Az állatgyógyintézetben 1851-től sorszámosan iktatták az iratokat, a számozást minden naptári évben elölről kezdték. 1860 őszéig az iratok többsége német nyelvű, ám ezután – az Októberi Diploma kiadásával bekövetkező politikai változások miatt – ismét a magyar lett a hivatalos nyelv. Az iratsorozat az 1870-es évek végéig csaknem ép, ám az 1880-as évek második felének iratanyagát komoly károk érték, így ebből az időből csak töredékek maradtak ránk.
Az alábbiakban közöljük az egyes raktári egységek iratsorozatának első és utolsó iktatószámát. Sajnos a korabeli iktatókönyvek és indexek nem maradtak fenn, így a darabszintű átnézést ajánlhatjuk a kutatóknak.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 36–38.]

Az állag kötetei másolatokban és hiányosan maradtak fenn. Az 1939. június 15. utáni iratok elvesztek.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 44.]

Intézményünk először 1963-tól 1964-ig tartott vezetőségi üléseket. Csak ezeknek a jegyzőkönyvei maradtak fenn. A rektori tanács 1970 szeptemberétől ült össze rendszeresen, de az 1971 márciusa és 1973 márciusa közötti ülések jegyzőkönyvei nem kerültek elő. A későbbi évek anyaga hiánytalan.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 54.]

Az Állatorvosi Főiskola 1906-tól adományozhatott doktori címet. A jegyzőkönyvek a doktoranduszok adatait, értekezésük címét, valamint a fő- és melléktárgyak vizsgáinak eredményét tartalmazzák. A könyveket 1907-től 1944-ig folyamatosan sorszámozták, aztán 1945-ben elölről kezdték a számozást. 1950 és 1958 között szünetelt a doktorrá avatás. Az 1945 utáni évtizedekből számos irat található a levéltár más állagaiban a doktori cím elnyerésével és újra adományozásával kapcsolatban.
Az állag 1920 után keletkezett részére jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 77.]

Az állag azokat a gyászjelentéseket gyűjti, amelyek egyetemünk oktatóinak, dolgozóinak és hallgatóinak elhunyta alkalmából készültek.
A gyűjtemény 21. századi részét jórészt A/4-es papírra készült nyomtatványok teszik ki. Ennek oka az, hogy a levéltár ezeket az iratokat eredetileg elektronikus levelekben, azok csatolmányaiként kapta meg.

Az állag betegfelvételi naplókból áll. Ezekben az állatok tulajdonosának nevét és lakhelyét, a beteg állat leírását, illetve a kór megnevezését olvashatjuk a betegfelvétel napjának sorrendjében. A köteteknek nincs különösebb jelentőségük, csupán mintaként helyeztük el őket a levéltárban.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 99.]