A bölcsészkaron az 1887/88-as tanévben kezdte meg működését a Történelmi Szeminárium. (Történetére lásd még a 102. fond bevezetőjét.) Oklevélgyűjteményünk a szeminárium tulajdonát képezte, a hallgatók ennek segítségével mélyíthették el paleográfiai ismereteiket, s fejleszthették oklevél olvasási tudásukat. A gyűjteményt a XIII. század közepétől a XVII. század utolsó harmadáig keletkezett oklevelek (és 4 db. kódextöredék) alkotja, döntő többsége a mohácsi csatát megelőző időből származik. A kibocsátók között világi személyek (uralkodók, nagybírák, bánok, az országtanács, városok, várnagyok, városi polgár, közjegyző stb.) mellett egyházi személyek és testületek (pápa, érsek, püspök, apát, hiteles helyek) is találhatók. Az oklevelek között eredetiek és másolatok, fogalmazványok is vannak. Megpecsételésük módját tekintve van közöttük privilégium, zárt és nyílt oklevél. A gyűjtemény a Történelem Segédtudományai Tanszék letétjeként található az egyetemi levéltárban.

A Quaestura az egyetem egyik központi hivatala volt. Funkciója története során többször változott. Kezdetben gazdasági ügyekkel foglalkozott, később a hallgatók nyilvántartását, tanulmányi, beiratkozással, illetékekkel stb. kapcsolatos ügyeit intézte. 1861 a Quaestura önállósulásának éve. A tanácsjegyző vezette Egyetemi Iroda mellett egyenrangú szervként tűnik fel az Egyetemi Quaestura. 1870/71-től alakul ki a központ hivatalok hosszú ideig, a Quaestura fennállásáig meglévő beosztása. E szerint az Egyetemi Központi Rektori Iroda mellett működik a Quaestura és a Gazdasági Igazgatóság. Ez utóbbi feltehetően nem a Quaesturából vált ki, hanem a Központi Rektori Irodából, hiszen a tanácsjegyző a Quaestura önállósulásakor is megtartotta pénztárkezelői tisztét. A Questura az egyetem 1949/50-es átszervezésekor szűnt meg. Helyét a kari tanulmányi osztályok vették át. (1400-228./1949.VKM VI. 1 ü. sz utasítás)

Tartalmazza a Gazdasági Igazgatóság iktatott iratait, továbbá az Gazdasági Igazgatósággal együtt működő bizottságok jegyzőkönyveit.

A fondban a Tanárképző Intézet hallgatóinak törzskönyvei és iktatott iratok találhatók.

Az Egyetemi Szakszervezeti Bizottság iktatott iratai 1947-től 1949-ig - segédkönyvek nélkül - állnak rendelkezésünkre. 1950-től kezdődően az anyag igen hiányos, egyenkénti átnézéssel kutatható. A Szakszervezeti Bizottság kari anyagai a Bölcsészettudományi Kar és az Államtudományi Kar anyagában találhatóak.

Mindkét szervezet iratanyaga - a KISZ 1970 és 1975 közötti anyagától eltekintve - igen hiányos, egyenkénti átnézéssel kutatható.

A fond a tanfolyammal kapcsolatos iktatott iratokat és hallgatói nyilvántartásokat tartalmazza.

Az iratok évek szerint az iktatás sorrendjében találhatók, kutatásukat a teljes iktató- és mutatókönyv sorozat teszi lehetővé.

Az Audio-Vizuális Technikai Központot a Bölcsészettudományi Kar keretében hozták létre a Kari Tanács 1970 márciusi határozata alapján. Feladata az oktatáshoz és a tudományos kutatómunkához szükséges kiszolgáló technikai apparátus biztosítása volt, hatáskörébe tartozott a szükséges technikai eszközök beszerzése, adaptálása, karbantartása, kezelésének megismertetése az oktatókkal, hallgatókkal, audio-vizuális segédanyagok (hangfelvételek, diafilmek) készítése stb. Egységes szervezeti keretbe foglalta a karon működő laboratóriumokat, nyelvi- és módszertani stúdiókat, amelyek műszaki irányítása alatt állnak. A fond iratait kimenő és bejövő levelek szerint csoportosították, ezen belül sorszámosan iktatták. Iktató és mutatókönyvek nincsenek, az anyag egyenkénti átnézéssel kutatható.

Az iratanyag a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar és elődei iratait tartalmazza, továbbá megtalálhatók benne köznevelési gyógypedagógia iskolák iratai is.