Szentmiklósi Pongrác (másként Branci Pongrác) az oklevélben felsorolt feltételekkel fegyverszünetet köt Pozsony város lakosaival 1441. április 24-ig.

Szepesi László alkormányzó és budai várnagy a pozsonyi polgárok és Rozgonyi János közti perben előírt eskü letételét Hunyadi János 1448. június 26-án kelt oklevele értelmében Szent Jakab oktávájára halasztja.

Az iratanyag kéziratokat, jegyzeteket,l leveleket, egyetemi iratokat, nyelvkönyveket, konferenciák és külföldi utak anyagait, jegyzeteit és úti jelentéseit, valamint egyéb személyes iratokat tartalmaz.

A tanszék iktatott iratai 1945/46-től viszonylag hiánytalanul, a kutatást segítő iktatókönyvek viszont már 1935/36-tól megmaradtak, így jól kutathatóak. Az iktatás 1945-től 1963-ig sorszámosan történt, 1963 második felétől viszont áttértek a tematikus iktatásra. Az iktatókönyveken kívül 1950-1967 közötti időszak kutatására mutatókönyvek is rendelkezésre állnak. A nemzetközi kapcsolatokról kialakított állag iratai időrendben kerültek elhelyezésre. A vegyes iratok tartalmazzák a személyi ügyeket, az oktatás és tudományos kutatás ügyeit egyaránt, ugyanakkor megtalálhatóak a tanszéken működő akadémiai kutatócsoport iratai is, valamint a tanszékvezető és a beosztott egyetemi tanárok levelezése is.

Az állag 1946 és 1960 között, majd 1977 és 1980 között folytatólagosan tartalmaz iktatott iratokat, ezeknek 1950-1953, 1980 közötti része iktatókönyvek segítségével kutathatóak.

Szervezeti egységenként, csoportosítva tartalmazza a szervlátogatások jegyzőkönyveit és egyéb feljegyzéseket, a levéltár illetékeségi- és gyűjtőkörébe tartozó szervekről.

Az 1951 és 2003 között működött szerzeményi osztály a könyv és folyóirat beszerzésekkel, köztük is elsősorban a külföldi beszerzésekkel foglalkozott. Az állagban az osztály iktatott iratai mellett a könyvrendelések dokumentumai, az állományrevízióra vonatkozó iratok és törlési jegyzőkönyvek.

Az 1948/49-es tanügyi reform megszüntette az alapvizsgákat, de helyettük bevezette az ún. egységes szigorlati rendszert. A hallgatók eszerint négy szigorlatot tettek: történetit, elméletit, közjogit és magánjogit. Ezek lényegében hasonlóképpen történtek, mint az alapvizsgák, a lezárt évek végén tették le a hallgatók, módosult viszont a tárgyak köre.
Az állagban a jelzett időhatárok között négy sorozat jegyzőkönyvet találunk, amelyek között időbeli átfedés is van, ennek ellenére az 1953 és 1957 között szigorlatozókról nem maradt meg jegyzőkönyv.
Az első sorozat, az egységes szigorlati jegyzőkönyvek négy kötete - minden szigorlathoz egy kötet - az 1946/47-1951-ig a különböző szigorlatokat letevő hallgatók adatait tartalmazza: a személyi adatok mellett a szigorlati vizsgatárgyakra bontott és összesített minősítését. Hasonló típusú sorozat az 1959-1963-ig tartó időszakot felölelő öt kötet, csupán elnevezésében különbözik. Mindkét sorozat kutatását névmutató segíti.
A legtöbb információt tartalmazó sorozat az új rendszerű szigorlati jegyzőkönyvek (1947-1952), amelyek egy kötetben tartalmazzák a hallgatók a jog-, és államtudományi szigorlatainak eredményeit. Emellett megtalálható benne a szakdolgozat címe, eredménye, az oklevél száma és a doktorrá avatás időpontja. Az 1958 és 1959-es éveket felölelő sorozat csupán az első két szigorlatra vonatkozóan tartalmaz adatokat.

Szilágyi Erzsébet levele Pozsony városának, amelyben kéri Pozsony városát, hogy azt az összeget, amellyel a néhai László király tartozott Holubarnak és Pranthonpah-nak, ne fizessék ki nekik.