá nevezték ki Pécsett. 1934 és 1945 között az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója volt, 1946-ban nyugdíjba vonult. 1948-ban a Balkáni Intézet könyvtárosa, 1949 és 1952 között az Országos Könyvtári Központ szaktanácsadója volt. 1957-ben lett az irodalomtudományok kandidátusa. Irathagyatékában könyvtártörténeti előadásainak kéziratai, az ősnyomtatványokról-, könyv- és könyvtártörténetről, nyomdászat-történetről készített jegyzetei találhatók. Az iratok az Egyetemi Könyvtárban készített katalóguscédulák segítségével jól kutathatók.
A hagyaték az Egyetemi Könyvtár Kézirattárában található.
Published
A hagyaték az Egyetemi Könyvtár Kézirattárában található.
Published
A hagyaték az Egyetemi Könyvtár Kézirattárában található.
Published
A hagyaték az Egyetemi Könyvtár Kézirattárában található.
Published
A hagyaték az Egyetemi Könyvtár Kézirattárában található.
Published
Published
Published
Published
Published
Published
Published
Published
Published
Published
Published
Published
Published
Published
Published
Almási János (1924-2001) 1924-ben született Hódmezővásárhelyen. 1947-ben a Szegedi Tudományegyetemen doktorált. Az egyetem elvégzése után egy ideig szerkesztőként dolgozott, majd 1959-től az ELTE Új- és Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszékén tanított adjunktusként. 1969-től az Egyetemi Könyvtárban dolgozott, először tudományos titkárként, majd a Hálózati és Módszertani Csoport osztályvezetőjeként. 1974 és 1984 között az Egyetemi Levéltár vezetője is volt. Nyugdíjba vonulása után, 1990-ben a Politikaelméleti Tanszéken oktatott. Elsősorban a nemzetközi munkásmozgalommal kapcsolatban jelentek meg publikációi, monográfiái, de az újkori egyetemes és magyar történelem témaköréből több tankönyvet, egyetemi jegyzetet is írt.
Published
Az iratanyagban Almási János levelezése, kéziratai és egyéb vegyes iratai találhatók.
1. doboz Levelezés 1943-2000; Szerződések 1958-1983; Önéletrajzok 1947-1982; Ösztöndíj ügyek 1975-1983
2. doboz Kéziratok 1942-1988
3. doboz Kéziratok 1989-1999
4. doboz Jelentések 1958-1989; Óratervek 1965-1990; Jegyzőkönyvek 1946-1969; Másolatok
5. doboz Újságcikkek
6. doboz Kitüntetések; Fotók; Vegyes iratok; Almási Tiborral kapcsolatos iratok
Az iratanyag savmentes dobozokban található.
Az iratanyagban selejtezés nem történt.
Az iratanyagot a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány adta át 2010-ben (24/2011).
Az iratanyag jövőbeni gyarapodása nem várható.
2024. február 29.
A személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével kutatható.
A másolást csak az iratok fizikai állapota korlátozhatja.
Published
Published
Published
Published
Published
Published
Published
Published
Published
Published
Digitálisan elérhető: magyary-archivum.uni-nke.hu
Published
Published
Published
Published
Published
Published
Muzeológiai anyaga az Egyetemtörténeti Gyűjteményben: Gyn/1928, Gyn/1929, Gyn/1930, Gyn/1931
Published
Kádár Miklós (1904-1971) nemzetközi hírű jogtudós, az ELTE ÁJK professzora. A II. világháború alatt az ellenállási mozgalom tagja. 1946 és 1949 között az Országos Ügyvédi Tanács elnöke, 1946-tól a Jogtudományi Közlöny szerkesztőbizottsági tagja, majd felelős szerkesztője. 1952-től a Büntetőjogi Tanszék tanszékvezetője, 1957 és 1961 között az ELTE ÁJK dékánja. A Nemzetközi Büntetőjogi Társaság szekcióelnöke, az ELTE pártbizottságának tagja. Széleskörű társadalmi és közéleti tevékenységét több állami kitüntetéssel ismerték el.
