Fonds 05 - Budapesti Műszaki Egyetem

84.95 ifm
697 doboz
121 kötet
30 füzet

A g. állag jelenleg ifm adata nélkül

Rendezendő: 67 doboz és 73 kötet

A fond iratait a Rektori Hivatal saját irattárában őrizte az intézményi levéltár megszervezéséig. Az 1968-ban végrehajtott selejtezés az 5/c állag (Rektori Hivatal iratai) 1950–1960 közötti részét érintette: az anyag az 1952–1956 közötti iratanyag kivételével lényegében teljesnek mondható. Az 1956 őszi eseményeket az 5/c állag csoportszámos iratanyagánál is tükrözi. A forradalom napjaiban az iratokat egyes helyeken szétszórták és felégették; a levéltárba érkező 5/c anyag ennek ellenére a korszak egészére lényegében folytonos.

Az 5/e (Minősített iratok) és 5/f (Személyi dossziék) állagok elkülönített kezelés alatt álltak; a minősített iratok az 1958–1993 közötti időszakban keletkeztek és a vonatkozó TÜK-iktatókönyvekkel együtt maradtak fenn. Az 5/d állagban még 67 rendezetlen doboz és 73 kötet vár feldolgozásra; ezek az 1982–1999 közötti időszakból valók (rektorhelyettesi iratok, akkreditációs anyagok, szakindítási kérelmek stb.).

Az 1950–1960 közötti iktatott iratokon 1968-ban a jogszabályoknak megfelelő selejtezést hajtottak végre; e korszak anyaga az 1952–1956 közötti évek kisebb hiányaitól eltekintve teljesnek mondható. A csoportszámos iktatású (1952–1956) iratokhoz tartozó kezelési lapok csak részben maradtak fenn.

Az egyetemen a titkos ügykezelés (TÜK) keretében külön őrzött iratok levéltárba kerülése késve és hiányosan történt: a szakirodalom szerint az 1956-os forradalom idején keletkezett volt TÜK-iratok 1990 után lappangtak, és csak 2006-ban, a forradalom ötvenedik évfordulójára kerültek a BME Levéltárába.

A fond 1949–1960/61 közötti részének első rendezését és leírását Szögi László 1974-ben lezárt repertóriuma közli. Az ezt követő évtizedek anyaga folyamatos átadásokkal gyarapította a fondot. A nem iktatott iratok egy része (67 doboz, 73 kötet) jelenleg is rendezetlen.

Az iratanyag belső átadás útján, a Rektori Hivatal és szervezeti jogutódainak irattárából érkezett a BME Levéltárba. Az 5/c állag iktatókönyveinek első kötete (1/1950–690/1950) fizikailag a HU BMEL VIII.4 fond c) állagának 158. kötete, azaz iratkezelési folyamatosságot alkot a 4. és 5. fond között; az 5/c iktatókönyv-sorozata ténylegesen a 691/1950. sorszámmal kezdődik. Az iratanyag gyarapodása az 5/d állag rendezendő dobozaival, a volt Rektori Hivatal más elhelyezésű irataival és az esetlegesen levéltárba kerülő kari fondokkal várható.

A fond a Budapesti Műszaki Egyetem Rektori Hivatalának 1949–1998 (2003) közötti iratait fogja össze hat állagban, amelyekhez a munkatervek és fejlesztési tervek önálló sorozata csatlakozik. Az iratanyag az intézmény egész működési körét lefedi: az oktatási és tudományos tevékenységet, a karközi koordinációt, a személyügyi és gazdálkodási igazgatást, a politikai-ideológiai vonatkozásokat (különösen az 1950-es évek), a fejlesztési terveket és az építési beruházásokat, valamint a rendszerváltás utáni szervezeti átalakulásokat.

a. Egyetemi tanácsülési jegyzőkönyvek és mellékletei (1949–1991): Az Egyetemi (Nagy)Tanács üléseiről készült, mellékleteket is tartalmazó kötetes anyag. Az 1949/50-es tanévtől az 1990/91-es tanévig terjed; az 1956/57-es tanév anyaga részleges hiányokat mutat. Az ülések mellékletei (előterjesztések, határozatok, statisztikák) az 1970-es évektől egyre terjedelmesebbekké válnak, indokolva, hogy egy-egy tanévi anyag 2 dobozt tölt meg.

b. Rektori tanácsülési jegyzőkönyvek (1949–1991): A Rektori Tanács üléseiről, az intézmény legfontosabb operatív ügyeit tárgyaló testületről készült anyag. 17 dobozban (17+1 besorolandó/selejtezendő). Az 1965/66. és 1966/67. tanévek anyaga hiányzik. Az anyag a kötetek egyenkénti átnézésével kutatható; az 1950-es évek időszakára az 5/b és 5/a anyagok egybefonódva, tematikusan párhuzamosan értelmezendők az 5/c csoportszámos iratanyaggal.

