Mészáros M. János (1929–2009) állatorvos. Kórbonctant és kórszövettant oktatott intézményünkben. A sertések pneumo-paratyphusát, a sertéspestist, a tehenek tőgygyulladását és az állatkerti állatok betegségeit tanulmányozta. A Vetési Ferenccel közösen írt A háziállatok diagnosztikai boncolása című egyetemi jegyzete, majd tankönyve az állatorvosképzés egyik alapműve. Numizmatikával és állatorvostörténettel is foglalkozott.
A fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

A doktori szigorlati rendszer 1875. évi reformja nyomán változásokat hajtottak végre a jog- és államtudományi karok vizsgarendjében. A jogtudományi és államtudományi címek kettéválasztásával megszaporodtak a szigorlati tárgyak is. Ezzel összefüggésben csökkentették az államvizsgálati stúdiumok számát. Bevezették viszont – mint az államvizsgákat pótlandó, az alapvizsgálati rendszert. Az új megoldás lényege volt, hogy az alaptárgyakból összevont, komplex számonkérést írtak elő a tanulmányok körében. Kezdetben két alapvizsgálatot tartottak, az elsőt két, a másodikat négy lezárt szemeszter után. 1911-től még egy, a 6. lezárt félév utáni alapvizsgát tettek kötelezővé.
Az alapvizsgákról jegyzőkönyvek készültek, melyeket évről-évre egybekötöttek, így alakult ki a jelenlegi sorozat. Ezek a könyvek dokumentálták a hallgatók alapvizsga-eredményeit, melyek sikeres letétele előfeltétele volt az államvizsgákra jelentkezésnek. A jegyzőkönyvek majdnem teljes sorozata a kutatók rendelkezésére áll. Az 1944-ig terjedő részből csak néhány kötet hiányzik, az 1944 és 1949 közötti időszak anyaga ötvenszázalékos.
Az 1919 és 1934 közötti periódus a mutatók segítségével jól kutatható, az azt megelőző és követő időszak csupán a kötetek egyenkénti átnézésével. Az ismételt vizsgák eredményességéről tanúskodó határozatok is az első vizsga jegyzőkönyvi bejegyzései alatt lelhetők föl.

Az állag Than Károly, Gróh Gyula, Buzágh Aladár kéziratait, továbbá leltárakat, oktatói minősítéseket tartalmaz.

Az iratanyagban hivatalos és magánlevelezés, saját, illetve mások tudományos működésére vonatkozó kéziratok, különlenyomatok és jegyzetek találhatók.
A fond a levéltárban rendelkezésre álló, részletes jegyzék alapján jól kutatható.

Az állagban tanfolyamok névsorait és nyilvántartásait találhatjuk egyszerű időrendben. Az 1870-es és 1880-as évek polgári gyógykovács tanfolyamainak anyakönyvei később a monarchia hadseregének szervezett katonai patkolási kurzusok matrikuláival egészülnek ki. Utóbbiakból a személyi adatokon túl a küldő alakulatok elnevezését is megtudhatjuk. Az iratokat egyenkénti átnézéssel kutathatjuk.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 104–105.]

A fond a II. számú Kémiai Intézet és utódja, a Szervetlen és Analítikai kémiai tanszék iratait tartalmazza. Ez utóbbi iratai korábban a 270. fondban voltak elhelyezve. Mivel azonban egy szervről van szó, a fondokat egyesítettük.
A II. számú Kémiai Intézet iktatott, de segédkönyvek nélküli iratai csak egyenkénti átnézéssel kutathatóak. A Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék iktatott iratai 1950-1953, illetve 1980-ban iktatókönyvek segítségével, egyéb esetben egyenkénti átnézéssel kutathatóak.