Published
Published
Published
Tanulmányait az ELTE BTK történelem szakán végezte 1949 és 1953 között. 1952-1954 között az MTA történész referense, 1954-1957 között az MTA Történettudományi Intézetben aspiráns. 1957 és 1962 között az Oktatásügyi Minisztérium tisztviselője, 1962-től 1984-ig az Országos Pedagógiai Intézet tanszékvezető főiskolai tanára, főosztályvezetője. 1984-től az ELTE BTK docense, a történelem tanári szakmódszertan oktatója. 1977-től a Magyar Történelmi Társulat főtitkára volt, majd 1992-től a Magyar Történelmi Társulat tanári tagozatának elnöke. A Történelempedagógiai Füzetek és a Történelemtanári Továbbképzés Kiskönyvtára sorozatszerkesztője volt.
Published
Az iratanyag tankönyvek készítésével, oktatással és a Magyar Történelmi Társulattal kapcsolatos iratokat, továbbá Szabolcs Ottó saját munkáinak kéziratait tartalmazza.
A fond állag szinten rendezett. Az állagokat nagyrészt Szabolcs Ottó tevékenységi körei nyomán alakítottuk ki.
Az iratok jó állapotúak, savmentes levéltári dobozokban vannak. Nagyobb része papír alapú irat, azonban találhatók benne floppyk, cd-k, amelyek lejátszásához kompatibilis eszközökre van szükség.
Az iratanyag rendezése a levéltárba kerülést követően történt meg.
Az ELTE BTK Történelem Segédtudományi Tanszék adta át az iratokat 2019. január 29-én. (ELTE/3724/1/2019)
Iratanyag jövőbeni gyarapodása nem várható.
Az iratanyag Szabolcs Ottó munkássága nyomán a szerzőnél gyarapodott.
Az iratanyag eredeti példányokból áll.
Másolatok nem készültek.
Szabolcs Ottó neve egyetemre vonatkozó iratanyagokban feltűnhet.
A személyes adatok védelmét szolgáló jogszabályokkal korlátozottan kutatható.
A másolatkészítést csak eseteként az anyag fizikai állapota korlátozhatja.
Raktári jegyzék a levéltárban található.
Published
Published
Published
Published
Published
Medzihradszky Kálmán (1928-2019) magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A peptidkémia, ezen belül a természetes peptidek szerkezete és biológiai hatása közti összefüggések vizsgálatának nemzetközi hírű tudósa. Diplomája megszerzése után, 1950-től az ELTE TTK Szerves Kémia Tanszékének oktatója, 1971-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. 1980-tól az egyetem rektorhelyettese, 1983 és 1989 között pedig a TTK dékánja. Hivatali idején kezdődött meg az ELTE lágymányosi épületegyüttesének építése, a kémiai részleget 1989-ben vehette át. 1998-ban vonult nyugdíjba, 1999-ben professor emeritus címet kapott. 2003-ban az ELTE díszdoktorává avatta. 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2005-től pedig az MTA Kémiai Tudományok Osztályának elnöke volt.
Published
Published
Published
Published
Published
Published
Arthur Battishill Yolland (1874-1956) angol irodalomtörténész, magyar országos teniszező, labdarúgó, edző és magyar nemzetközi labdarúgó-játékvezető. 1896-tól élt Budapesten, 1914 és 1946 között a Pázmány Péter Királyi Magyar Tudományegyetemen az angol nyelv és irodalom rendes tanára volt. Személyi fondjában egy szakdolgozati bírálat található.
Tanulmányait 1964-1969 között ELTE magyar-könyvtár szakon végezte. 1973-ban doktorátust szerzett. Egyetem elvégzése után pár hónapig segédmunkásként dolgozott, majd 1969 őszétől Tudományos segédmunkatárs lett az ELTE XX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén. 1970-ben tanársegédi kinevezést kapott, majd 1975-ben adjunktus lett. 1976-ben kilépett az egyetemről, azonban óradóként még működött, majd a Népszabadság munkatársaként folytatta pályáját. Ezzel párhuzamosan 1972-től a Kritika munkatársa, 1978-tól főszerkesztő-helyettese. Emellett dolgozott még a Külügyminisztériumi Könyvtárban és az MSZMP KB politikai főiskoláján.
Tagja volt a Magyar Írók Szövetségének, A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának, az MTA Irodalomtudományi bizottságának és az MSZMP-nek is.
Két legnagyobb kutatási területe Sarkadi Imre és Bálint György munkássága. Emellett számos neves szerző művéről írt kritikákat. Aktív szerepet vállalt a magyar irodalmi életben, levelezett Ungvári Tamással, Agárdi Péterrel, Tandori Dezsővel és Aczél Györggyel is.
