Azonosítási adatcsoport
Jelzet
Cím
Dátum(ok)
- 1952 - 1967 (Létezés)
Leírási szint
Terjedelem, adathordozók
33,36 ifm
255 doboz
40 kötet
Kontextusra vonatkozó adatcsoport
Iratképző neve
Szervtörténet
Az Építőipari Műszaki Egyetemet (ÉME) a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1952. évi 13. számú törvényerejű rendelete hozta létre a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöki és Építészmérnöki Karából, az 1952/53. tanévtől. Az új egyetem csak szervezetileg vált ki a BME-ből; az oktatás továbbra is a Műegyetem közös épületeiben folyt.
Az 1951 őszén Szegeden alapított, első tanéve után Szolnokra költözött Közlekedési Műszaki Egyetemet az Elnöki Tanács 1955. évi 31. számú törvényerejű rendelete 1955. szeptember 1-jével megszüntette, és Közlekedési Üzemmérnöki Kar néven az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (ÉKME) harmadik karává tette. A kar 1956-ban kezdett Budapestre költözni; 1957-től már csak a fővárosban folyt oktatás. Az ÉKME ettől kezdve megszűnéséig három karral működött: Mérnöki Kar, Építészmérnöki Kar, Közlekedési Üzemmérnöki (Közlekedésmérnöki) Kar. A Hadmérnöki Kar 1957. évi megszüntetése után tanszékei részben az ÉKME-be olvadtak, 1959-től pedig a földmérőmérnök-képzés is az ÉKME Mérnöki Karán folyt.
Az egyetemet rektor vezette; testületi szervei az egyetemi tanács és a tőle elkülönülten működő rektori tanács voltak. Központi igazgatási szervei közé tartozott a Rektori Hivatal – benne a hatvanas évek elejétől önálló nemzetközi kapcsolatok csoportja, jogi csoport, tudományos csoport és rektori titkárság –, a Személyzeti Csoport és a Gazdasági Igazgatóság.
Az 1963-ban elhatározott győri műszaki egyetem létesítésének tervezési és beruházási feladataival az ÉKME-t bízták meg, amely erre a Rektori Hivatalban külön beruházási csoportot hozott létre. A győri egyetem az eredetileg tervezett formában nem valósult meg, a csoport 1966-ban megszűnt.
Az ÉKME az 1966/67. tanév végével megszűnt: az Elnöki Tanács 1967. évi 14. számú törvényerejű rendelete a két egyetemet Budapesti Műszaki Egyetem néven egyesítette, az ÉKME három kara a BME szervezetébe olvadt.
Rektorai:
Kardos György (1952/53)
Rados Kornél (1953/54)
Cholnoky Tibor (1954/55–1956/57)
Rados Kornél (1957/58–1959/60)
Perényi Imre (1960/61–1963/64)
Hazay István (1964/65–1966/67).
A megőrzés története
Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem 1967. évi megszűnése és a Budapesti Műszaki Egyetembe olvadása után az iratokat a BME Rektori Hivatala őrizte. Az anyagnak éveken át nem volt felelős kezelője, ezért a többszöri költözés során az eredeti irattári rend csaknem teljesen felbomlott. A Rektori Hivatal iratai emellett az 1956-os forradalom idején jelentős mértékben károsodtak (a korabeli forrásban: „ellenforradalom”). Ennek következtében az iratok – az utolsó évfolyamok kivételével – lényegében ömlesztett állapotban kerültek a levéltárba.
A levéltári rendezés során a munkatársak az eredeti irattári rend helyreállítására törekedtek: a csoportszámos (1952–1958) és a sorszámos (1959–1967) iktatású iratokat iktatószám szerint, a gyűjtőszámon kezelt anyagot tárgyi csoportok szerint helyezték el. Az irattári rendbe vissza nem sorolható iratok a nem iktatott iratok (g.) közé kerültek, ezért ennek az állagnak az aránya az ÉKME fondjában jóval nagyobb, mint bármely más fondban. Az egyetemi és a rektori tanács hiányos jegyzőkönyv-sorozatait a vegyes iratok között talált jegyzőkönyvekkel egészítették ki. A selejtezésben és az elsődleges rendezésben Ritter Gergelyné működött közre. A fond a–g. állagának leírását Szögi László 1974-ben lezárt repertóriuma közli.
Levéltárba kerülés/Gyarapodás
A fond a–g. állagát a BME Levéltára a Budapesti Műszaki Egyetem Rektori Hivatalától vette át, rendezetlen állapotban, 1974 előtt. A Személyzeti Csoport (h.) és a Gazdasági Igazgatóság (i.) iratai későbbi átadással kerültek a fondba.
A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport
Tárgy és tartalom
A fond az Építőipari Műszaki Egyetem (1952–1955) és jogutódja, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (ÉKME, 1955–1967) központi igazgatási szerveinek iratait őrzi.
