A MFSSZ megalakulása az 1906-1907. évi atlétikai-torna „háborúval” kezdődött, amelynek célja az volt, hogy a hallgatók saját egyetemi sportegyesületekben sportoljanak. Azonban ezek a folyamatok nem nyerték el a MASZ és az MLSZ tetszését, ezért akadályozni próbálták az egyetemi sportegyesületek autonómiáját. A MASZ atlétikai klubként kezelte a BEAC-ot, nem sportszövetségként. Ennek következtében az egyetemi és főiskolai sport klubok a BEAC kezdeményezésével alapították meg a Magyar Főiskolai Sportszövetséget 1907-ben. Megalakulásával a világ második és Európa első országos főiskolai sportszervezete lett. Elsődleges feladatának az egyes új sportágak meghonosítását, az egyetemista sportolók, az egyetemi klubok érdekvédelmét és az egyetemek és főiskolák testneveléssel és sporttal kapcsolatos szemléletének a formálását tartotta.

A tanszék 1975-ben alakult meg. Kezdetben a könyvtár, népművelés szakkal lehetett párosítani, majd a hagyományos bölcsésztanár szakos képzésekkel- magyar, nyelvszakok-, természettudományos szakokkal is. A tanszék a megalakulása óta meghatározó szerepet tölt be a Nyugat- és Észak-Dunántúl pedagógus-, valamint történelem BA alapszakos képzésében. A MAB két akkreditációs (1997, 2004) eljárás során is pozitívan minősítette a történelem szakot. A történelem alapszak képzési szerkezetében fontos szerepet játszanak a régésztechnikusi-, levéltár-technikusi-, judaisztikai specializációk. A nyugat-dunántúli régió régészeti kutatásai itthon és külföldön is elismertek. A tanszéki kiadványok közül kiemelkedik a Partes Populorum Minores Alienigenae sorozat, amely a nemzeti és történeti kisebbségek körén belül jelentős helyet szán a judaisztikai kutatási témáknak.

Forrás:
A szárnyas idő: 50 éves a felsőfokú képzés Szombathelyen. Szerk. biz. elnöke Stipkovits Ferenc. Sopron-Szombathely: Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, 2010. 340 p.

Szláv Filológiai Tanszékcsoport (horvát, orosz, szlovén) (1990-2005)
Szláv Filológiai Intézet (2006-2013)
Szláv Filológiai Intézeti Tanszékcsoport (2013-2017)
BDPK Szlavisztika Tanszék (2018-)
1973 őszén megalakult az Orosz Nyelv és Irodalom Tanszék. A kétszakos tanárképzésen kívül idegen nyelvi lektorátusként is működött 1989-ig. A tanárképzés matematika-orosz szakon indult meg. 1978-ban kezdte meg tanulmányait az első magyar-orosz, 1982-ben az első könyvtár-orosz szakos csoport. A rendszerváltástól kezdődően lehetőség volt a főiskolán oktatott bármely más szakkal való párosítása az orosz szaknak. Az 1970-es években megindult a levelező tagozatos képzés is. Az orosz szakos hallgatók külföldi részképzésben is részt vettek (Leningrád/Szentpétervár, Moszkva, Ogyessza). 1980-ban dr. Gadányi Károly vezetésével megalakult a Szlovén Tanszéki Csoport, amely az 1982/83-as tanévtől kezdődően Szlovén Nyelv és Irodalom Tanszékké szerveződött. A tanszéken kétszakos tanárképzés (kezdetben szlovén-magyar, szlovén-rajz, szlovén-testnevelés, később szlovén-bármely szak), nemzetiségi tanítóképzés, fakultatív szlovén nyelvoktatás folyt. A Nemzetközi Szlavisztikai Napok c. konferencia sorozat jó hírnévnek örvend a hazai és külföldi szlavisták körében. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 1991-ben engedélyezte a Horváth Nyelv és Irodalom Tanszék megalakítását. A tanszék prof. dr. Gadányi Károly vezetésével sikeres kapcsolatot alakított ki a ELTE BTK szláv tanszékeivel, a Zágrábi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karával, a Zágrábi Horvát Nyelvi Intézettel és az Eszéki Tudományegyetemmel. 1989-ben az Orosz Nyelv és Irodalom Tanszékből kivált az Idegen Nyelvi Lektorátus, amely 1998-ig működött. 1990-ben megalakult a Szláv Filológiai Tanszékcsoport prof. dr. Gadányi Károly vezetésével a Horvát-, Orosz- és Szlovén Nyelv és Irodalom Intézeti Tanszékekből. 2006-tól Szláv Filológiai Intézet néven működött tovább. 2006-tól megkezdődött a szlavisztika (BA) alapszakos bölcsészek (horvát/orosz/szlovén) képzése. 2008 őszétől a tanszéken megindult a szlavisztika mesterszak (MA) horvát, szlovén és orosz szakirányon, valamint a horváttanár, a horvát- és nemzetiségihorvát-tanár, az orosztanár, a szlovéntanár, valamint a szlovén- és nemzetiségiszlovén-tanár (MA) mesterszakok is. 2013 őszétől az osztatlan tanárképzés keretében az intézet megkezdte a kétszakos középiskolai tanárok képzését.

