ELTE Analitikai Kémiai Tanszék

Azonosítási adatcsoport

Entitás típusa

Szervezet/testület

Kitüntetett névalak

ELTE Analitikai Kémiai Tanszék

Párhuzamos névformák

Egyéb szabvány szerinti névalak(ok)

Más névformák

  • Vegytani műhely (1860-1861)
  • Vegytani intézet (1861-1888)
  • Második Vegytani Intézet (1888-1894)
  • Második (számú) Kémiai Intézet (1984-1935)
  • Kísérleti és Gyakorlati Kémiai Intézet (1935-1939)
  • Szervetlen és Analitikai Kémiai Intézet (1939-1962)
  • Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék (1962-2006)

A szervezetek/testületek egyedi azonosítói

Leírási adatcsoport

Létezés időköre

1883-tól

Története

A Kémiai (Vegytani) Intézet alapítását az osztrák származású, a bölcsészeti kar állományába tartozó, bár orvostanhallgatókat is oktató Theodor Wertheim tette lehetővé, mikor a 19. század közepén az orvoskari épületben lévő lakását ajánlotta fel az Intézet laboratóriumai számára. Az Intézet új épületének felállítására Eötvös József kultuszminiszter 1867. máj. 15-i előterjesztése, majd annak az uralkodó által történt jóváhagyása után került sor. Az új épületben a Bölcsészeti Kar első modern és a korabeli tudományos igényeket messzemenően kiszolgáló intézete volt, ahol 1871-től folyt az oktatás és a tudományos munka.
1883-ban az Intézet két tanszékre szakadt: Than Károly az orvosnövendékeknek, Lengyel Béla pedig a gyógyszerészeknek tartott előadásokat. 1884-től Lengyel Béla tanszékét "Ásványvíz-vegyelemző intézet" címen emlegették, majd miután ez a természetrajzi épület 2. emeletére költözött, s így a Than Károly-féle intézettől szervezetileg is teljesen különvált, a II. Kémiai Intézet elnevezést nyerte el. Az Intézet rossz és korszerűtlen elhelyezkedése miatt azonban újabb költözésre került sor: 1907-ben a műegyetemi épület pavilonját jelölték ki számára.
A három Kémiai Intézet működési körét a Bölcsészkar 1910. ápr. 21-i ülésének határozata állapította meg. Eszerint a II. számú Kémiai Intézet és Tanszék feladata továbbra is az első és másodéves gyógyszerészhallgatók képzése volt. Az Intézet irányítását Lengyel Béla 1913-ban bekövetkezett halála után Bugarszky István vette át. 1933-ban az Intézet elnevezését Kísérleti és Gyakorlati Kémiai Tanszékre, 1938-ban pedig Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékre változtatták. 2006-tól pedig Analitikai Kémiai Tanszék néven működik.
Tanszékvezetőik:
Eduard Sangaletti (?-1853)
Theodor Wertheim (1853-1860)
Than Károly (1860-1883)
Különválás után:
Lengyel Béla (1883-1913)
Bugarszky István (1913-1936)
Gróh Gyula (1936-1939)
Szebellédy László (1939-1944)
Schulek Elemér (1944-1964)
Szabó Zoltán (1964-1979)
Török Tibor (1979-1981)
Nagy Ferenc (1981-1990)
Orbán Miklós (1990-2005)
Záray Gyula (2005-2010)
Láng Győző (2010-2013)
Salma Imre (2013-2016)
Szalai István (2016-2019)
Csörgeiné Kurin Krisztina (2019-2022)
Mihucz Viktor Gábor (2022-)

Helyek

Jogi helyzete

Funkció, foglalkozás, tevékenység

Feladatkör, hatáskör

Szervezeti felépítés/geneológia

Általános kontextus

Kapcsolatok adatcsoport

Kapcsolódó entitás

ELTE Természettudományi Kar (1805-2022)

Identifier of related entity

ELTEL-4000

A kapcsolat jellege

hierarchikus

Kapcsolat típusa

ELTE Természettudományi Kar

alárendeltje a

ELTE Analitikai Kémiai Tanszék

A kapcsolat időköre

A kapcsolat leírása

Kapcsolódási pontok adatcsoport

Téma kapcsolódási pontok

Hely kapcsolódási pontok

Elfoglaltságok

Ellenőrző adatcsoport

Iratképző azonosítója

ELTE-1256

Intézmény azonosítója

Felhasznált szabályok és/vagy előírások

Állapot

A leírás részletezettségi szintje

A leírás készítésének, felülvizsgálatának és törlésének ideje

Nyelv(ek)

Írásrendszer(ek)

Források

Karbantartási figyelmeztetések

  • Vágólap

  • Exportálás

  • EAC

Kapcsolódó témák

Kapcsolódó helyek