Published
Az iratanyag egyik fele a több mint 600 darabos, Hajdú Ráfis tevékenységével kapcsolatos, hozzá érkezett levelezéséből áll. Saját maga által írt levelekből csak pár darab található. Magánlevelezéséből Kröninger Istvánné (szül: Kristóf Anna) levelei emelkednek ki.
Az iratok másik fele Hajdú Ráfis által írt kritikák, tanulmányok, cikkek és a neki küldött írások.
A fond állag szinten rendezett. Az állagok két nagy részre oszthatók, a levelezésére és a munkásságával kapcsolatos kéziratokra.
Az iratok jó állapotban, savmentes levéltári dobozokban találhatók.
Az iratanyag rendezése a levéltárba kerülést követően történt meg.
Hajdú Ráfis Gáborné ajándéka 2019. november 28-án (ELTE/17655/1/2019)
Iratanyag jövőbeni gyarapodása nem várható.
Az iratanyag Hajdú Ráfis M. Gábor munkássága nyomán az iratképzőnél gyarapodott.
Az iratanyag eredeti példányokból áll.
Nem készültek másolatok.
Hajdú Ráfis M. Gábor neve egyetemre vonatkozó iratanyagokban feltűnhet.
A személyes adatok védelmét szolgáló jogszabályokkal korlátozottan kutatható.
A másolatkészítésnek nincs akadálya, de esetenként az anyag fizikai állapota korlátozhatja.
Raktári jegyzék a levéltárban található.
Az iratokról nem készült publikáció.
Published
Published
Published
Published
Muzeológiai anyaga az Egyetemtörténeti Gyűjteményben: Gyn/1944, Gyn/1945, Gyn/1946
Az irodalmi esztétika neves kutatója. 1945-ben költözött családjával Magyarországra. Középiskolai tanulmányait Budapesten, a Fáy András Gimnáziumban végezte. 1949-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem (ELTE) magyar-történelem szakára iratkozott be. 1953-ban szerzett tanári diplomát, majd 1963-ban védte meg doktori disszertációját. 1972-től tanított az ELTE esztétika tanszékén. 1982 és 1987 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem általános rektorhelyettese. 1990-től az MTA levelező, majd rendes tagja. Kutatási területe az esztétika, az irodalomtörténet és az irodalomelmélet. Publikációi magyar nyelven kívül angolul, németül és olaszul is megjelentek.
Published
Az iratanyag nagy része Poszler György saját kézzel írt jegyzeteiből áll. Levelezése vegyesen, önmaga által írt és hozzáérkezett levelekből áll. Ezen kívül személyes okmányai, számos díja és néhány saját és róla írt publikációk találhatóak meg a hagyatékban.
A fond állag szinten rendezett. Az állagok irattípusok szerint kerültek kialakításra.
Az iratok jó állapotúak, savmentes levéltári dobozokban vannak. Nagyobb része papír alapú irat, azonban találhatók benne kazetták, cd-k, amelyek lejátszásához kompatibilis eszközökre van szükség.
Az iratanyag rendezése a levéltárba kerülést követően történt meg.
Poszler Györgyi ajándéka 2020. július 6-án (ELTE 8708/1/2020)
Iratanyag jövőbeni gyarapodása nem várható.
Az iratanyag Poszler György munkássága nyomán a szerzőnél gyarapodott.
Az iratanyag eredeti példányokból áll.
Másolatok nem készültek.
Poszler György neve egyetemre vonatkozó iratanyagokban feltűnhet.
A személyes adatok védelmét szolgáló jogszabályokkal korlátozottan kutatható.
A másolatkészítésnek nincs akadálya, esetenként az anyag fizikai állapota korlátozhatja.
Raktári jegyzék a levéltárban elérhető.
Published
Published
Published
Published
Muzeológiai anyaga az Egyetemtörténeti Gyűjteményben: Gyn/1942, Gyn/1943
Takács Etel szakmai életét a magyar nyelv tanításának, a támogatásra érdemes, hátrányos helyzetű, tehetséges diákok nevelésének, valamint a neveléstudomány és a tantárgy pedagógia közötti együttműködés megteremtésének szentelte. A végakarata szerint létrehozott – s róla elnevezett – alapítvány is e célokat szolgálta. A Takács Etel Pedagógiai Alapítványt 1994. február 11-én vette nyilvántartásba a Fővárosi Bíróság. Az Alapítvány célja a tehetséges és szorgalmas tanárjelöltek tanulmányainak segítése, évente egy, a közoktatásban elhelyezkedő kezdő magyar, illetve pedagógiai szakos tanár életkezdési támogatásban részesítése; gyakorló (magyar és pedagógiai szakos) tanárok továbbképzésének segítése; hozzájárulás hátrányos helyzetű kisiskolák könyvtári állományának gyarapításához; egyedi támogatás pedagógiai örökség védelme ügyében.