c. A Rektori Hivatal iratai (1950–1998): A fond legterjedelmesebb, három sorozatra (iratok, iktatókönyvek, mutatókönyvek) tagolt állagát 506 doboz és 68 kötet alkotja (60,72 ifm). Az iktatás rendje az évek során változott: Az 1950-es években a csoportszám-alapú rendszerben a fő iktatott iratcsoportok a dolgozók általános és egyedi személyi ügyei, a hallgatók tanulmányi és fegyelmi iratai, valamint a „műszaki felsőoktatás ügyei” voltak; ezek mellett erős ideológiai és ünnepségi dokumentáció jelenik meg (Kossuth-díj, kitüntetések, Marxizmus tanszék, párt- és tömegszervezetek). 1972-től az irattári terv bevezetésével a rektori iratok már tételszámok szerint strukturálódnak (1–30: vezetési ügyek, 31–58: dolgozók, 82–100: oktatás, 131–147: kutatás, 181–202: nemzetközi kapcsolatok, 221–285: gazdasági ügyek, 324–387: hallgatók stb.), és a Word-jegyzékben a dobozok konkrét tételszám-listákhoz vannak rendelve. A 70-es évektől így a korábbi személyzeti‑hallgatói túlsúly mellé felzárkóznak az Egyetemi Tanács és kari testületek dokumentumai, a tantervi és felvételi iratok, a szerződéses kutatások, a tudományos fokozatokkal kapcsolatos dossziék, valamint a nemzetközi konferenciák és tanulmányutak iratai. Az 1979-es irattári terv módosításai – külön számítógépes munkaigénylő, gépnapló és karbantartási napló tételek, „gyvitelgépiesítés” és külön informatikai ügyiratok – jelzik, hogy a 80-as évekre az informatika, az automatizált ügyvitel, illetve a gazdasági‑jóléti dokumentáció (ösztöndíjak, lakásépítési hozzájárulás, munkavédelem) válnak a rektori iratanyag meghatározó tömbjeivé. Az 1990-es évektől az iratkezelési szabályzat már a felsőoktatási és közalkalmazotti jogszabályok által nevesített hallgatói és személyzeti nyilvántartásokat tekinti iratnak, és az elektronikus iktatást, illetve az elektronikus rendszeren érkező iratok papírra nyomtatott, bekötött állományait integrálja az irattári tervbe.

d. Nem iktatott iratok (1949–1999): Vegyes jellegű, a szabályos iktatórendszeren kívüli iratgyűjtemény, 21 doboz + 2 kötet (2,67 ifm) teljesen feldolgozva. Tartalmazza: az 1949–1952 közötti ötéves tervvel kapcsolatos iratokat; az 1950-es évek gazdálkodási, hallgatói és bizalmas anyagait; az 1951–1960 közötti aspiránsok betűrendes személyi anyagait (10 doboz); az 1952–1976 közötti rektori körlevelek sorozatát; és különböző egyéb iratcsoportokat. Emellett 67 rendezendő doboz és 73 kötet vár feldolgozásra az 1980–1999 közötti időszakból (rektorhelyettesi iratok, akkreditációs anyagok, szakindítási kérelmek, egyéb értekezletek).

e. Minősített iratok (1958–1993): A Rektori Hivatal TÜK-kezelésű (Titkos Ügykezelés) iratai, 28 dobozban (3,36 ifm). Az anyag tartalmaz szigorúan titkos és szolgálati használatra szóló iratokat, köztük: kutatóintézeti éves kutatási jelentéseket (Nehézvegyipari Kutató Intézet, Nagynyomású Kísérleti Intézet, Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet); katonai és ipari vonatkozású, minősített tanulmányokat; TÜK-iktatókönyveket (1953–1997). Az anyag kutathatóságát az 1995. évi LXVI. tv. és az iratminősítés felülvizsgálatára vonatkozó jogszabályok szabályozzák; a minősítések felülvizsgálata esetenként szükséges.

f. Személyi dossziék: Az oktatói és kutatói személyzet személyi dossziéinak betűrendes gyűjteménye, 88 dobozban (8,80 ifm). A dossziék az intézmény alkalmazottainak (elsősorban az oktató- és kutatószemélyzet) személyi adatait, beosztási dokumentumait és munkaviszony-igazolásait tartalmazzák. Keletkezési idejük nem rögzített egységesen, de az iratokból következtethetően a korszak egészére kiterjednek. Adatvédelmi szempontból fokozottan korlátozott hozzáférésű állag.

A Rektori Hivatal 1950–1960 közötti iktatott iratait 1968-ban a jogszabályoknak megfelelően selejtezték. A rektori tanács anyagai között 1 doboz besorolásra, illetve selejtezésre vár. A tanévi jelentések és a felvételi jelentések duplumpéldányai 2 nagydobozban külön vannak elhelyezve. A nem iktatott iratok között 67 doboz és 73 kötet rendezetlen anyag található (rektorhelyettesi iratok és értekezletek 1969–1987, szakindítási kérelmek 1997–1999, akkreditációs anyagok 1998, felvételi kari jelentések 1971, fejlesztési tervek, beszámolók, munkatervek, valamint 41 doboz ismeretlen tartalmú anyag), amelynek értékelése és selejtezése a rendezés során esedékes.

