Kádár Miklós (1904-1971) nemzetközi hírű jogtudós, az ELTE ÁJK professzora. A II. világháború alatt az ellenállási mozgalom tagja. 1946 és 1949 között az Országos Ügyvédi Tanács elnöke, 1946-tól a Jogtudományi Közlöny szerkesztőbizottsági tagja, majd felelős szerkesztője. 1952-től a Büntetőjogi Tanszék tanszékvezetője, 1957 és 1961 között az ELTE ÁJK dékánja. A Nemzetközi Büntetőjogi Társaság szekcióelnöke, az ELTE pártbizottságának tagja. Széleskörű társadalmi és közéleti tevékenységét több állami kitüntetéssel ismerték el.

A Tanszék iratai 1953-tól - 1951-től 1956-ig iktatókönyv is maradt - állnak rendelkezésünkre. Az iratok iktatás nélküliek, évkörök szerint rendezettek. A vegyes állagban kéziratok, jegyzetek – valószínűleg Gyóni Mátyástól és Székely Györgytől – és keltezés nélküli iratok találhatóak.

A tanszék iratai 1950-től igen hiányosan maradtak fenn. Az 1961 és 1967, továbbá az 1969 és 1971 közötti évek iratanyaga teljesen hiányzik. Segédkönyvek hiányában az anyag darabonkénti átnézéssel kutatható.

A Tanszék iktatott iratai csak 1956-tól maradtak meg és 1966-ig roppant hiányosan, az előző időszak történéseire csak az 1949-től 1983-ig meglévő iktatókönyvek szolgálnak némi támponttal. Az 1983 utáni iratok segédletek hiányában egyenkénti átnézéssel kutathatók.

Az iratanyag a Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzata elnökségének iratait, a kari tanáccsal és a bizottságokkal kapcsolatos levelezést, továbbá a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájához kapcsolódó iratokat tartalmazza. Az anyag egyenkénti átnézéssel kutatható.

Az iratanyag nagy része Poszler György saját kézzel írt jegyzeteiből áll. Levelezése vegyesen, önmaga által írt és hozzáérkezett levelekből áll. Ezen kívül személyes okmányai, számos díja és néhány saját és róla írt publikációk találhatóak meg a hagyatékban.

A bölcsészkaron az 1887/88-as tanévben kezdte meg működését a Történelmi Szeminárium. (Történetére lásd még a 102. fond bevezetőjét.) Oklevélgyűjteményünk a szeminárium tulajdonát képezte, a hallgatók ennek segítségével mélyíthették el paleográfiai ismereteiket, s fejleszthették oklevél olvasási tudásukat. A gyűjteményt a XIII. század közepétől a XVII. század utolsó harmadáig keletkezett oklevelek (és 4 db. kódextöredék) alkotja, döntő többsége a mohácsi csatát megelőző időből származik. A kibocsátók között világi személyek (uralkodók, nagybírák, bánok, az országtanács, városok, várnagyok, városi polgár, közjegyző stb.) mellett egyházi személyek és testületek (pápa, érsek, püspök, apát, hiteles helyek) is találhatók. Az oklevelek között eredetiek és másolatok, fogalmazványok is vannak. Megpecsételésük módját tekintve van közöttük privilégium, zárt és nyílt oklevél. A gyűjtemény a Történelem Segédtudományai Tanszék letétjeként található az egyetemi levéltárban.