Published
Az iratanyag Takács Etel hagyatékát tartalmazza, továbbá az alapítvány működésére és pályázataira vonatkozó dokumentumokat.
A fond állag szinten rendezett. Az iratanyag két nagy részre osztható, Takács Etel hagyatékára és az alapítvány működésével kapcsolatos iratokra.
Az iratok jó állapotúak, savmentes levéltári dobozokban vannak.
Az iratanyag nagyrészt rendezve került a levéltárba, ellenőrző rendezésre került sor a levéltári őrzési egységek kialakítása céljából.
Az alapítvány megszűnése következtében az iratanyag átadásra került a levéltár részére 2020. szeptember 30-án. (ELTE 12444/1/2020)
Iratanyag jövőbeni gyarapodása nem várható.
Az iratanyag hagyaték részét Takács Etel, majd halála után a Takács Etel Pedagógiai Alapítvány egyéb irataival együtt az Alapítvány őrizte.
Az iratanyag eredeti példányokból áll.
Másolatok nem készültek.
A személyes adatok védelmét szolgáló jogszabályokkal korlátozottan kutatható.
A másolatkészítést eseteként az anyag fizikai állapota korlátozhatja.
Raktári jegyzék a levéltárban található.
Published
Published
Published
Published
Muzeológiai anyaga az Egyetemtörténeti Gyűjteményben: Gyn/1961, Gyn/1962, Gyn/1963, Gyn/1964, Gyn/1965
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Romanisztikai Intézetének tanszékvezetője, irodalomtörténész. Kutatómunkáját 1960-ban kezdte Francois Villon és a számok szimbolikája, a francia középkor és reneszánsz irodalom. valamint a művelődéstörténet körében. 1959 és 1965 között az Eötvös Collegium tanára. 1970 és 1990 között a Francia Tanszék vezetője. Megpróbálta azonosítani Anonymus személyét, aki véleménye szerint III. Béla kancelláriájának jegyzője, Aba Péter.
Published
Az iratanyag nagy része Süpek Ottó saját kézzel írt jegyzeteiből áll. Levelezése vegyesen, önmaga által írt és hozzáérkezett levelekből áll. Ezen kívül személyes okmányai, néhány saját és róla írt publikáció és más szerzőktől származó tanulmányok, művek találhatóak meg a hagyatékban.
A fond állag szinten rendezett. Az állagok irattípusok szerint kerültek kialakításra.
Az iratok többségében jó állapotúak, levéltári dobozokban vannak. Nagyobb része papír alapú irat, azonban találhatók benne diafilmek, képeslapok és könyvek.
Az iratanyag rendezése a levéltárba kerülést követően történt meg.
Süpek Márta ajándékaként került a levéltárba. (ELTE/14839/1 (2021))
Iratanyag jövőbeni gyarapodása nem várható.
Süpek Ottó munkássága nyomán a szerzőnél gyarapodott.
Nádasdi Tamás és Antal Laura Erika
Az iratanyag eredeti példányokból áll.
Süpek Ottó neve egyetemre vonatkozó iratanyagokban feltűnhet.
A személyes adatok védelmét szolgáló jogszabályokkal korlátozottan kutatható.
A másolatkészítésnek nincs akadálya, esetenként az anyag fizikai állapota korlátozhatja.
Raktári jegyzék a levéltárban elérhető.
Published
Published
Published
Published
Published
Published
Érettségi után jogi tanulmányokat folytatott a kolozsvári egyetemen. A második világháborúban szovjet hadifogságba került. A háború után Budapestre került, itt fejezte be jogi tanulmányait, majd 1951-ben orosz nyelv- és irodalomszakon is lediplomázott. 1950-től orosz, 1963-tól már eszperantó nyelvkönyveket is írt. Az ELTE-n 1966-ban kezdte megszervezni az eszperantó nyelv oktatását, először óraadóként, majd adjunktusként, illetve docensként működött. Vállalta a magyar-eszperantó szótár szerkesztését és elméleti, módszertani és szervezői tevékenységet fejtett ki hazai és nemzetközi eszperantó társaságokban. Ennek okán tagja volt az Egyetemes Eszperantó Szövetségnek (UEA) 1983-tól haláláig, a Magyar Eszperantó Szövetségnek (MESZ), az Eszperantó Akadémiának 1985-től, illetve az Eszperantó Tanárok Nemzetközi Szövetségének.
