Balázs György és Balázs Györgyné munkássága során keletkezett kéziratokat tartalmazzák. Tudományos munkásságuk mellet visszaemlékezéseik is fellelhetőek itt. Egyénkénti átnézéssel kutathatóak.

Az állag egyéb kéziratokat, fénymásolatokat, vegyes nyelvű kiadványokat továbbá Balázs Györgyné Kármán Mór kutatási anyagait tartalmazza.

Az iratanyag Balázs György és Györgyné munkássága során keletkezett iratokat tartalmazza, kezdve saját levelezéstől, kéziratokon, előadásokon át a kutatásokig. A fond tartalmaz pár önéletrajzot, visszaemlékezést és fényképet, továbbá Balázs Györgyné kutatása révén Kármán Mór fénymásolt iratait. Az iratanyag egyenkénti átnézéssel kutatható.

A bölcsészkaron az 1887/88-as tanévben kezdte meg működését a Történelmi Szeminárium. (Történetére lásd még a 102. fond bevezetőjét.) Oklevélgyűjteményünk a szeminárium tulajdonát képezte, a hallgatók ennek segítségével mélyíthették el paleográfiai ismereteiket, s fejleszthették oklevél olvasási tudásukat. A gyűjteményt a XIII. század közepétől a XVII. század utolsó harmadáig keletkezett oklevelek (és 4 db. kódextöredék) alkotja, döntő többsége a mohácsi csatát megelőző időből származik. A kibocsátók között világi személyek (uralkodók, nagybírák, bánok, az országtanács, városok, várnagyok, városi polgár, közjegyző stb.) mellett egyházi személyek és testületek (pápa, érsek, püspök, apát, hiteles helyek) is találhatók. Az oklevelek között eredetiek és másolatok, fogalmazványok is vannak. Megpecsételésük módját tekintve van közöttük privilégium, zárt és nyílt oklevél. A gyűjtemény a Történelem Segédtudományai Tanszék letétjeként található az egyetemi levéltárban.

A pozsonyi káptalan átírja Szilágyi Erzsébet 1458. október 13-án kelt oklevelét, amelyben Nagy Péter szegedi polgár kérésére menlevelet ad a pozsonyi polgároknak.

Miklós egri prépost levele László mislei prépostnak és egri kanonoknak, amelyben a legfrisebb hadi eseményekről tudósít.

A kutatás szempontjából a fond legérdekesebb része az anyagának túlnyomó többségét képző törzskönyvek csoportja. A törzskönyvek gyakorlatilag folyamatosan és hiánytalanul megvannak az 1919/20-es tanévtől 1949-ig. A törzskönyveket karonkénti bontásban az adott félévre beiratkozott hallgatók származási (=anyakönyvi) lapjainak egybekötésével alakították ki. Az anyakönyvi lapok tartalmazzák a hallgatók személyi adatait, így szüleik nevét, foglalkozását, a hallgatók vallását, és előképzettségét, valamint tanulmányi adatokat, hallgatott órák címét, előadó nevét, félév igazolását.
A törzskönyvek meglévő kötetei megbízható, pontos forrásanyagot képviselnek, így jó alapul szolgálhatnak egyrészt a hallgatók származásának vizsgálatához, az egyetemi hallgatóság összetételének változásaira irányuló kutatásokhoz, másrészt pedig művelődés-, tudomány-, és egyetemtörténeti elemzésekhez. Az egyetemi törzskönyvek alapján jól feldolgozható az egyetemi hallgatóság alakulása a különböző politikai-társadalmi változások (pl. 1918-19, trianoni határok közti Magyarország megszületése, a későbbi határváltozások, 1945 stb.) hatása.
Az anyag egy része, a legnagyobb forrásértékű vég- és távozási bizonyítványok mutatók segítségével jól kutathatók. A törzskönyvek tanévenként a betűrend alapján használhatók.