Az anyag gerincét a Rektori Hivatal iktatott iratai (c.) alkotják, amelyek az egyetemi igazgatás teljes körét felölelik: az oktatók és dolgozók általános és egyéni személyi ügyei; költségvetés, építkezés, helyiség- és felszerelési ügyek; hallgatói ügyek (beiskolázás, felvétel, vizsga-, fegyelmi és diplomavédési ügyek, termelési gyakorlat, külföldi hallgatók, tandíj, diákjólét); a műszaki felsőoktatás szervezése (tanszékszervezés, tantervek és tematikák, esti és levelező oktatás, szakmérnökképzés, gazdasági mérnöki szak, oktatási reform, marxizmus-leninizmus oktatása, ideológiai továbbképzés, végzett hallgatók elosztása); tudományos kutatás, tudományos ülésszakok, ipari megbízások (KK-munkák) és másodállások; könyvtári, jegyzet-, évkönyv- és sajtóügyek. Tárgyi csoportokba rendezve maradtak fenn többek között a bizalmas iratok (1956–1960), az Építésügyi Minisztérium kollégiumi üléseinek anyagai (1960–1964), a jogi csoport és a tudományos csoport ügyei, a Mérnöki Továbbképző Intézettel kapcsolatos iratok, valamint a Munkaügyi Döntőbizottság ügyei.
Az egyetemi tanács (a.) és a külön vezetett rektori tanács (b.) jegyzőkönyvei az előterjesztésekkel és a napirendi pontok tárgyalási anyagaival együtt maradtak fenn. Hiánytalan az egyetem 15 tanévéről készült, statisztikai adatokat is tartalmazó évi jelentések sorozata (f.).
Külön állagot alkotnak a nemzetközi kapcsolatok csoportjának iratai (d.: külföldi tanulmányutak és beszámolók, külföldi vendégek, külföldi termelési gyakorlatok, a Drezdai és a Szófiai Műegyetemmel fenntartott kapcsolatok, az Utazási Bizottság ügyei), valamint a tervezett Győri Műszaki Egyetem létesítésével megbízott beruházási csoport iratai (e.), köztük beruházási statisztikák, külföldi egyetemi építkezések dokumentációi, fényképek és a tervezett egyetem teljes tervdokumentációja három példányban. A Személyzeti Csoport iratai (h.) az Egyeztető Bizottság iratait, fegyelmi ügyeket, másodállásokat, tanári és docensi pályázatokat is tartalmaznak; a Gazdasági Igazgatóság iratai (i.) között bizalmas iratok és a belső ellenőrzés iktatója is megtalálható.
A nagy mennyiségű nem iktatott irat (g.) évenkénti vegyes levelezés mellett egyetemi, kari és tanszéki munkaterveket, egyetemi körleveleket, szocialista szerződéseket, a rektori titkárság iratait, az ÉKME és a BME közös ügyeinek iratait, szabályzatokat, a Tudományos és Felsőoktatási Tanáccsal kapcsolatos iratokat, valamint az ÉKME 1961–1965. évi káderfejlesztési tervét őrzi; az ÉKME történetének kutatásakor ez az anyagrész is mindenképpen átnézendő.
Iratértékelés, selejtezés, tervezés
A levéltárba került anyagon a rendezést megelőzően selejtezést hajtottak végre. A tanácsülési jegyzőkönyveknél (a., b.) és az évi jelentéseknél (f.) a duplumpéldányokat külön dobozokban helyezték el (a.: 2 doboz, b.: 1 doboz, f.: 1 doboz); az f. állag duplumai a raktári jegyzék megjegyzése szerint valószínűleg selejtezhetők. A tervezett Győri Műszaki Egyetem tervdokumentációja (e.) szándékosan három példányban maradt meg.
Jövőbeni gyarapodás
Lezárt fond. Az iratképző 1967-ben megszűnt, ezért rendszeres gyarapodás nem várható; esetleges későbbi előkerülés (pl. egyetemi szervezeti egységeknél lappangó iratok) esetén a fond kiegészíthető.