Published
Az iratanyag kéziratokat, jegyzeteket,l leveleket, egyetemi iratokat, nyelvkönyveket, konferenciák és külföldi utak anyagait, jegyzeteit és úti jelentéseit, valamint egyéb személyes iratokat tartalmaz.
A fond állag szinten rendezett. Az állagok nagyrészt Szerdahelyi István főbb tevékenységei nyomán kerültek kialakításra.
Az iratok többnyire jó állapotúak, savmentes levéltári dobozokban vannak.
Az iratanyag rendezése a levéltárba kerülést követően történt meg egy korábban a Tanszéken készített részletes jegyzék alapján..
A Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetből illetékességből került be. (ELTE/15417/1 (2021))
Iratanyag jövőbeni gyarapodása nem várható.
Az iratanyag Szerdahelyi István munkássága során a szerzőnél gyarapodott.
Regős Teodóra és Szabó Imre
Az iratanyag nagyrészt eredeti példányokból áll.
Szerdahelyi István neve egyetemre vonatkozó iratanyagokban megjelenhet.
A személyes adatok védelmét szolgáló jogszabályokkal korlátozottan kutatható.
A másolatkészítést csak esetenként az anyag fizikai állapota korlátozhatja.
Eredeti (néhány dobozhoz darabszintű) és raktári jegyzéke is a levéltárban található.
Published
Published
Published
Ortutay Gyula (1910-1978) magyar néprajzkutató, politikus, az MTA tagja. 1945 után a magyarországi néprajztudomány, és azon belül is a folklorisztika legmeghatározóbb alakja volt. 1945-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1958-tól rendes tagja volt. Politikusként 1942-től a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártban tevékenykedett, 1945 után pedig a Baloldali Blokkhoz húzó kisgazdaként tölthetett be több vezető művelődéspolitikai funkciót. 1947 és 1950 között vallás- és közoktatásügyi miniszter. 1957 és 1963 között az ELTE rektora.
Published
A fondban Ortutay Gyula rektori működése (1957-1963) idején keletkezett iratok találhatók.
1. doboz Rektori levelezés 1-285. sz. 1957; Rektori levelezés 1-200. sz. 1958
2. doboz Rektori levelezés 201-580. sz. 1958
3. doboz Rektori levelezés 581-787. sz. 1958; Rektori levelezés 1-377. sz. 1959
4. doboz Rektori levelezés 379-800. sz.1959
5. doboz Rektori levelezés 800-1000. sz. 1959; Rektori levelezés 1-322. sz. 1960
6. doboz Rektori levelezés 323-736.sz. 1960
7. doboz Rektori levelezés 1-500. sz. 1961
8. doboz Rektori levelezés 501-600. sz. 1961; Rektori levelezés 1-350. sz. 1962
9. doboz Rektori levelezés 351-671. sz. 1962; Rektori levelezés 1-394. sz. 1963
10. doboz Rektori meghívók 1959-1961
11. doboz Az Nyelv- és Irodalomtudományi Karának tanrendje 1955-1956; Doktorrá avatottak névsora 1955-1956; Egyetemi felvételekkel kapcsolatos fellebbezések 1959-1963
12. doboz Néprajzi Tanszék ügyeivel kapcsolatos levelezés 1964
13. doboz Néprajzi Tanszék ügyeivel kapcsolatos levelezés 1965
14. doboz Iktatás nélküli vegyes iratok, levelezés 1957-1963
Az iratok savmentes dobozokban vannak.
Az iratanyagban selejtezés nem történt.
Az iratokat 2006-ban adta át a Magyar Országos Levéltár (167/2006).
Az iratanyag jövőbeni gyarapodása nem várható.
Az iratanyagot Ortutay Gyula örökösei a Magyar Országos Levéltárnak adták át letétként. A letéti idő lejárta után az örökösök nem jelentkeztek, így az Országos Levéltár szétosztotta az anyagot, és az illetékes levéltáraknak adta át.
2024. február 28.
Az iratanyag a személyi adatok védelmére vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével kutatható.
Az iratok másolását fizikai állapotuk korlátozhatja.