A fond hét állagból áll:
a. Egyetemi tanácsülési jegyzőkönyvek és mellékleteik (1949–1991) – tanévenként, időrendben
b. Rektori tanácsülési jegyzőkönyvek (1949–1991) – tanévenként
c. A Rektori Hivatal iratai (1950–1998)
c-1. Iratok – évenként, az iktatási rendszer szerint:
1950 – 1952. február: sorszámos (alapszámos) iktatás

1952. február – 1956: csoportszámos iktatás (csoportszámok és alszámok szerint)
1953. november – 1971: alapszámos iktatás, iktatószám-rendben
      1972–1998: irattári tervi tételszámok szerint
      c-2. Iktatókönyvek (1950–1989. június 30.; 1990–1998: iktatólapok)
      c-3. Mutatókönyvek (1951–1989)
      d. Nem iktatott iratok (1949–1999) – tárgyi csoportok és időrend szerint; aspiránsok ügyei betűrendben
      e. Minősített iratok (1953–1997) – TÜK-szám szerint; TÜK-iktatókönyvek
      f. Személyi dossziék (é. n.) – betűrendben
      g. Munkatervek, jelentések, fejlesztési tervek (1954–2003)
      g-1. Munkatervek
      g-2. Jelentések
      g-3. Egyéb beszámolók
      g-4. Fejlesztési tervek

A fond a BME Levéltárának őrizetében van. Kutatása a levéltári anyag védelméről és a levéltárak működéséről szóló 1995. évi LXVI. törvény (Ltv.) és a BME Levéltárának kutatási szabályzata szerint történik. A személyes adatokat tartalmazó iratok – különösen a személyi dossziék (f.), az egyes dolgozók és hallgatók személyi ügyei, a fegyelmi és egyeztető bizottsági ügyek, valamint az aspiránsok személyi lapjai – az Ltv. 24. §-ában meghatározott védelmi idők lejárta előtt csak az Ltv.-ben szabályozott feltételekkel kutathatók. Az 1990 utáni iratok egy része a keletkezéstől számított 30, illetve 60 éves időhatáron belül esik.

A minősített iratok (e.) kutatása előtt a minősítés érvényességét a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szerint vizsgálni kell; érvényes minősítésű irat csak a jogszabályban meghatározott feltételekkel kutatható.

Másolat a BME Levéltárának kutatási és díjszabályzata szerint készíthető. Személyes adatot tartalmazó iratról a védelmi idő lejárta előtt csak anonimizált másolat adható ki.

Az iratok túlnyomórészt magyar nyelvűek; külföldi kapcsolatokra, külföldi hallgatókra és meghívott előadókra vonatkozó ügyekben idegen nyelvű iratok is előfordulhatnak.

Papír alapú, gépírásos, kéziratos és sokszorosított iratok; kötött iktató-, mutató- és TÜK-iktatókönyvek, bekötött tanévi jelentések és költségvetések.

Raktári jegyzék (állagonként, a–g.; a g. fejlesztési tervei darabszintű jegyzékkel)
Szögi László repertóriuma (1974; az 1949–1960/61 közötti anyag: egyetemi tanácsi jegyzőkönyvek, iratok, munkatervek és jelentések, nem iktatott iratok; az 1952–1956. évi csoportszámos iratokhoz csoportszám- és alszámszintű tárgymegjelöléssel).

Korabeli segédletek:
A Rektori Hivatal iktatókönyvei (c-2.; 1950–1952. február és 1956. november – 1989. június 30.; 1990–1998: iktatólapok) és mutatókönyvei (c-3.; 1951–1989)
A csoportszámos iratok kezelési lapjai (hiányosan) és házi használatú mutatókönyve
TÜK-iktatókönyvek (e.).
Az 1972-től tételszámos rendben őrzött iratok az egyetem mindenkori irattári tervének tételjegyzéke alapján kereshetők.

HU BMEL VIII.4 – M. kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Rektori Hivatala (jogelőd, 1934–1949)

HU BMEL VIII.6 – Építőipari Műszaki Egyetem, Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (1952–1967; a két egyetem közös ügyei, az 1967. évi egyesítés)

Karok dékáni hivatalainak fondjai

A fond névváltozata a BME Levéltár 1974. évi repertóriumában: Budapesti Műszaki Egyetem Rektori Hivatala

Az iratképző 2000. január 1-jétől Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem néven működik tovább

A fondhoz rendezetlen anyag is tartozik, amely a terjedelmi adatokban nem szerepel.

A tanévi jelentések és a felvételi jelentések duplumpéldányai 2 nagydobozban külön vannak elhelyezve.