A kötetek évenkénti bontásban és betűrendben tartják nyilván az ugyanabban az évben első évre beiratkozott diákokat, akiknek az összes hallgatott félévét nyomon lehet követni. Hallgatói névmutató nem készült az állaghoz.

Az iratok között lektori jelentések, megbízások, kimutatások, s a kiadáshoz kapcsolódó levelezés található. 1989-ből fennmaradt egy lista az elavult, selejtezésre ítélt kiadványokról is. Az iratok évrendezettek, egyenkénti átnézéssel kutathatók.

Az állag a tanítók és óvónők államvizsga jegyzőkönyveit tartalmazza betűrendes formában, képzési tagozat szerinti felosztásban.

A kari Tanulmányi Bizottságot 1987 decemberében állították fel, s hat évig működött. Megalakulásakor dékánhelyettes irányította, tagjai az oktatók közül kerültek ki. A későbbiekben a hallgatók képviselői is részt vettek a bizottság munkájában. Feladatai a hallgatók különféle tanulmányi ügyében való döntéshozatal volt (pl. vendéghallgatók, halasztások, szakfelvétel, felmentések, demonstrátori pályázatok).
Az 1991-ben és 1992-ben keletkezett iktatott iratok mutatókönyve megvan, az 1993-as év töredékes anyagát egyenkénti átnézéssel lehet kutatni.

A személyi iratgyűjtők tartalmazzák a hallgatók egyetemi jelentkezéséhez szükséges dokumentumait, mint például a jelentkezési és beiratkozási lapokat, önéletrajzot, törzslapot, felvételi vizsga dolgozatot és eredményét, továbbá a hallgatóról szóló feljegyzéseket és minősítéseket. Az iratgyűjtők nagy része a hallgatóról készült fénykép-melléklettel van ellátva.
Az állag az 1951-1966 között járt hallgatókat fedi le, betűrendben kereshető.

Az állag az egyetemi doktori fokozat megszerzésére jelentkezők személyi dossziéját tartalmazza. A dosszié összegyűjti a doktori értekezésen kívül valamennyi a " doktori cselekménnyel" kapcsolatos iratot a jelentkező kérelmét, témavázlatát, publikációs listáját, önéletrajzát, a Tudományos Minősítő Bizottság javaslatát és az értékelésről szóló szakvéleményt, bírálatot, emellett a doktori szigorlat jegyzőkönyvét és a "Magnifice-lapot", vagyis a dékán rektorhoz intézett kérelmét a jelentkező doktorrá avatására. A dossziék iktatószámmal ellátottak és évenként sorszámosan vannak lerakva.
Az állag 2 sorozat szigorlati jegyzőkönyvet is tartalmaz, amelyek megkönnyítik a kutatást. Az egyik az 1958-1972 között doktoráltakat gyűjti össze betűrend szerint 3 kötetben. A másik évenként 1958-1996 az iktatás sorrendjét követve tartja nyilván a szigorlatozókat. A jegyzőkönyvek a szigorlatozó személyi adatait és korábbi végzettségét közlik, ezenkívül a szigorlat időpontját, tárgyát, eredményét, valamint a sikeresen vizsgázottak doktorrá avatásának napját ismertetik.

Az 1096/1996. (IX.17.) kormányhatározattal módosított 1046/1996. (V.15.) kormányhatározat döntött az Informatikai és Technológiai Innovációs Park (Infopark) létesítéséről. A Park létrehozásával a kormány az Eötvös Loránd Tudományegyetemet és a Budapesti Műszaki Egyetemet bízta meg. Az e célból létrejött InfoPark Rt. és InfoPark Alapítvány iratait tartalmazza az állag.

Az állagban találhatók tanszéki tématervek, disszertációk tézisei, tudományos ügyekre vonatkozó évrendezett vegyes levelezés, valamint az egyes pályázatok több évet átfogó dossziéi. A pályázatokat fajtájuk szerint (pl.: OTKA, TsH), s ezen belül témavezetőnként tartották nyilván. Az 1981 és 1991 közötti időszakból fennmaradt a pályázati kódszámok mutatója is. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók.

E forrásoknak részben kordokumentum jellege van és ezért szükséges megőrizni őket, részben azonban olyan adatokat is tartalmaznak, mely más forrásokban nem találhatók meg. Az egyetemi levéltárak egyik legnagyobb problémája, hogy e hatalmas mennyiségű forrástípust meg tudják-e őrizni. Az állaghoz segédlet nem készült, kutatását viszont megkönnyíti a dossziék évenkénti (az egy évben végzett hallgatók), ezen belül betűrendben való elhelyezése.
A hallgatói iratgyűjtők a végzős hallgatókról tartalmaznak minősítéseket. Ezen kívül egy törzslapot a hallgató és szülei személyi adataival, önéletrajzot és a diák szakmai, szaktanár általi és "közösségi", KISZ-megbízott általi jellemzését. Megtalálható benne a tanítási gyakorlat minősítése és az ez alapján tett tanári javaslat, valamint a hallgató által kitöltött kérdőív, amelyben munkahelyi elképzeléseit vázolja.