Forrás:
A szárnyas idő: 50 éves a felsőfokú képzés Szombathelyen. Szerk. biz. elnöke Stipkovits Ferenc. Sopron-Szombathely: Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, 2010. 340 p.

https://sek.elte.hu/szlavisztika

Népművelési Szakcsoport: 1962-1973
Közművelődési Tanszék: 1973-1997
Művelődéstudományi és Felnőttképzési Tanszék: 1997-1999
Művelődéstudományi és Kommunikáció Tanszék: 1999-2006
Kommunikáció és Médiatudományi Intézeti Tanszék: 2006-
Andragógia Tanszék: 2006-2008
Andragógia Intézet: 2008-
A fond a Kommunikáció és Médiatudományi Intézeti Tanszék és jogelőd-intézményeinek fennmaradt iratanyagát tartalmazza. 1962-ben indult meg a három éves népművelő-könyvtár szakos képzés nappali és levelező tagozaton. A hallgatók terepgyakorlatokon szociológiai kutatásokat végeztek. Szerepelhettek a Radnóti-díjas Benke Éva által vezetett Márkus Emília Színpadon, 1986-1991 között Török Gábor vezette Ékezet Színkörben. Nagy Árpádné dr. nevéhez kötődő filmklubbot Török Gábor művészmozivá szervezte 1990-ben. Csider Sándor 1977-ben megalakította az Új Tükör Klubbot (közösségfejlesztő gyakorlatok). A diákok rendszeresen publikáltak az 1963-ban induló Jelentkezünk, az 1979-től megjelenő Kilátó és a tanszék kiadásában 2003-tól megjelenő Albatrosz című periodikában. 1998-tól a Művelődéstudományi és Kommunikáció Tanszék látta el a kommunikáció és a művelődésszervező (népművelő) szakok képzését. A tanszék a bolognai rendszer bevezetése után vált ketté Andragógia, illetve Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékre. Az utóbbi tanszék látta el a kommunikátor (intézményi kommunikátor, idegennyelvi kommunikátor, sportkommunikátor, sajtótechnikus) felsőfokú szakképzések szervezését.
A Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékhez tartozott a Berzsenyi Rádió és a Vidóstúdió, melyek a hallgatók gyakorlati képzésében nyújtottak segítséget.

Forrás:
A szárnyas idő: 50 éves a felsőfokú képzés Szombathelyen. Szerk. biz. elnöke Stipkovits Ferenc. Sopron-Szombathely: Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, 2010. 340 p.

A Bölcsészkaron 1862-ben alakult meg a Tanárvizsgáló Bizottság ("vizsgáló bizottság gimnáziumi tanárjelöltek részére"). A bizottság elnökét a Helytartótanács, tagjait pedig a Bölcsészkar tanárai közül egy e célra alakult választmány jelölte ki. 1875-ben a József Műegyetemen működő reáltanodai- és a Pesti Egyetem gimnáziumi tanárvizsgáló bizottságát összevonták, az egyesítés után ez a továbbiakban "országos köztanodai tanárvizsgáló bizottság" néven működött. A középiskolai tanárvizsgálatról az 1883:30. középiskolai törvény rendelkezett. Az 1890-es évektől a felső kereskedelmi iskolai tanárok vizsgája is itt folyt. Az egyetemek és főiskolák a tudományos képzést adták, a Tanárvizsgáló Bizottság ezt egészítette ki, és az előírt vizsgák letétele után tanári oklevelet adott. A Tanárvizsgáló Bizottság szervezetileg független volt, csak feladatai és személyi kapcsolatai fűzték a Bölcsészeti Karhoz. A középiskolai tanárvizsgálatot behatóan az 1932. évi 14.414. sz. VKM rendelet szabályozta. A VKM 211 114/1949.VI. sz. rendelete értelmében, 1949-ben a Tanárvizsgáló Bizottság a Tanárképző Intézettel együtt megszűnt. Feladatkörét a Bölcsészet- és Természettudományi Karokon működő tanulmányi osztályok vették át.