A tanszék iratait évenkénti sorszámos rendben iktatták. Külön tárgyi csoportokat alakítottak ki a személyi, a tudományos kutatások és a gazdasági ügyek irataiból. Ezek egyúttal a fond állagai is. Az Állattani Múzeum és Intézet iratai főként leltári naplókból állnak.
A kutatás az a/ állag kivételével - melynél az iktatókönyvek megmaradtak - darabonkénti átnézéssel lehetséges.

A fond anyaga az 1945 előtti korszakból rendkívül töredékesen maradt fenn. Az 1945 után keletkezett iratok egy részéhez nincsenek segédkönyvek, ezek hiányában az anyag egyenkénti átnézéssel kutatható.

A fond a három tanszékből álló Földrajzi Intézet és a későbbi Földrajz Tanszékcsoport iratanyagát tartalmazza. Az intézet 1961-es megszűnését követően a három tanszék közös ügyeinek levelezése, köztük főként a Természetföldrajzi Tanszék iratai találhatóak benne. Az Intézet iktatott iratai az 1957 és 1969 közötti időszakból szinte hiánytalanul megmaradtak, ám a hozzájuk tartozó segédkönyvek egy kivételével nem kerültek levéltárunkba. Kutatásuk akárcsak a vegyes iratok esetében, egyenkénti átnézéssel lehetséges.
A Földrajz Tanszékcsoport iratai tematikusan rendezettek, szintén egyenkénti átnézéssel kutathatóak.

Az iktatott iratok 1983-tól folytatólagosan vannak meg, iktatókönyv 1992-2005 közötti időszakhoz áll rendelkezésre, többi egyenkénti átnézéssel kutatható. Beszámolók és a vegyes iratok egyenkénti átnézéssel kutathatóak.

A fond a tanszék iktatott iratait, pályázati és egyéb vegyes anyagát tartalmazza.
A tanszék iktatott iratanyaga 1980-1995-ig folytatólagosan kutatható, segédletek hiányában egyenkénti átnézéssel. A pályázatok és vegyes iratok szintén egyenkénti átnézéssel kutathatóak.

Az iratok elsősorban személyi vonatkozásúak. Személyi okmányai, oklevelei és kinevezései mellett magánszemélyekhez és intézményekhez írott fontosabb levelei, diákkori egyetemi jegyzetei, valamint saját egyetemi előadásainak kéziratai is megtalálhatók a fondban. Emellett a Régészeti Tanszék korabeli iratai, Oroszlán Zoltán újságcikk-kivágásai és fényképei is helyet kaptak a gyűjteményben.

A hagyaték hiányos: alig tartalmaz személyes jellegű iratokat, inkább csak hivatalosakat és félhivatalosakat. Az anyag időbeli megoszlása is egyenetlen - e szempontból is észrevehetően csonka. Az egyes állagokon belül évrendben találhatóak a dokumentumok. Az év nélküli, pontosan be nem sorolható iratok az állagok végén vannak. A hagyaték, jellegéből adódóan, egyenkénti átnézéssel kutatható. Mátrai László működésével kapcsolatos anyag az Egyetemi Könyvtár fondjaiban is található.

Levelezése évkörök szerint rendezett, szakvéleményei és egyéb iratai átnézéssel kutathatók.

Levéltárunkban őrzött csekély mennyiségű iratai nem személyes, hanem hivatalos jellegűek: az MSZMP-vel, annak különböző szakbizottságaival, valamint az MTA TTI-vel kapcsolatosak, egyenkénti átnézéssel kutathatóak.

Fitz József (Oravicabánya, 1988. márc. 21.- Budapest, 1964. szept. 12.) könyvtáros, nyomdászattörténész. Tanulmányait a fehértemplomi, majd a temesvári főgimnáziumban folytatta. Ezután öt félévet egyetemünk bölcsész karán, majd egy-egy félévet Münchenben, Párizsban és Lausanne-ban hallgatott. Utána a párizsi École du Journalisme-n, majd egyetemünk jogi karán tanult. Bölcsészdoktori oklevelét egyetemünkön szerezte meg 1913-ban, értekezésének címe Brassai Sámuel kritikai elvei volt. 1914-ben az Egyetemi Könyvtár tisztviselője lett, majd 1930 és 1934 között a pécsi Egyetemi Könyvtár vezetője volt. 1932-ben magántanárrá habilitálták, 1941-ben pedig címzetes nyilvános rendkívüli tanárrá nevezték ki Pécsett. 1934 és 1945 között az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója volt, 1946-ban nyugdíjba vonult. 1948-ban a Balkáni Intézet könyvtárosa, 1949 és 1952 között az Országos Könyvtári Központ szaktanácsadója volt. 1957-ben lett az irodalomtudományok kandidátusa. Irathagyatékában könyvtártörténeti előadásainak kéziratai, az ősnyomtatványokról-, könyv- és könyvtártörténetről, nyomdászat-történetről készített jegyzetei találhatók. Az iratok az Egyetemi Könyvtárban készített katalóguscédulák segítségével jól kutathatók.