A csekély terjedelmű hagyatékban személyi iratok, levelezés nem található, az iratok zömmel tudományos jellegűek: kéziratok, jegyzetek, szakirodalom másolatok.

A fondban leginkább Szantner Pál személyes iratai, illetve tevékenységéhez köthető kinevezések, okiratok találhatók. Megtalálható itt kinevezésének és nyugdíjazásának okmányai, a kolozsvári egyetem elhelyezésére és a diákvédelemre vonatkozó dokumentumok mellett a szegedi és budapesti tanári működésének egyes iratai is megtalálhatók. Kutatásuk egyenkénti átnézéssel lehetséges.

Személyi iratai között okmányai, kinevezései, bizonyítványai és kitüntetései találhatók. Levelei között a Rektorátustól és a bölcsészkari Dékáni Hivataltól hozzá érkezett levelek mellett magánlevelei is megtalálhatók. (1900-1948) Említést érdemel még a bölcsészkari naptárak 1916 és 1948 közötti sorozata. A vegyes iratok között egyetemi előadásai (1918/19 II. félév), kirándulási napló (1889) és különféle újságcikkek kaptak helyet. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók.

Az iratanyag kéziratokat, jegyzeteket,l leveleket, egyetemi iratokat, nyelvkönyveket, konferenciák és külföldi utak anyagait, jegyzeteit és úti jelentéseit, valamint egyéb személyes iratokat tartalmaz.

Az iratanyag az egyetem vezetésével kapcsolatos iratanyagot tartalmazza, testületi ülések jegyzőkönyveit, a Rektori Hivatal iktatott iratait, az iktatott iratok közül kiválogatott tematikus iratcsoportokat és a tudományos fokozatokkal kapcsolatos nyilvántartásokat.

A fond az angol felsoktatás átalakításának kezdeményezésére vonatkozó iratokat tartalmaz, aminek mintája alapján magyar felsőoktatást szerették volna átalakítani (Management of Hungarian Universities). Az iratanyag túlnyomó részt angol nyelvű és egyenkénti átnézéssel kutatható.

Az iratanyag Balázs György és Györgyné munkássága során keletkezett iratokat tartalmazza, kezdve saját levelezéstől, kéziratokon, előadásokon át a kutatásokig. A fond tartalmaz pár önéletrajzot, visszaemlékezést és fényképet, továbbá Balázs Györgyné kutatása révén Kármán Mór fénymásolt iratait. Az iratanyag egyenkénti átnézéssel kutatható.

A bölcsészkaron az 1887/88-as tanévben kezdte meg működését a Történelmi Szeminárium. (Történetére lásd még a 102. fond bevezetőjét.) Oklevélgyűjteményünk a szeminárium tulajdonát képezte, a hallgatók ennek segítségével mélyíthették el paleográfiai ismereteiket, s fejleszthették oklevél olvasási tudásukat. A gyűjteményt a XIII. század közepétől a XVII. század utolsó harmadáig keletkezett oklevelek (és 4 db. kódextöredék) alkotja, döntő többsége a mohácsi csatát megelőző időből származik. A kibocsátók között világi személyek (uralkodók, nagybírák, bánok, az országtanács, városok, várnagyok, városi polgár, közjegyző stb.) mellett egyházi személyek és testületek (pápa, érsek, püspök, apát, hiteles helyek) is találhatók. Az oklevelek között eredetiek és másolatok, fogalmazványok is vannak. Megpecsételésük módját tekintve van közöttük privilégium, zárt és nyílt oklevél. A gyűjtemény a Történelem Segédtudományai Tanszék letétjeként található az egyetemi levéltárban.