Área de identidad
Código de referencia
Título
Fecha(s)
- 1907 - 1950 (Creación)
Nivel de descripción
Volumen y soporte
29,59 ifm
528 kötet
Área de contexto
Nombre del productor
Historia administrativa
1635-ben, az egyetem alapítása idején két karon indult meg a tanítás: a Facultas Theologicán és a Facultas Philosophicán. A magyar nyelvű oktatás bevezetése óta a Facultas Philosophica neve Bölcsészeti vagy Bölcsészettudományi Kar. Ezt "bölcsészeti tanfolyam"-ként emlegették, mivel hosszú ideig előkészítő jellege volt: az Egyetem többi fakultására csak a Bölcsészkar elvégzése után lehetett tovább lépni. A Kar keretében állították fel 1782-ben az Institutum Geometricum-ot (Mérnökképző Intézet), amely a mai Budapesti Műszaki Egyetem elődje, és amely 1850-ig tartozott hozzá. A 19. század közepétől a tudományos munka mellett a Kar feladata lett a tanárok képzése is, ezért alakult meg 1862-ben a Tanárvizsgáló Bizottság, majd 1870-ben a Tanárképző Intézet. Szervezetileg ugyan mindkettő független volt a Kartól, de szorosan együttműködött vele. Az 1949. évi reform alapvető változást hozott a Karon: 1949. május 16-tól leváltak a természettudományokkal foglalkozó tanszékek (intézetek), és önálló karrá alakultak Természettudományi Kar néven. 1953-ban, az újabb szervezeti változás következtében a Nyelv- és Irodalomtudományi, illetve a Történettudományi Kar 1957-ig külön dékáni hivatallal - s így önálló karként - működött. 1957-ben a két kar ismét egyesült, és Bölcsészettudományi Kar néven működik napjainkban is.
Institución archivística
Historia archivística
Origen del ingreso o transferencia
A Bölcsészettudományi Kar tanulmányi iratai több részben 1983-1985 között kerültek be a levéltárba (ELTE EL 128/1984; ELTE EL 129/1984; ELTE EL 15/1985; ELTE EL 19/1986)
Área de contenido y estructura
Alcance y contenido
A kutatás szempontjából a fond legérdekesebb része az anyagának túlnyomó többségét képző törzskönyvek csoportja. A törzskönyvek gyakorlatilag folyamatosan és hiánytalanul megvannak az 1919/20-es tanévtől 1949-ig. A törzskönyveket karonkénti bontásban az adott félévre beiratkozott hallgatók származási (=anyakönyvi) lapjainak egybekötésével alakították ki. Az anyakönyvi lapok tartalmazzák a hallgatók személyi adatait, így szüleik nevét, foglalkozását, a hallgatók vallását, és előképzettségét, valamint tanulmányi adatokat, hallgatott órák címét, előadó nevét, félév igazolását.
A törzskönyvek meglévő kötetei megbízható, pontos forrásanyagot képviselnek, így jó alapul szolgálhatnak egyrészt a hallgatók származásának vizsgálatához, az egyetemi hallgatóság összetételének változásaira irányuló kutatásokhoz, másrészt pedig művelődés-, tudomány-, és egyetemtörténeti elemzésekhez. Az egyetemi törzskönyvek alapján jól feldolgozható az egyetemi hallgatóság alakulása a különböző politikai-társadalmi változások (pl. 1918-19, trianoni határok közti Magyarország megszületése, a későbbi határváltozások, 1945 stb.) hatása.
Az anyag egy része, a legnagyobb forrásértékű vég- és távozási bizonyítványok mutatók segítségével jól kutathatók. A törzskönyvek tanévenként a betűrend alapján használhatók.