- HU ELTEL VIII.I.008.k
- Állag
- 1952-2003
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Nappali tagozatos hallgatók államvizsga jegyzőkönyvei
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Nappali tagozatos hallgatók államvizsga jegyzőkönyvei
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Államtudományi államvizsgálati jegyzőkönyvek
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Állam- és záróvizsga jegyzőkönyvek
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Állam- és Jogtudományi Kari nappali tagozatos hallgatók törzskönyve
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az 1948 utáni egyetemi reformok az oktatás tartalmának és az egyetemi képzés módszereinek átalakítása mellett az egyetem igazgatási szerveiben is változásokat hoztak. Megszűnt a Quaestura, az anyakönyvezési, pénztári és számvevői feladatokat ellátó hivatal, hatáskörét a Dékáni Hivataloknak alárendelt Tanulmányi Osztályok vették át. Az eddig a Quaestura által végzett anyakönyvi nyilvántartás, valamint a hallgatók félévenkénti tanulmányi változásainak a törzskönyvbe való bevezetése a kari Tanulmányi Osztályok feladatkörébe került át.
Levéltárunkis tükrözi ezt a szervezeti változást: az eddig a Quaestura fondjában őrzött törzskönyvek ezentúl a megfelelő karok fondjaiban külön állagot képeznek. Így például a Jogtudományi Kar törzskönyveinek folytatása a kar ezen állagában keresendő.
Jelen állagban a nappali tagozatos törzskönyvek az 1952/53. tanévtől kezdődnek és az 1985/86. tanévig hiánytalanul megvannak, a hallgatók személyi adatait, valamint félévenkénti bontásban tanulmányaikra vonatkozó adatokat tartalmazzák.
1947/48-ban bevezették az esti tagozatos képzési formát, - amely a kétéves esti munkástanfolyam (42440/1945 VKM.) helyébe lépett - majd 1951-ben a levelező oktatást is (128/1951. (VI.17.) MT. sz. rendelet). Ezeken a tagozatokon munkaviszonyban lévők és e képzési forma jelentőségét frekventáltsága jelzi: a 60-as évek közepéig az esti és levelező tagozaton együttvéve kétszer annyi diák járt, mint a nappalin.
Sin título
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Sin título
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Sin título
Alkalmazott és Műszaki Földtani Tanszék
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
A Tanszék iktatott iratai 1965-től 2006-ig (1972-től iktatókönyv segíti a kutatást) állnak rendelkezésünkre. A többi állag egyenkénti átnézéssel kutatható.
Sin título
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Parte deEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
A doktori szigorlati rendszer 1875. évi reformja nyomán változásokat hajtottak végre a jog- és államtudományi karok vizsgarendjében. A jogtudományi és államtudományi címek kettéválasztásával megszaporodtak a szigorlati tárgyak is. Ezzel összefüggésben csökkentették az államvizsgálati stúdiumok számát. Bevezették viszont – mint az államvizsgákat pótlandó, az alapvizsgálati rendszert. Az új megoldás lényege volt, hogy az alaptárgyakból összevont, komplex számonkérést írtak elő a tanulmányok körében. Kezdetben két alapvizsgálatot tartottak, az elsőt két, a másodikat négy lezárt szemeszter után. 1911-től még egy, a 6. lezárt félév utáni alapvizsgát tettek kötelezővé.
Az alapvizsgákról jegyzőkönyvek készültek, melyeket évről-évre egybekötöttek, így alakult ki a jelenlegi sorozat. Ezek a könyvek dokumentálták a hallgatók alapvizsga-eredményeit, melyek sikeres letétele előfeltétele volt az államvizsgákra jelentkezésnek. A jegyzőkönyvek majdnem teljes sorozata a kutatók rendelkezésére áll. Az 1944-ig terjedő részből csak néhány kötet hiányzik, az 1944 és 1949 közötti időszak anyaga ötvenszázalékos.
Az 1919 és 1934 közötti periódus a mutatók segítségével jól kutatható, az azt megelőző és követő időszak csupán a kötetek egyenkénti átnézésével. Az ismételt vizsgák eredményességéről tanúskodó határozatok is az első vizsga jegyzőkönyvi bejegyzései alatt lelhetők föl.
Sin título