A tanszék 1975-ben alakult meg. Kezdetben a könyvtár, népművelés szakkal lehetett párosítani, majd a hagyományos bölcsésztanár szakos képzésekkel- magyar, nyelvszakok-, természettudományos szakokkal is. A tanszék a megalakulása óta meghatározó szerepet tölt be a Nyugat- és Észak-Dunántúl pedagógus-, valamint történelem BA alapszakos képzésében. A MAB két akkreditációs (1997, 2004) eljárás során is pozitívan minősítette a történelem szakot. A történelem alapszak képzési szerkezetében fontos szerepet játszanak a régésztechnikusi-, levéltár-technikusi-, judaisztikai specializációk. A nyugat-dunántúli régió régészeti kutatásai itthon és külföldön is elismertek. A tanszéki kiadványok közül kiemelkedik a Partes Populorum Minores Alienigenae sorozat, amely a nemzeti és történeti kisebbségek körén belül jelentős helyet szán a judaisztikai kutatási témáknak.

Forrás:
A szárnyas idő: 50 éves a felsőfokú képzés Szombathelyen. Szerk. biz. elnöke Stipkovits Ferenc. Sopron-Szombathely: Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, 2010. 340 p.

Szláv Filológiai Tanszékcsoport (horvát, orosz, szlovén) (1990-2005)
Szláv Filológiai Intézet (2006-2013)
Szláv Filológiai Intézeti Tanszékcsoport (2013-2017)
BDPK Szlavisztika Tanszék (2018-)
1973 őszén megalakult az Orosz Nyelv és Irodalom Tanszék. A kétszakos tanárképzésen kívül idegen nyelvi lektorátusként is működött 1989-ig. A tanárképzés matematika-orosz szakon indult meg. 1978-ban kezdte meg tanulmányait az első magyar-orosz, 1982-ben az első könyvtár-orosz szakos csoport. A rendszerváltástól kezdődően lehetőség volt a főiskolán oktatott bármely más szakkal való párosítása az orosz szaknak. Az 1970-es években megindult a levelező tagozatos képzés is. Az orosz szakos hallgatók külföldi részképzésben is részt vettek (Leningrád/Szentpétervár, Moszkva, Ogyessza). 1980-ban dr. Gadányi Károly vezetésével megalakult a Szlovén Tanszéki Csoport, amely az 1982/83-as tanévtől kezdődően Szlovén Nyelv és Irodalom Tanszékké szerveződött. A tanszéken kétszakos tanárképzés (kezdetben szlovén-magyar, szlovén-rajz, szlovén-testnevelés, később szlovén-bármely szak), nemzetiségi tanítóképzés, fakultatív szlovén nyelvoktatás folyt. A Nemzetközi Szlavisztikai Napok c. konferencia sorozat jó hírnévnek örvend a hazai és külföldi szlavisták körében. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 1991-ben engedélyezte a Horváth Nyelv és Irodalom Tanszék megalakítását. A tanszék prof. dr. Gadányi Károly vezetésével sikeres kapcsolatot alakított ki a ELTE BTK szláv tanszékeivel, a Zágrábi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karával, a Zágrábi Horvát Nyelvi Intézettel és az Eszéki Tudományegyetemmel. 1989-ben az Orosz Nyelv és Irodalom Tanszékből kivált az Idegen Nyelvi Lektorátus, amely 1998-ig működött. 1990-ben megalakult a Szláv Filológiai Tanszékcsoport prof. dr. Gadányi Károly vezetésével a Horvát-, Orosz- és Szlovén Nyelv és Irodalom Intézeti Tanszékekből. 2006-tól Szláv Filológiai Intézet néven működött tovább. 2006-tól megkezdődött a szlavisztika (BA) alapszakos bölcsészek (horvát/orosz/szlovén) képzése. 2008 őszétől a tanszéken megindult a szlavisztika mesterszak (MA) horvát, szlovén és orosz szakirányon, valamint a horváttanár, a horvát- és nemzetiségihorvát-tanár, az orosztanár, a szlovéntanár, valamint a szlovén- és nemzetiségiszlovén-tanár (MA) mesterszakok is. 2013 őszétől az osztatlan tanárképzés keretében az intézet megkezdte a kétszakos középiskolai tanárok képzését.

