Az első állagban az állatorvosi tanszék oktatói munkájával, felszerelésével, a tanárok és diákok ügyeivel, általában az egyetemi képzéssel kapcsolatos iratanyagot helyeztük el. Mivel az iratokat ekkoriban még nem iktatták, csak a keletkezési sorrend lehetett a rendezés alapja. Az egyszerre több tárggyal foglalkozó iratokat is ide soroltuk. Néhány év anyaga, mint az 1792-es, rossz állapotban maradt ránk, ezért azokat nem vizsgálhattuk meg tüzetesebben.
A kutatók több iraton is más hivatalok (egyetemi, megyei, kancelláriai stb.) iktatószámait találhatják. Ezekre levéltárunkban nem hivatkozhatnak, és jegyzeteiket sem alapozhatják rájuk a hiteles kutatás érdekében.
Az 1787 és 1790 közötti iratok nyelve német, a későbbieké latin. Magyar nyelvűekkel az 1830-as évektől találkozhatunk növekvő számban. Az 1840, még inkább az 1844 utániak szinte kizárólag magyarul keletkeztek. 1850-ben ismét a német vált az ügyintézés nyelvévé. Iktatás és korabeli segédkönyvek híján az állagot szálankénti átnézéssel kutathatjuk.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 31–32.]

Az állagban az intézet állategészségügyi gyakorlatának iratait: a járványokra vonatkozó ügyiratokat, szakvéleményeket, a Pest megyei helységek állategészségügyi tudósításait és más hasonló dokumentumokat helyeztük el. A külön intézeti képzés bevezetése előtti, vagyis az 1787 és 1799 közötti évekből is válogattunk hasonló iratokat, így ennek és az előző állagnak az időhatárai megegyeznek, annyi különbséggel, hogy ide 1848 utáni iratokat már nem soroltunk. A kutatónak célszerű mindkét állagból a megfelelő évek anyagát átnéznie. Az iratok nyelve ugyancsak német, latin, majd magyar. Közöttük szálankénti átnézéssel érdemes kutatni.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 33.]