Az adminisztratív, gazdasági és pénzügyek száma idővel annyira megnövekedett, hogy a Dékáni, illetve Rektori Hivatal önmagában már nem tudott megbirkózni velük. Az egyetem új funkcionális szervezeti egységeket hozott létre az egyes feladatcsoportok kezelésére. Ezeket a szervezeti egységeket a gazdasági igazgató és a kari titkár felügyelte.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

Földházi Sándor (1926–2000) határállomás-vezető főállatorvosként dolgozott Békéscsabán. Egyetemünkön állatorvosi etikát oktatott.
A fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

Míg a korábbi időszak jegyzőkönyveit a többi irat közül kellett kiválogatnunk, az 1958/1959. tanévtől kezdve kötetbe rendezett sorozatokat vettünk át. 1956-ból egyetlen jegyzőkönyv sem maradt fenn, 1957-ből is csak nagyon kevés, kizárólag az év utolsó hónapjaiból. Az állagot egyenkénti átnézéssel kutathatjuk.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 53–54.]

Fodor Jenő (1921 – 1972) állatorvos életének javát Szolnok megyében töltötte. 1945-től 1967-ig a kunhegyesi járás jószágait gyógyította, 1967-től haláláig pedig Szolnokon, a Megyei Állategészségügyi Állomáson dolgozott. Az Állatorvotudományi Főiskola, majd Egyetem többször is felkérte, hogy vegyen részt az államvizsgabizottságok munkájában.

A mindössze egy kötetet tartalmazó állag a levéltár egyik legértékesebb, jellegzetes darabja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára adta át nekünk, hiszen eredete, keletkezése szerint ide tartozik. Az anyag az egyetemi tanszéki irattárak egyik korai példája. Tolnay Sándor (1747–1818), a tanszék első professzora fontosnak tartotta, hogy birtokában legyen a rájuk vonatkozó rendeletek, leiratok, egyetemi jegyzőkönyvek és szerződések egy-egy példánya. Az így összegyűjtött iratsorozat jelentős emléke intézményünk kezdeti történetének. Az iratok néhány darabját más állagokban vagy éppen a Magyar Országos Levéltárban is megtalálhatjuk. Nem mindegyik számít tehát egyedi forrásnak, mégis a kötet egésze értékes történeti darabja a magyar állatorvosképzésnek. Kisrészt német, nagyrészt latin nyelvű.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 34.]

Érintőlegesen már Hoffner József (1794–1841) vezetésének idején (1826–1841) is foglalkoztak a hallgatók az élő szervezet és szervek működésének tudományával. A Kunewalder-házban eltöltött időszakban (1858–1881) a pesti egyetem Élettani Tanszékén sajátították el a szakismereteket, valamint abban a hozzá kapcsolt intézetben, amelyet a cseh területről érkező Czermák Nepomuk János (1828–1873) nyitott meg 1858-ban. Az állatorvosi oktatás saját fiziológiai tanszéke 1872-ben alakult meg Thahoffer Lajos (1843–1909) irányításával.
Az 1988 előtti korszakok kutatóinak az 1–6. fondokat ajánljuk.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 299.]

A hús- és tejhigiénia a 19. század végén került az állatorvosképzés tárgyai közé. Az előbbit Hutӱra Ferenc (1860–1934), Breuer Albert (1870–1930) és Semsey Géza (1894–1947), az utóbbit pedig Fettick Ottó (1875–1954) oktatta, akinek a munkáját 1905-től tejhigiéniai laboratórium segítette.
Már a 19. és 20. század fordulóján jogszabályok írták elő, hogy a hús és a tej forgalmazását állatorvosoknak kell ellenőrizniük. Ennek megfelelően a tanári kar szeretett volna külön szervezeti egységet létesíteni az élelmiszerhigiéniának. 1934-ben azonban főiskolánk a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem része lett, ahol nem volt lehetőség a terv megvalósítására, sőt a tejhigiéniai laboratórium is megszűnt. Így a tanszék csak jóval később, 1949-ben alakulhatott meg.
Mivel az utolsó iratok 1972-ben keletkeztek, a későbbi időszak iránt érdeklődő kutatóknak az 1 – 6. fondokat ajánljuk.
A fond 1920 után keletkezett részére jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 287–293.]

A sorozat nem teljes. A jegyzőkönyvek nagy részét más levéltárak őrzik.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 48.]

Az egyetem dolgozói a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének (MEDOSZ) tagjai voltak. A szocializmus korának sajátossága volt, hogy a szakszervezet nemcsak érdekvédelemmel, hanem politikai tevékenységgel is foglalkozott, sőt a tagok kulturális, akkoriban népművelődésnek nevezett időtöltését is szervezte.
A fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 127.]

A Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) szervezete az Állatorvostudományi Egyetemen 1957. február 12-én alakult meg 45 hallgatóval. Az 1960-as évek elején már az egyetemisták 90%-a számított tagnak. A KISZ az ideológiai-politikai nevelést tekintette legfőbb feladatának, valamint azt, hogy minél több diákot léptessen be a pártba. Egyben ez volt a hallgatóság érdekvédelmi és érdekérvényesítési fóruma. Szervezte a közművelődést, megteremtette a sportolás és a szórakozás lehetőségét.
A fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 127.]