Scherf Emil (Trento, 1883. jún. 4. - Bp. 1967. júl. 14.) vegyészmérnök, hidrogeológus, a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa (1952). 1911-ben a budapesti műegyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomát, majd itt dolgozott az agrokémiai tanszéken az első világháború kitöréséig. A világháborúban végig katona volt. 1920-ban került be a Magyar Királyi Földtani Intézetbe. 1924-ben a Budapesti Tudományegyetemen földtanból doktori fokozatot szerzett. Még ugyanebben az évben Rockefeller-ösztöndíjat kapott, és két és fél évig a zürichi Műegyetemen Georg Wiegner professzor mellett dolgozott. Visszatérve a Földtani Intézetben főgeológusként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Fő kutatási területe a magyar medence negyedkori földtani történetével foglalkozott. 1939-től a kárpáti duzzasztógátak műszaki geológusa lett. Több szabadalmi eljárását jegyezték be. Legismertebb szabadalma a kálisó hazai kinyerésére munkaközösségben kidolgozott, elfogadott és jutalmazott eljárás.
Published
Levelezése évkörök szerint rendezett, szakvéleményei és egyéb iratai átnézéssel kutathatók.
Az iratanyag savmentes levéltári dobozban található.
Az iratanyagban selejtezés nem történt.
1987-ben a Földtani Tanszék irataival együtt kerülhetett be a levéltárba.
Az iratanyag jövőbeni gyarapodása nem várható.
2024. március 20.
Az iratanyag korlátozás nélkül kutatható.
Az iratok másolását csak fizikai állapotuk korlátozhatja.
A repertóriumban:
https://library.hungaricana.hu/hu/view/ELTE_Tort_10/?pg=358&layout=s
Published
1. doboz 1921-1967
Published
1. doboz Talajtani, földtani tanulmányok 1930-1961.
2. doboz Vízügyi tanulmányok 1922-1965.
3. doboz Vízügyi tanulmányok 1922-1965.
Published
1. doboz 1921-1966
Published
1. doboz Különlenyomatok, nyomtatványok, nemzetközi kapcsolatok, konferenciák 1912-1967.
2. doboz Idegen nyelvű cikkek, kéziratok 1922-1967.