Leírási egység szerkezete
A fond kilenc állagból áll:
a. Egyetemi tanácsülési jegyzőkönyvek (1953–1967) – időrendben
b. Rektori tanácsülési jegyzőkönyvek (1953–1966) – az ülések időrendjében
c. A Rektori Hivatal iratai (1952–1967)
c-1. Iratok: 1952–1958 között csoportszámos (csopsz.) iktatási rendszerben, csoportszámok és alszámok szerint; 1959–1967 között egyszerű sorszámos iktatás szerint, évenként, iktatószám-rendben
c-2. Több éven át gyűjtőszámon kezelt iktatott iratok, tárgyi csoportok szerint
c-3. Iktatókönyvek (1959–1967)
c-4. Mutatókönyvek (1960–1967)
d. Az ÉKME nemzetközi kapcsolatok csoportjának iratai (1959–1967) – témakörök szerint
e. A Győri Műszaki Egyetem beruházási csoportjának iratai (1962–1966) – a 415-ös gyűjtőszám alszámai szerint; iktatókönyv; egyéb iratok és tervdokumentáció
f. Évi jelentések (1952–1967) – tanévenként
g. Nem iktatott iratok (1952–1967) – részben naptári évek, részben témakörök szerint
h. A Személyzeti Csoport iratai (1954–1967) – iktatószám szerint, majd tárgyi csoportok
i. A Gazdasági Igazgatóság iratai (1957–1967)
i-1. Iratok (iktatószám szerint; bizalmas iratok külön)
i-2. Iktatókönyvek
i-3. Mutatókötetek
A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport
Jogi helyzet
A fond a BME Levéltárának őrizetében van. Kutatása a levéltári anyag védelméről és a levéltárak működéséről szóló 1995. évi LXVI. törvény (Ltv.) és a BME Levéltárának kutatási szabályzata szerint történik. A személyes adatokat tartalmazó iratok (különösen: egyes dolgozók és hallgatók személyi ügyei, fegyelmi ügyek, a Személyzeti Csoport iratai, az Egyeztető Bizottság és a Munkaügyi Döntőbizottság ügyei, káderfejlesztési terv) kutatására az Ltv. 24. §-ában meghatározott védelmi idők vonatkoznak; ezek lejárta előtt az iratok csak az Ltv.-ben szabályozott feltételekkel (pl. anonimizált másolat, az érintett hozzájárulása) kutathatók. A korabeli „bizalmas” jelölés önmagában nem kutatási korlátozás.
Reprodukciós korlátozások
Másolat a BME Levéltárának kutatási és díjszabályzata szerint készíthető. A személyes adatokat tartalmazó iratokról a védelmi idő lejárta előtt csak anonimizált másolat adható ki. A nagy formátumú tervrajzok (e.) reprodukálása külön egyeztetést igényel.
Nyelv
magyar
német
orosz
bolgár
Anyag írásrendszere
Latin
Cirill
Nyelv és írásrendszer megjegyzések
Az iratok túlnyomórészt magyar nyelvűek. A nemzetközi kapcsolatok csoportjának iratai (d.) és a Győri Műszaki Egyetem beruházási csoportjának külföldi dokumentációi (e.) között idegen nyelvű iratok is előfordulhatnak.
Fizikai jellemzők, technikai követelmények
Papír alapú, gépírásos és kéziratos iratok, kötött iktató- és mutatókönyvek. A Győri Műszaki Egyetem beruházási csoportjának anyagában (e.) nagy formátumú tervrajzok és fényképek is találhatók. A Rektori Hivatal iratai (c.) 1956-ban részben károsodtak.
Segédletek
Raktári jegyzék (állagonként, a–i.)
Fondjegyzék
Szögi László repertóriuma (1974; a–g. állag, csoportszám- és alszámszintű tárgymegjelöléssel az 1952–1958. évi iratokhoz).
Korabeli segédletek: a Rektori Hivatal iktatókönyvei 1959–1967 (c-3.) és mutatókönyvei 1960–1967 (c-4.; az 1959. évi mutató hiányzik).
A csoportszámos iratok (1952–1958) kezelési lapjai (hiányosan).
A Győri Műszaki Egyetem beruházási csoportjának iktatókönyve 1963–1966 (e.)
A Gazdasági Igazgatóság iktatókönyvei és név-, hely- és tárgymutatói 1957–1967 (i-2., i-3.).
A nemzetközi kapcsolatok csoportjának iratai (d.), a jegyzőkönyvek (a., b.) és a nem iktatott iratok (g.) egyenkénti átnézéssel kutathatók.
Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport
Eredeti példányok léte és őrzőhelye
Másolatok léte és őrzőhelye
Kapcsolódó leírási egységek
HU BMEL VIII.5 – Budapesti Műszaki Egyetem Rektori Hivatala (a két egyetem közös ügyei; 1967 utáni jogutód)
HU BMEL VIII.105 – Építészmérnöki Kar Dékáni Hivatala
Megjegyzések adatcsoport
Megjegyzés
A fond névváltozata a BME Levéltár 1974. évi repertóriumában: Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Rektori Hivatala
Megjegyzés
Az intézmény rövidített nevei: ÉME (Építőipari Műszaki Egyetem, 1952–1955), ÉKME (Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem, 1955–1967).
Megjegyzés
A fond terjedelmi adatai a fond-előlap és az állagonkénti raktári jegyzékek között eltérnek (30,05, ill. 33,36 ifm); a fond revíziója folyamatban