Orosz Sándor (1926-2019) a Veszprémi Egyetem Pedagógiai és Pszichológiai Tanszékének vezetője, egyetemi tanár volt.
1951-ben a Kar önálló intézménnyé vált Veszprémi Vegyipari Egyetem néven. Az első műszaki doktorokat 1959-ben avatták. A nappali képzés mellett 1956-tól esti, majd 1962-től levelező tagozat is működött. 1971-ben elindult az agrárkémikus képzés, amelyet a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemmel közösen szerveztek. A képzési kínálat a ’70-es és ’80-as években tovább bővült új szakokkal, köztük a szervező vegyészmérnöki, műszer- és méréstechnikai, illetve gépész és villamos üzemmérnöki szakokkal. Ez a folyamat a VVE szakmai profiljának kiszélesedéséhez és átalakulásához vezetett.
2006-ban a Veszprémi Egyetem felvette a Pannon Egyetem nevet, hogy jobban kifejezze regionális szerepét és küldetését mint a Pannon régió egészét lefedő oktatási és tudományos központ.
1990-ben a tanárképzés elindításával a Veszprémi Egyetem kétkarúvá alakult, ekkor jött létre a Mérnöki és a Tanárképző Kar. 2001-ben a Mérnöki Karból kivált a Gazdaságtudományi Önálló Intézet, valamint a Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Önálló Intézet. 2003 szeptemberében mindkettő kari rangot kapott, így Gazdaságtudományi Kar és Műszaki Informatikai Kar néven önálló karként működnek.
Az egyetem első két évében a Budapesti Műszaki Egyetem Nehézvegyipari Karaként működött, majd 1951-ben önálló intézménnyé alakult Veszprémi Vegyipari Egyetem néven.
Nemecz Ernő (1920-2021) a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, geokémikus, mineralógus és kristálytani szakértő, a földtudományok doktora és egyetemi tanár volt. 1949-ben nevezték ki docensnek a Veszprémi Vegyipari Egyetemen, ahol 1954-ben saját tanszéket kapott. 1953–1954 között az egyetem dékánjaként, 1971 és 1980 között pedig rektorként vezette az intézményt. 1959-ben szerzett kandidátusi címet a földtudományok területén, 1968-ban pedig doktori fokozatot.
Báthory József (1923–2013) vegyészmérnök, a kémiai tudományok kandidátusa, a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet tudományos főosztályvezetője volt. Kolozsváron szerzett kémia diplomát és doktori címet, majd több mint 80 szabadalom, 112 közlemény és számos petrolkémiai fejlesztés fűződik a nevéhez.
Benedek Pál (1921-2009) vegyészmérnök, fizikokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt; a Veszprémi Vegyipari Egyetemen tanszékvezető tanárként, a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézetben pedig osztályvezetőként dolgozott.