A Mensa Academica Egyesület támogatására létrehozott alapítvány.

A jegyzőkönyvek 1889-től hiánytalan sorozatként maradtak meg. A jegyzőkönyveket tanévenként vezették, 1908-ig kézzel, 1908-tól géppel írták. A Magyar Tanácsköztársaság időszakában, 1919-ben a kari ülések szerepét a Bölcsészkari Bizottság vette át.

A Kari Tanács a kar legjelentősebb döntéshozó testülete. Tagjai az egyes tanszékek és a kar vezetői, időről-időre a társadalmi szervezetek, egyesületek képviselői, később a hallgatóság képviselői voltak. A Kari Tanács üléseit korszakoktól függően különböző időközökben tartotta. Két-három hét, esetleg egy hónap telt el két ülés között, a szükséghez képest azonban gyakrabban is összehívta a dékán a tanács tagjait. Az ülések rendes és rendkívüli ülésekre oszlanak, alkalmanként az Egyetemi Tanács közös ülést tartott a Kari Tanáccsal. Az Országos Levéltárban 1956-ban bekövetkezett tűzvészben a beszállított jegyzőkönyvi anyag tekintélyes része megsemmisült. A század elején (pontosabban 1935-ben, amikor Eckhart Ferenc kitűnő kartörténeti művét megjelentette) még 1760-ig visszamenőleg a kutatók rendelkezésére állottak a kar tanácsának jegyzőkönyvei és iratai. Jelenleg az első jegyzőkönyv, mely a levéltár birtokában van, 1900-ból származik. A jegyzőkönyvek sorozata az 1982-ig hiánytalan.
A jegyzőkönyveket tanévenként kötötték egybe. Az ötvenes évek közepétől 1962-ig, illetve 1988-tól a jegyzőkönyvek kötetlen állapotban, dobozban vannak. A kötetekhez mutató nem készült, egyenkénti átnézéssel kutathatók. Az 1905/06-os tanévtől azonban az 1944/45-ös tanévig fennmaradtak a tanácsülési ún. "nyilvántartási naplói".
A jegyzőkönyvek értékét növeli, hogy a felszabadulás előtti időkből szórványosan maradtak csak ránk iratok: a kari tanács üléseiről készített feljegyzések az egyetlen teljes forrásanyag a kar működéséről.

Az Orvosi Kar keretein belül 1887-től működött a Klinikai Bizottság, amely a klinikák anyagi szükségleteivel foglalkozott. Ebben az állagban az 1931 és 1944 között kissé hiányosan, 1946 és 1949 között pedig töredékesen fennmaradt ülésjegyzőkönyve­k találhatók. További iratai a központi szervek iratanyagá­ban, illetőleg a SOTE levéltárában találhatók. Az anyag egyen­kénti átnézéssel kutatható.

Az állagban találhatók a könyvtári katalógusok, a könyvtárra vonatkozó iratok, valamint a könyv- és folyóirat beszerzések iratai.

Az állagban találhatók a könyvtárbizottsági ülések jegyzőkönyvei, a könyvtárvezetői kollégiumra, a könyvtári tanácsra és a könyvtárügyi tanácsra vonatkozó iratok. Az egyetemi könyvtárak szakfelügyeletére, a Szabó Ervin körre, Könyvalap Bizottságra és az egyetemi könyvtárigazgatók üléseire vonatkozó iratok is megtalálhatók itt.

A tanfolyam a nem biológia szakos tanároknak biológia tanításához, valamint tanulmányaik egyetemi folytatásához szükséges előképzettséget adott. Keretében szaktárgyakat (ember-, növény-, állattan) és marxizmus-leninizmust oktattak. Az iratok egy részét a hallgatók személyi anyaga alkotja. Az állag darabonkénti átnézéssel kutatható.

Az iratanyag erősen hiányos, de az iktatókönyvekből részben rekonstruálható. A fennmaradt iratok esetében: 1930-31., 1932-33., 1938-39 - 1939-40. között tanévenként. 1941 és 1948 között naptári évenként sorszámosan iktattak. Valószínű, hogy az 1899-es, új szabályzat életbeléptetésétől két példányban iktattak, így átfedés van az 1873-1921 és 1899-1920. évi iktatókönyvek között. Az átfedett korszakok: 1875-1921, 1922-1927, 1934-1949. Az 1943-1948 közötti iktatókönyvekhez név-, tárgy-, ügyszám jelölésű mutatók is készültek.

A szövetség 1916-1929 közti iratai főként az egyetemek és főiskolák kötelező testnevelés óráinak bevezetésével kapcsolatosak.