Showing 1166 results

Archival description
Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Print preview View:

A Dékáni Tanács jegyzőkönyvei

A Jogi Karon a Kari Tanács rendszeres egybehívása mellett a hatvanas évek elején kialakult a gyors döntéseket igénylő kérdések megoldására az ún. operatív értekezletek gyakorlata. Összetételét tekintve feltehetően már korábban is létezett.
Tagjai a dékán, dékánhelyettesek, a Dékáni Hivatal vezetője, a párt – és szakszervezetit titkár. Formális létezéséről csupán 1963 óra vannak adataink.
Tárgyai: főként kari tanácsok előkészítése, javaslattétel állások betöltésére, leckekönyvi aláírások kibocsátott irányelvei, feltételesen felvett hallgatók foglalkoztatása stb. Az operatív értekezlet nem épült be állandó testületként a Kar szervezetébe, de a feljegyzések állandó működésről tanúskodnak. 1965-ben az operatív értekezlet Dékáni Tanács néven a kar állandó egységévé vált.
Az iratok jelentős részét a napirendre vonatkozó javaslatok teszik ki. Néhány határozat is fennmaradt, továbbá 1-2 kézzel írott feljegyzés. Találhatók még a sorozatban elintézésről szóló feljegyzések, néhány kísérő irat, mellékletek.
A Dékáni Tanács itt található iratanyaga időrendbe szedett, de nem iktatott, mutatókönyve nincs.

Untitled

Alapvizsga jegyzőkönyvek

A doktori szigorlati rendszer 1875. évi reformja nyomán változásokat hajtottak végre a jog- és államtudományi karok vizsgarendjében. A jogtudományi és államtudományi címek kettéválasztásával megszaporodtak a szigorlati tárgyak is. Ezzel összefüggésben csökkentették az államvizsgálati stúdiumok számát. Bevezették viszont – mint az államvizsgákat pótlandó, az alapvizsgálati rendszert. Az új megoldás lényege volt, hogy az alaptárgyakból összevont, komplex számonkérést írtak elő a tanulmányok körében. Kezdetben két alapvizsgálatot tartottak, az elsőt két, a másodikat négy lezárt szemeszter után. 1911-től még egy, a 6. lezárt félév utáni alapvizsgát tettek kötelezővé.
Az alapvizsgákról jegyzőkönyvek készültek, melyeket évről-évre egybekötöttek, így alakult ki a jelenlegi sorozat. Ezek a könyvek dokumentálták a hallgatók alapvizsga-eredményeit, melyek sikeres letétele előfeltétele volt az államvizsgákra jelentkezésnek. A jegyzőkönyvek majdnem teljes sorozata a kutatók rendelkezésére áll. Az 1944-ig terjedő részből csak néhány kötet hiányzik, az 1944 és 1949 közötti időszak anyaga ötvenszázalékos.
Az 1919 és 1934 közötti periódus a mutatók segítségével jól kutatható, az azt megelőző és követő időszak csupán a kötetek egyenkénti átnézésével. Az ismételt vizsgák eredményességéről tanúskodó határozatok is az első vizsga jegyzőkönyvi bejegyzései alatt lelhetők föl.

Untitled

Fegyelmi ügyek

A hallgatók fegyelmi ügyeit tartalmazó iratokat 1947-től évenként változó módon kezelték. Sok esetben külön iktatószámmal látták el, és bejegyezték az iktatókönyvbe is. Némely tanévben egy iktatószám alatt sorszámozva, vagy "Bizalmas” jelzéssel ellátott dossziéban gyűjtötték, de előfordult az is, hogy semmiféle külön jelzetet nem kapott az ilyen irat. A kari irattárban elkülönítve tárolták az anyagot. A dobozokban az iratokat időrendben helyeztük el, kutatásuk egyenkénti átnézéssel lehetséges.

Untitled

Results 41 to 50 of 1166