A Quaestura az egyetem egyik központi hivatala volt. Funkciója története során többször változott. Kezdetben gazdasági ügyekkel foglalkozott, később a hallgatók nyilvántartását, tanulmányi, beiratkozással, illetékekkel stb. kapcsolatos ügyeit intézte. 1861 a Quaestura önállósulásának éve. A tanácsjegyző vezette Egyetemi Iroda mellett egyenrangú szervként tűnik fel az Egyetemi Quaestura. 1870/71-től alakul ki a központ hivatalok hosszú ideig, a Quaestura fennállásáig meglévő beosztása. E szerint az Egyetemi Központi Rektori Iroda mellett működik a Quaestura és a Gazdasági Igazgatóság. Ez utóbbi feltehetően nem a Quaesturából vált ki, hanem a Központi Rektori Irodából, hiszen a tanácsjegyző a Quaestura önállósulásakor is megtartotta pénztárkezelői tisztét. A Questura az egyetem 1949/50-es átszervezésekor szűnt meg. Helyét a kari tanulmányi osztályok vették át. (1400-228./1949.VKM VI. 1 ü. sz utasítás)

A gimnázium iratanyagából a tanítóképző, a leánygimnázium, majd 1959-től a Radnóti Gimnázium iratai maradtak fenn. 1957-től 1961-ig az általános iskola iratai is rendelkezésünkre állnak. Egyes évkörökben iktatatlan iratok is előfordulnak. Az iktatott iratok kutatását segédkönyvek segítik.

Végrendelet másolata, amelyben a Mensa Academica Egyesület támogatására tesz alapítványt.

Redwitz Miklós, a német lovagrend tagja és szörényi bán levele Rozgonyi István pozsonyi ispánnak.

Az állagban az 1876 és 1884 közt tanárvizsgát tett hallgatók jegyzőkönyvei és törzskönyvei találhatók. A törzskönyvek végén található az alap- és szakvizsga jegyzőkönyvek mutatója 1876 és 1922 között.

Vegyesen tartalmazza a levéltári anyagok rendezéséhez szükséges segédleteket, továbbá megtalálható benne egyetemtörténeti kiadványok kéziratai, jegyzetei.

Az iratkezelés során a tanszéken negyvennél több tematikus csoportot alakítottak ki. Az így kialakított dossziék több év irattermését tartalmazzák. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók. A tanszék történetére vonatkozó iratokat a 265. fond is tartalmaz!