A hagyaték hiányos: alig tartalmaz személyes jellegű iratokat, inkább csak hivatalosakat és félhivatalosakat. Az anyag időbeli megoszlása is egyenetlen - e szempontból is észrevehetően csonka. Az egyes állagokon belül évrendben találhatóak a dokumentumok. Az év nélküli, pontosan be nem sorolható iratok az állagok végén vannak. A hagyaték, jellegéből adódóan, egyenkénti átnézéssel kutatható. Mátrai László működésével kapcsolatos anyag az Egyetemi Könyvtár fondjaiban is található.

A tanszék iratai 1964-től folyamatosan megvannak, s a segédkönyvek is fennmaradtak, a fondnak ez az állaga jól kutatható. Az ezt megelőző időszakból csak iktatás nélküli iratok maradtak ránk, ezek a b. állagban nyertek elhelyezést, ahol munkatervek, kari tanácsülési jegyzőkönyvek, oktatási tematikák, a jegyzetügyekre és a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó iratok is megtalálhatók. Az állag egyenkénti átnézéssel kutatható.

Az iratanyag fele iktatott iratokból áll, másik felét előadások, kéziratok, Tudományos Minősítő Bizottsággal kapcsolatos jegyzőkönyvek, kandidátusi tézisek és a Helytörténeti munkacsoport iratai teszik ki. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatóak.

A tanszék iratai 1950-től igen hiányosan maradtak fenn. Az 1961 és 1967, továbbá az 1969 és 1971 közötti évek iratanyaga teljesen hiányzik. Segédkönyvek hiányában az anyag darabonkénti átnézéssel kutatható.

Személyi okmányai az 1940-45 közötti időszakra vonatkoznak, életrajza 1983-ig kiséri végig pályáját. Levelezésének (magán, hivatalos, magyar- és idegen nyelvű) évköre: 1939-1979. A vegyes iratok között oktatáspolitikai és tanszékekkel kapcsolatos iratok (1952-1974), különnyomatok, meghívók, útjelentések találhatók. Mindegyik állag egyenkénti átnézéssel kutatható.

A csekély mennyiségű iratanyagban az egyetemi oktatással és Kelet-Európa kutatással kapcsolatban találhatók iratok.

A tanszék iktatott iratai 1958-tól 1980-ig folyamatosan megvannak. Kutatásukat a szintén megmaradt segédkönyvek könnyítik meg. A vegyes iratok Trencsényi-Waldapfel Imre tanszékvezető 1958 és 1966 között keletkezett, külön dossziékban gyűjtött levelezését tartalmazza, kutatása egyenkénti átnézéssel történhet.

Kádár Miklós (1904-1971) nemzetközi hírű jogtudós, az ELTE ÁJK professzora. A II. világháború alatt az ellenállási mozgalom tagja. 1946 és 1949 között az Országos Ügyvédi Tanács elnöke, 1946-tól a Jogtudományi Közlöny szerkesztőbizottsági tagja, majd felelős szerkesztője. 1952-től a Büntetőjogi Tanszék tanszékvezetője, 1957 és 1961 között az ELTE ÁJK dékánja. A Nemzetközi Büntetőjogi Társaság szekcióelnöke, az ELTE pártbizottságának tagja. Széleskörű társadalmi és közéleti tevékenységét több állami kitüntetéssel ismerték el.

A fond három iratképző 1-1 dobozát tartalmazza. A Szovjetunió Története Tanszék és a vele párhuzamosan működött Népi Demokratikus Országok Története Tanszék 1953-1956 közötti iratait, majd az utódjaként megalakult Kelet-Európa Története Tanszék 1956-1980 közti iratait tartalmazza. Egyenkénti átnézéssel kutatható.

Az iratanyag egyik fele a több mint 600 darabos, Hajdú Ráfis tevékenységével kapcsolatos, hozzá érkezett levelezéséből áll. Saját maga által írt levelekből csak pár darab található. Magánlevelezéséből Kröninger Istvánné (szül: Kristóf Anna) levelei emelkednek ki.
Az iratok másik fele Hajdú Ráfis által írt kritikák, tanulmányok, cikkek és a neki küldött írások.