A magyarországi szociológiai kutatás és oktatás az 1940-es években kezdődött meg Magyarországon. 1949-ben azonban a szociológia tudományát politikai okokból betiltották. Az 1960-as években újra foglalkozhattak vele, intézményesített formában elsőként az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1966-ban alakult meg a Szociológiai Kutatócsoport Huszár Tibor vezetésével, 1970-ben pedig önálló Szociológiai Tanszék létesült. A tanszék kezdetben csak másoddiplomás képzést folytatott, a nappali szakos képzés 1972-ben kezdődött. A Szociológiai Intézetből jött létre 2003. szeptember 1-jén a Társadalomtudományi Kar.

A fond a Pedagogikum Központ Gazdasági Főosztályának iratanyagát tartalmazza. A vezető testülettel, az épületek üzemeltetésével és a Központ pénzügyeivel kapcsolatos iratok találhatóak meg benne. Az iratanyagban vannak a Pedagogikum Központ alapítása előtti dátumozással ellátott dokumentumok is, ezek általában pályázati anyagok, amelyek több éven keresztül zajlottak, így megbontásuk nem indokolt.

Az iratanyagban található a Horthy Miklós Jubileumi Alapítvány alapítólevele és ügyrendi szabályzata. A Horthy István kollégium hallgatóinak névsora, valamint a nyári gyakorlatokról készített részletes beszámolóik. Találhatók ezenkívül a fondban még visszaemlékezések, életrajzok, újságcikkek a Kollégiummal kapcsolatban.

A bölcsészkaron az 1887/88-as tanévben kezdte meg működését a Történelmi Szeminárium. (Történetére lásd még a 102. fond bevezetőjét.) Oklevélgyűjteményünk a szeminárium tulajdonát képezte, a hallgatók ennek segítségével mélyíthették el paleográfiai ismereteiket, s fejleszthették oklevél olvasási tudásukat. A gyűjteményt a XIII. század közepétől a XVII. század utolsó harmadáig keletkezett oklevelek (és 4 db. kódextöredék) alkotja, döntő többsége a mohácsi csatát megelőző időből származik. A kibocsátók között világi személyek (uralkodók, nagybírák, bánok, az országtanács, városok, várnagyok, városi polgár, közjegyző stb.) mellett egyházi személyek és testületek (pápa, érsek, püspök, apát, hiteles helyek) is találhatók. Az oklevelek között eredetiek és másolatok, fogalmazványok is vannak. Megpecsételésük módját tekintve van közöttük privilégium, zárt és nyílt oklevél. A gyűjtemény a Történelem Segédtudományai Tanszék letétjeként található az egyetemi levéltárban.

A gyűjteményes jellegű fondban található iratok nem kapcsolhatók a regisztratura jellegű fondok irataihoz. A személyi hagyatékok állagában olyan irattöredékeket helyeztünk el ABC-rendben, melyekből fondot a csekély iratmennyiség miatt nem tűnt célszerűnek kialakítani. A hallgatók személyi irataiban és az oklevélgyűjteményben bécsi, kolozsvári és zágrábi indexek, oklevelek is találhatók. Az ún. egyéb vegyes iratok nevet viselő állagban található pl. a kolozsvári egyetem 1944/45-ös működésére vonatkozó néhány irat, az 1764/75-ös országgyűlés naplója, amely a jogi karról került a levéltárba, továbbá az Eötvös-család bárói rangra emelő, Wosinski Imre nemesítő oklevele és Beöthy Imre adománylevele. Az újságcikkgyűjteményben magyar és külföldi lapok felsőoktatására vonatkozó cikkei kaptak helyet. Az Egyetemi Lapok című kiadványt - bár ez könyvtári gyűjtőkörbe tartozó anyag - megszűnéséig folyamatosan gyűjtötte a Levéltár, hiszen sok esetben a könyvtárakban sem maradt meg egy-egy lapszám. A h/ állagban az egyetem szervezeti, működési, tanulmányi szabályzatai, valamint az egyetemen működött egyesületek alapszabályai találhatók. A repertórium előző kiadásához képest az a változás történt, hogy a "Nyomtatványtár" című állag teljes anyagát átadtuk az Egyetemi Könyvtárnak. (Emiatt az addigi b állag betűjele a-ra, a c b-re stb. változott.

A tanszék iratai 1964-től folyamatosan megvannak, s a segédkönyvek is fennmaradtak, a fondnak ez az állaga jól kutatható. Az ezt megelőző időszakból csak iktatás nélküli iratok maradtak ránk, ezek a b. állagban nyertek elhelyezést, ahol munkatervek, kari tanácsülési jegyzőkönyvek, oktatási tematikák, a jegyzetügyekre és a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó iratok is megtalálhatók. Az állag egyenkénti átnézéssel kutatható.

A Tanszék iratai 1941-től állnak rendelkezésre: 1949-1950 és 1961-1970-ben iktatottan, de segédletek nélkül, a későbbi években iktatatlanul, esetenként témacsoportok szerint rendezve, ezért az anyag csak egyenkénti átnézéssel kutatható.

A tanszék iratanyaga több egységből tevődik össze, saját iratain kívül személyi anyagokat is tartalmaz. Ilyen Szentpétery Imrének a tanszéken maradt hagyatéka, Sinkovics István dékánhelyettesi (1956-1957) és dékáni (1963-1966), valamint a Módszertani Bizottsági tagságával kapcsolatos iratai. Külön meg kell említeni dr. Theodor Sickel (1826-1908) bécsi professzornak a történelmi szeminárium számára 1901-ben megszerzett oklevéltani gyűjteményével kapcsolatos iratokat és levelezést.

A Szeminárium iratanyaga évkörök szerint rendezett, egyenkénti átnézéssel kutatható. Az 1918 utáni időszakból csak néhány irat maradt ránk.

A Történeti Intézet 1953 és 1957 közti anyaga rendkívül hiányos, jórészt hallgatói névsorokból, jellemzésekből áll. Iktatott iratai közül az 1953. éviek egy része - segédkönyvek nélkül - maradt fenn. A tanszékcsoport iratai 1960-tól évrendben találhatók segédkönyvek nélkül. Az iratanyag egyenkénti átnézéssel kutatható.