Az állag vegyes hallgatói és egyéb statisztikákat tartalmaz.

A Dékáni Hivatal szervezetétől némiképpen függetlenül, 1962-ben hívták életre a Dékáni Titkárságot. A Titkárság a dékán közvetlen adminisztratív kiszolgálására alakult.

A kötetek évenkénti bontásban tartalmazzák a hallgatók adatai. Megismerhetők belőle a hallgatók személyes adatai, középiskolái, félévi tárgyai, oktatói, jegyei. A tanulmányi lapok alkalmasak az 1948-1952 között hiányzó törzskönyvek pótlására.

Az állag első sorban Nevelési Bizottság iratait tartalmazza, továbbá megtalálhatók benne tanszéki pályázatok és tanrendek is.

Az állag az arany-, gyémánt-, vas-, és rubindiplomák adományozásával kapcsolatos iratokat tartalmazza

A Kari Tanács a kar legjelentősebb döntéshozó testülete. Tagjai az egyes tanszékek és a kar vezetői, időről-időre a társadalmi szervezetek, egyesületek képviselői, később a hallgatóság képviselői voltak. A Kari Tanács üléseit korszakoktól függően különböző időközökben tartotta. Két-három hét, esetleg egy hónap telt el két ülés között, a szükséghez képest azonban gyakrabban is összehívta a dékán a tanács tagjait. Az ülések rendes és rendkívüli ülésekre oszlanak, alkalmanként az Egyetemi Tanács közös ülést tartott a Kari Tanáccsal. Az Országos Levéltárban 1956-ban bekövetkezett tűzvészben a beszállított jegyzőkönyvi anyag tekintélyes része megsemmisült. A század elején (pontosabban 1935-ben, amikor Eckhart Ferenc kitűnő kartörténeti művét megjelentette) még 1760-ig visszamenőleg a kutatók rendelkezésére állottak a kar tanácsának jegyzőkönyvei és iratai. Jelenleg az első jegyzőkönyv, mely a levéltár birtokában van, 1900-ból származik. A jegyzőkönyvek sorozata az 1982-ig hiánytalan.
A jegyzőkönyveket tanévenként kötötték egybe. Az ötvenes évek közepétől 1962-ig, illetve 1988-tól a jegyzőkönyvek kötetlen állapotban, dobozban vannak. A kötetekhez mutató nem készült, egyenkénti átnézéssel kutathatók. Az 1905/06-os tanévtől azonban az 1944/45-ös tanévig fennmaradtak a tanácsülési ún. "nyilvántartási naplói".
A jegyzőkönyvek értékét növeli, hogy a felszabadulás előtti időkből szórványosan maradtak csak ránk iratok: a kari tanács üléseiről készített feljegyzések az egyetlen teljes forrásanyag a kar működéséről.