Forrás:
A szárnyas idő: 50 éves a felsőfokú képzés Szombathelyen. Szerk. biz. elnöke Stipkovits Ferenc. Sopron-Szombathely: Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, 2010. 340 p.

https://sek.elte.hu/szlavisztika

Népművelési Szakcsoport: 1962-1973
Közművelődési Tanszék: 1973-1997
Művelődéstudományi és Felnőttképzési Tanszék: 1997-1999
Művelődéstudományi és Kommunikáció Tanszék: 1999-2006
Kommunikáció és Médiatudományi Intézeti Tanszék: 2006-
Andragógia Tanszék: 2006-2008
Andragógia Intézet: 2008-
A fond a Kommunikáció és Médiatudományi Intézeti Tanszék és jogelőd-intézményeinek fennmaradt iratanyagát tartalmazza. 1962-ben indult meg a három éves népművelő-könyvtár szakos képzés nappali és levelező tagozaton. A hallgatók terepgyakorlatokon szociológiai kutatásokat végeztek. Szerepelhettek a Radnóti-díjas Benke Éva által vezetett Márkus Emília Színpadon, 1986-1991 között Török Gábor vezette Ékezet Színkörben. Nagy Árpádné dr. nevéhez kötődő filmklubbot Török Gábor művészmozivá szervezte 1990-ben. Csider Sándor 1977-ben megalakította az Új Tükör Klubbot (közösségfejlesztő gyakorlatok). A diákok rendszeresen publikáltak az 1963-ban induló Jelentkezünk, az 1979-től megjelenő Kilátó és a tanszék kiadásában 2003-tól megjelenő Albatrosz című periodikában. 1998-tól a Művelődéstudományi és Kommunikáció Tanszék látta el a kommunikáció és a művelődésszervező (népművelő) szakok képzését. A tanszék a bolognai rendszer bevezetése után vált ketté Andragógia, illetve Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékre. Az utóbbi tanszék látta el a kommunikátor (intézményi kommunikátor, idegennyelvi kommunikátor, sportkommunikátor, sajtótechnikus) felsőfokú szakképzések szervezését.
A Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékhez tartozott a Berzsenyi Rádió és a Vidóstúdió, melyek a hallgatók gyakorlati képzésében nyújtottak segítséget.

Forrás:
A szárnyas idő: 50 éves a felsőfokú képzés Szombathelyen. Szerk. biz. elnöke Stipkovits Ferenc. Sopron-Szombathely: Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, 2010. 340 p.

A Bölcsészkaron 1862-ben alakult meg a Tanárvizsgáló Bizottság ("vizsgáló bizottság gimnáziumi tanárjelöltek részére"). A bizottság elnökét a Helytartótanács, tagjait pedig a Bölcsészkar tanárai közül egy e célra alakult választmány jelölte ki. 1875-ben a József Műegyetemen működő reáltanodai- és a Pesti Egyetem gimnáziumi tanárvizsgáló bizottságát összevonták, az egyesítés után ez a továbbiakban "országos köztanodai tanárvizsgáló bizottság" néven működött. A középiskolai tanárvizsgálatról az 1883:30. középiskolai törvény rendelkezett. Az 1890-es évektől a felső kereskedelmi iskolai tanárok vizsgája is itt folyt. Az egyetemek és főiskolák a tudományos képzést adták, a Tanárvizsgáló Bizottság ezt egészítette ki, és az előírt vizsgák letétele után tanári oklevelet adott. A Tanárvizsgáló Bizottság szervezetileg független volt, csak feladatai és személyi kapcsolatai fűzték a Bölcsészeti Karhoz. A középiskolai tanárvizsgálatot behatóan az 1932. évi 14.414. sz. VKM rendelet szabályozta. A VKM 211 114/1949.VI. sz. rendelete értelmében, 1949-ben a Tanárvizsgáló Bizottság a Tanárképző Intézettel együtt megszűnt. Feladatkörét a Bölcsészet- és Természettudományi Karokon működő tanulmányi osztályok vették át.