A habilitálás során a doktori (PhD) fokozattal rendelkező oktató egy habilitációs pályázati anyag benyújtását és elbírálását követően, a habilitációs bizottság és a jellemzően egyetemi hallgatókból álló közönség előtti két nyilvános előadás megtartásával – amelyet idegen nyelven is prezentálnia kell – tanúságot tesz oktatói rátermettségéről, szakmai és tudományos tevékenységéről, igazolja feddhetetlenségét, tudományos alkotómunkájának eredményeit és bizonyítja előadókészségét. Az eljárás célja az vezetőoktatói és előadói képesség megítélése, megindítását doktori (PhD vagy az 1990 előtti rendszerben tudományos fokozatot szerzettek esetében CSc., azaz a kandidátusi) fokozattal rendelkezők kérelmezhetik. Az egyetem habilitációs szabályzata a Szervezeti és Működési Szabályzat része. Az egyetemen habilitált címet szerzett oktatók listáját az egyetem közzé teszi. Az állagban a habilitációs eljárások dokumentumai találhatók.

Díszoklevél adományozásával kapcsolatos iratok találhatóak meg.

A kari szakszervezet működésére vonatkozó iratok döntő többsége az 1970-es évek vége és 1990 közötti időszakból maradt ránk. Az állagot két részre lehet bontani, az iktatottakat az évrendbe szedett iratok sorozata követi. A dokumentumok között munkahelyi bizalmik üléseinek jegyzőkönyvei, tagnyilvántartások, költségvetési tervezetek, találhatók. A politikai átalakulás jeleként az időszak végén megjelennek az új, demokratikus szakszervezetek (TDDSZ, FDSZ) szervezésére vonatkozó dokumentumok is.
Az állag elején elhelyezett iktatott iratok segédletei nem kerültek be a levéltárba, így darabonkénti átnézéssel lehet kutatni.

Az 1096/1996. (IX.17.) kormányhatározattal módosított 1046/1996. (V.15.) kormányhatározat döntött az Informatikai és Technológiai Innovációs Park (Infopark) létesítéséről. A Park létrehozásával a kormány az Eötvös Loránd Tudományegyetemet és a Budapesti Műszaki Egyetemet bízta meg. Az e célból létrejött InfoPark Rt. és InfoPark Alapítvány iratait tartalmazza az állag.

Az 1948 utáni egyetemi reformok az oktatás tartalmának és az egyetemi képzés módszereinek átalakítása mellett az egyetem igazgatási szerveiben is változásokat hoztak. Megszűnt a Quaestura, az anyakönyvezési, pénztári és számvevői feladatokat ellátó hivatal, hatáskörét a Dékáni Hivataloknak alárendelt Tanulmányi Osztályok vették át. Az eddig a Quaestura által végzett anyakönyvi nyilvántartás, valamint a hallgatók félévenkénti tanulmányi változásainak a törzskönyvbe való bevezetése a kari Tanulmányi Osztályok feladatkörébe került át.
Levéltárunk is tükrözi ezt a szervezeti változást: az eddig a Quaestura fondjában őrzött törzskönyvek ezentúl a megfelelő karok fondjaiban külön állagot képeznek. Így például a Jogtudományi Kar törzskönyveinek folytatása a kar ezen állagában keresendő.
Jelen állagban az esti és levelező tagozatos törzskönyvek az 1952/53. tanévtől kezdődnek és az 1985/86. tanévig hiánytalanul megvannak, a hallgatók személyi adatait, valamint félévenkénti bontásban tanulmányaikra vonatkozó adatokat tartalmazzák.
1947/48-ban bevezették az esti tagozatos képzési formát, - amely a kétéves esti munkástanfolyam (42440/1945 VKM.) helyébe lépett - majd 1951-ben a levelező oktatást is (128/1951. (VI.17.) MT. sz. rendelet). Ezeken a tagozatokon munkaviszonyban lévők és e képzési forma jelentőségét frekventáltsága jelzi: a 60-as évek közepéig az esti és levelező tagozaton együttvéve kétszer annyi diák járt, mint a nappalin.

Az állagban találhatók tanszéki tématervek, disszertációk tézisei, tudományos ügyekre vonatkozó évrendezett vegyes levelezés, valamint az egyes pályázatok több évet átfogó dossziéi. A pályázatokat fajtájuk szerint (pl.: OTKA, TsH), s ezen belül témavezetőnként tartották nyilván. Az 1981 és 1991 közötti időszakból fennmaradt a pályázati kódszámok mutatója is. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók.

E forrásoknak részben kordokumentum jellege van és ezért szükséges megőrizni őket, részben azonban olyan adatokat is tartalmaznak, mely más forrásokban nem találhatók meg. Az egyetemi levéltárak egyik legnagyobb problémája, hogy e hatalmas mennyiségű forrástípust meg tudják-e őrizni. Az állaghoz segédlet nem készült, kutatását viszont megkönnyíti a dossziék évenkénti (az egy évben végzett hallgatók), ezen belül betűrendben való elhelyezése.
A hallgatói iratgyűjtők a végzős hallgatókról tartalmaznak minősítéseket. Ezen kívül egy törzslapot a hallgató és szülei személyi adataival, önéletrajzot és a diák szakmai, szaktanár általi és "közösségi", KISZ-megbízott általi jellemzését. Megtalálható benne a tanítási gyakorlat minősítése és az ez alapján tett tanári javaslat, valamint a hallgató által kitöltött kérdőív, amelyben munkahelyi elképzeléseit vázolja.

Az állag a tanítók és óvónők államvizsga jegyzőkönyveit tartalmazza betűrendes formában, képzési tagozat szerinti felosztásban.

A kari Tanulmányi Bizottságot 1987 decemberében állították fel, s hat évig működött. Megalakulásakor dékánhelyettes irányította, tagjai az oktatók közül kerültek ki. A későbbiekben a hallgatók képviselői is részt vettek a bizottság munkájában. Feladatai a hallgatók különféle tanulmányi ügyében való döntéshozatal volt (pl. vendéghallgatók, halasztások, szakfelvétel, felmentések, demonstrátori pályázatok).
Az 1991-ben és 1992-ben keletkezett iktatott iratok mutatókönyve megvan, az 1993-as év töredékes anyagát egyenkénti átnézéssel lehet kutatni.