Állag a - Egyetemi tanácsülési jegyzőkönyvek

Azonosítási adatcsoport

Jelzet

HU ELTEL VIII.I.001.a

Cím

Egyetemi tanácsülési jegyzőkönyvek

Dátum(ok)

  • 1940 - 2010 (Létezés)

Leírási szint

Állag

Terjedelem, adathordozók

14,64 ifm
47 doboz, 160 kötet

Kontextusra vonatkozó adatcsoport

Iratképző neve

(1863-tól)

A megőrzés története

Levéltárba kerülés/Gyarapodás

Több részletben kerültek a levéltárba: 8-2/1976 (1940-1964. évi); 151/1984 (1965-1971. évi); 150/1985 (1956-1957. évi)

A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport

Tárgy és tartalom

Mária Terézia 1770. október 24-i elhatározásával - míg az egyetemi magistratus megszervezhetővé válik - királyi egyetemi consistoriumot (Regium Consistorium Universitatis) állított fel. A testület kinevezett elnökből, a négy kar és az egyetemi gimnázium igazgatójából állt. Működését az 1770/71. tanévben kezdte meg. A consistorium mellett a Magistratus Academicus is létezett, kezdetben igen korlátozott hatáskörrel. Tagja a négy kar választott dékánja, továbbá a kinevezett kancellár volt. 1784-től az egyetemi ügyek közvetlen vitele csak erre a testületre tartozott. A későbbiekben a elnöke a rektor, tagjai a jegyző, valamint a kari dékánok és prodékánok voltak. 1950 után lényegesen bővült az Egyetemi Tanács összetétele tanárokkal és különféle társadalmi szervezetek képviselőivel. A fennmaradt első 1940/41-es tanévi kötetben még havi egy üléssel találkozunk, az ötvenes évek közepétől évente 4-5 ülésre került sor.
Az 1946/47-es tanévtől hiánytalan a sorozat. 1952-től az elhangzott hozzászólásokat nem a jegyzőkönyvi szövegben találjuk, hanem a mellékletként mintegy 20 dobozt megtöltő külön sorozatban. Az ezekben található anyag lényegileg megegyezik a jegyzőkönyveikkel, az iratok darabonkénti átnézéssel kutathatók. Az 1971/72-es tanévtől annyiban változik a helyzet, hogy a mellékleteket is tartalmazzák a jegyzőkönyvek. A köteteket lapszámozással, esetenként tárgy-, illetve névmutatókkal látták el. Az 1990 utáni időszakban a tanácsülésekről már csak hangszalagok készülnek s csak az előkészítő iratokat és a határozatokat gépelik le. Így fennáll az a veszély, hogy a jövő kutatói nem ismerhetik meg a résztvevők álláspontját, a határozatok meghozatalának körülményeit, a vita menetét, hanem csak a testület döntéseit.

Iratértékelés, selejtezés, tervezés

Jövőbeni gyarapodás

Leírási egység szerkezete

A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport

Jogi helyzet

Reprodukciós korlátozások

Nyelv

Anyag írásrendszere

Nyelv és írásrendszer megjegyzések

Fizikai jellemzők, technikai követelmények

Segédletek

1946 és 1974 közti jegyzőkönyvek elérhetők: https://library.hungaricana.hu/hu/collection/egyetemi_jegyzokonyvek_elte/

Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport

Eredeti példányok léte és őrzőhelye

Másolatok léte és őrzőhelye

Kapcsolódó leírási egységek

Kapcsolódó leírások

Megjegyzések adatcsoport

Alternatív azonosító(k)

Kapcsolódási pontok

Téma kapcsolódási pontok

Hely kapcsolódási pontok

Név kapcsolódási pontok

Műfaji Kapcsolódási pontok

Ellenőrző adatcsoport

Leírási azonosító

Intézmény azonosítója

Felhasznált szabályok és/vagy előírások

Állapot

A leírás részletezettségi szintje

A leírás készítésének felülvizsgálatának törlésének ideje

Nyelv(ek)

Írásrendszer(ek)

Források

Gyarapodási adatcsoport

Kapcsolódó témák

Kapcsolódó személyek és szervezetek

Kapcsolódó műfajok

Kapcsolódó helyek