Az iktatott iratok 1983-tól folytatólagosan vannak meg, iktatókönyv 1992-2005 közötti időszakhoz áll rendelkezésre, többi egyenkénti átnézéssel kutatható. Beszámolók és a vegyes iratok egyenkénti átnézéssel kutathatóak.

A fond a tanszék iktatott iratait, pályázati és egyéb vegyes anyagát tartalmazza.
A tanszék iktatott iratanyaga 1980-1995-ig folytatólagosan kutatható, segédletek hiányában egyenkénti átnézéssel. A pályázatok és vegyes iratok szintén egyenkénti átnézéssel kutathatóak.

Az iratok elsősorban személyi vonatkozásúak. Személyi okmányai, oklevelei és kinevezései mellett magánszemélyekhez és intézményekhez írott fontosabb levelei, diákkori egyetemi jegyzetei, valamint saját egyetemi előadásainak kéziratai is megtalálhatók a fondban. Emellett a Régészeti Tanszék korabeli iratai, Oroszlán Zoltán újságcikk-kivágásai és fényképei is helyet kaptak a gyűjteményben.

A hagyaték hiányos: alig tartalmaz személyes jellegű iratokat, inkább csak hivatalosakat és félhivatalosakat. Az anyag időbeli megoszlása is egyenetlen - e szempontból is észrevehetően csonka. Az egyes állagokon belül évrendben találhatóak a dokumentumok. Az év nélküli, pontosan be nem sorolható iratok az állagok végén vannak. A hagyaték, jellegéből adódóan, egyenkénti átnézéssel kutatható. Mátrai László működésével kapcsolatos anyag az Egyetemi Könyvtár fondjaiban is található.

Levelezése évkörök szerint rendezett, szakvéleményei és egyéb iratai átnézéssel kutathatók.

Levéltárunkban őrzött csekély mennyiségű iratai nem személyes, hanem hivatalos jellegűek: az MSZMP-vel, annak különböző szakbizottságaival, valamint az MTA TTI-vel kapcsolatosak, egyenkénti átnézéssel kutathatóak.

Buzágh Aladár irati között személyi vonatkozású iratok alig találhatók, az anyag nagy része tudományos szakcikkekből és a halálakor érkezett részvét-táviratokból, az ezekre küldött válaszokból és nekrológokból áll.

Személyi iratai között okmányai, kinevezései, bizonyítványai és kitüntetései találhatók. Levelei között a Rektorátustól és a bölcsészkari Dékáni Hivataltól hozzá érkezett levelek mellett magánlevelei is megtalálhatók. (1900-1948) Említést érdemel még a bölcsészkari naptárak 1916 és 1948 közötti sorozata. A vegyes iratok között egyetemi előadásai (1918/19 II. félév), kirándulási napló (1889) és különféle újságcikkek kaptak helyet. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók.

Fitz József (Oravicabánya, 1988. márc. 21.- Budapest, 1964. szept. 12.) könyvtáros, nyomdászattörténész. Tanulmányait a fehértemplomi, majd a temesvári főgimnáziumban folytatta. Ezután öt félévet egyetemünk bölcsész karán, majd egy-egy félévet Münchenben, Párizsban és Lausanne-ban hallgatott. Utána a párizsi École du Journalisme-n, majd egyetemünk jogi karán tanult. Bölcsészdoktori oklevelét egyetemünkön szerezte meg 1913-ban, értekezésének címe Brassai Sámuel kritikai elvei volt. 1914-ben az Egyetemi Könyvtár tisztviselője lett, majd 1930 és 1934 között a pécsi Egyetemi Könyvtár vezetője volt. 1932-ben magántanárrá habilitálták, 1941-ben pedig címzetes nyilvános rendkívüli tanárrá nevezték ki Pécsett. 1934 és 1945 között az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója volt, 1946-ban nyugdíjba vonult. 1948-ban a Balkáni Intézet könyvtárosa, 1949 és 1952 között az Országos Könyvtári Központ szaktanácsadója volt. 1957-ben lett az irodalomtudományok kandidátusa. Irathagyatékában könyvtártörténeti előadásainak kéziratai, az ősnyomtatványokról-, könyv- és könyvtártörténetről, nyomdászat-történetről készített jegyzetei találhatók. Az iratok az Egyetemi Könyvtárban készített katalóguscédulák segítségével jól kutathatók.