Az 19. század második felében megnövekedett az egyetemen a gazdasági, a beruházási, a karbantartási és a felszerelési ügyek száma. Az egyetem addigi apparátusa nem volt alkalmas az ilyen feladatok ellátására, ezért hozták létre 1887-ben a Gazdasági Hivatalt. A Hivatal egy személyben felelős igazgatóját a király, a többi dolgozót - klinikai gondnokot, ellenőrt és írnokot - a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezte ki. 1928-tól a neve Gazdasági Igazgatóság. 1930-ban alakult meg a Gazdasági Bizottság, amelynek feladata a költségvetés, zárszámadás és az anyagi források karok közti szétosztása volt.
Az egyetem második világháborút követő szerkezeti átalakulása után a Gazdasági Igazgatóságot 1963-ban hozták létre. Feladata volt a már korábban is működő Pénzügyi Osztály, Bér- és Munkaügyi Osztály, Számviteli Osztály, valamint a Beruházási és Műszaki Osztály munkájának irányítása. 1992. február 5-től a Gazdasági Igazgatóságot megszűntették, helyét a Főigazgatói Hivatal vette át, amelynek három főosztálya működött: Főigazgatói Titkárság, Gazdasági-főigazgató helyettes Titkársága és a Műszaki-főigazgató helyettes Titkársága. 1995-től a Főigazgatói tisztség már csak névleg működött, 1997-ben végleg megszűnt. Feladatait a Főtitkári Hivatal, a Gazdasági-Pénzügyi Igazgatóság és a Fejlesztési-Műszaki Főigazgatóság vette át. A két utóbbi főigazgatóságot 2005-ben egyesítették, Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság néven, amelynek feladata a Gazdasági Igazgatóság, a Műszaki és Üzemeltetési Igazgatóság, az Informatikai Igazgatóság és a Kontrolling Önálló Osztály irányítása volt. A Főigazgatóság 2014-ben a kancelláriai rendszer bevezetésével szűnt meg.

A karokon működő diákszociális intézmények mellé az Egyetemi Tanács 3065/1929-30 . sz. határozatával új szervezeti egységet létesített Egyetemi Diákjóléti és Diákvédő Iroda elnevezéssel. Vezetője az Egyetemi Tanács által 5 évenként az egyetem tanárai közül választott elnök volt, aki a tanács ellenőrzése alatt állt. 30.444/1945. sz. rendeletével a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a diákjóléti ügyek egyöntetű intézése érdekében minden egyetemen diákjóléti hivatal és diákjóléti bizottság felállítását rendelte el. Egyidejűleg megszüntette az eddig működő Diákjóléti és Diákvédő Irodát, feladatát a Diákjóléti Hivatalra ruházta. A vezetőség összetételében nem történt személyi változás, funkciója ugyanaz maradt, csak az elnevezés módosult. 1949-ig működött. Az 1070-6/1949. ODK. sz. miniszteri intézkedés feloszlatta az egyetemeken működő diákjóléti hivatalokat, feladatukat a tanulmányi osztályok vették át.
1949-ig működött. Az 1070-6/1949. ODK. sz. miniszteri intézkedés feloszlatta az egyetemeken működő diákjóléti hivatalokat, feladatukat a tanulmányi osztályok vették át.

A MFSSZ megalakulása az 1906-1907. évi atlétikai-torna „háborúval” kezdődött, amelynek célja az volt, hogy a hallgatók saját egyetemi sportegyesületekben sportoljanak. Azonban ezek a folyamatok nem nyerték el a MASZ és az MLSZ tetszését, ezért akadályozni próbálták az egyetemi sportegyesületek autonómiáját. A MASZ atlétikai klubként kezelte a BEAC-ot, nem sportszövetségként. Ennek következtében az egyetemi és főiskolai sport klubok a BEAC kezdeményezésével alapították meg a Magyar Főiskolai Sportszövetséget 1907-ben. Megalakulásával a világ második és Európa első országos főiskolai sportszervezete lett. Elsődleges feladatának az egyes új sportágak meghonosítását, az egyetemista sportolók, az egyetemi klubok érdekvédelmét és az egyetemek és főiskolák testneveléssel és sporttal kapcsolatos szemléletének a formálását tartotta.

A tanszék 1975-ben alakult meg. Kezdetben a könyvtár, népművelés szakkal lehetett párosítani, majd a hagyományos bölcsésztanár szakos képzésekkel- magyar, nyelvszakok-, természettudományos szakokkal is. A tanszék a megalakulása óta meghatározó szerepet tölt be a Nyugat- és Észak-Dunántúl pedagógus-, valamint történelem BA alapszakos képzésében. A MAB két akkreditációs (1997, 2004) eljárás során is pozitívan minősítette a történelem szakot. A történelem alapszak képzési szerkezetében fontos szerepet játszanak a régésztechnikusi-, levéltár-technikusi-, judaisztikai specializációk. A nyugat-dunántúli régió régészeti kutatásai itthon és külföldön is elismertek. A tanszéki kiadványok közül kiemelkedik a Partes Populorum Minores Alienigenae sorozat, amely a nemzeti és történeti kisebbségek körén belül jelentős helyet szán a judaisztikai kutatási témáknak.

Forrás:
A szárnyas idő: 50 éves a felsőfokú képzés Szombathelyen. Szerk. biz. elnöke Stipkovits Ferenc. Sopron-Szombathely: Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, 2010. 340 p.