A jegyzőkönyvek hiánytalan és bekötött sorozata nem maradt fenn. Másolati példányaikat az iratok közül válogattuk ki. Az 1945/1946-os tanév jegyzőkönyvei egy kivételével hiányoznak, de 1947 elejétől csaknem teljes a sorozat. A hiányzó példányokat a Pest Megyei Levéltárban levő rektori hivatali iratok között találhatjuk meg. Az állagot az iratok egyenkénti átnézésével kutathatjuk.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 47–48.]

Intézményünk először 1963-tól 1964-ig tartott vezetőségi üléseket. Csak ezeknek a jegyzőkönyvei maradtak fenn. A rektori tanács 1970 szeptemberétől ült össze rendszeresen, de az 1971 márciusa és 1973 márciusa közötti ülések jegyzőkönyvei nem kerültek elő. A későbbi évek anyaga hiánytalan.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 54.]

Az állag levéltárunk egyik legterjedelmesebb egysége. Az Igazgatói Hivatal 1952 és 1959 között csoportszámosan iktatott. A személyzeti vonatkozású iratokat 1957 és 1961 között külön kezelték, bár még használták a csoportszámoknál használatos iktatólapokat. 1957 és 1962 között jelentős károsodás érhette az irattárat, mivel ezenek az éveknek az anyaga összekeveredve és hiányosan került elő. 1956-ból mindössze egy-két töredéket ismerünk. A főiskola központi hivatala 1960-ban tért vissza a soros iktatásra, ám 1963-ig az iktatószámok mellé zárójelben egyjegyű arab számokat jegyzett, melyek bizonyos tárgyi csoportszámokra utalnak. A hiányok miatt nem vettük figyelembe ezt a rendszert, helyette az eredeti sorrendet állítottuk helyre. A nem iktatott iratokat a naptári évek utolsó raktári egységében helyeztük el. Az 1957 és 1961 közötti időből sok olyan nem iktatott dokumentum került elő, amelyek a hallgatók szociális helyzetéről vagy a doktori cím megújításáról tartalmaznak fontos adatokat, ezért nem selejteztük őket. Ezeket a tematikájukban hozzájuk tartozó csoportszámokhoz osztottuk, természetesen külön rendezve. Megmaradt az összes irattári segédlet, sőt az 1953 és 1960 közötti évek néhány mutatókönyve is, jóllehet ezek készítése csoportszámos iktatás esetén nem volt kötelező. Az állagot az iktatólapok és a segédkönyvek segítségével könnyen kutathatjuk.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 55–61.]

A legkorábbi évekből csupán néhány kézzel írt hallgatói jegyzék maradt fenn. A Semmelweis Egyetem levéltárában azonban hiánytalan sorozatot találhatunk az 1842 előtti névsorokból, így ennek a korszaknak az állatorvosi hallgatóit ott érdemes keresni. Az 1842 utáni latin, később magyar nyelvű előnyomott táblázatokat a felvételi és beiratkozási adatokról már mi őrizzük. Ezekből megtudhatjuk a hallgatók nevét, korát, vallását, születési helyét, anyja nevét, előző tanulmányainak helyét, sőt még szálláshelyüket is. Az 1851 előtti években a felvételi nyilvántartások egyben osztályozási könyvek is voltak, így belőlük tájékozódhatunk a hallgatók tanulmányi eredményeiről. Az intézmény még az abszolutizmus korában is magyarul vezette az iratokat. Ennek az állagnak és a következőnek az 1874 és 1890 közötti dokumentumai némileg átfedik egymást, ugyanakkor a névsorok csupán a felvételről és a beiratkozásról tájékoztatnak, míg a főiskolai anyakönyvek részletesebbek.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 65–66.]

A 1787 és 1850 közötti állatorvosi hallgatók tanulmányi eredményeit rögzítő iratokat, az orvostanhallgatók osztályozási könyveit (libri classificationum) a Semmelweis Egyetem levéltárában találhatjuk. A kötetekben elkülönülnek a magyar és a német nemzetiségű tanulmányi eredményei a személyi adatokkal együtt. Az 1845 utáni adatok egy részét a mi 66/a. állagunk dokumentumai is tartalmazzák.
Az állatorvosi szigorlatok rendje többször változott másfél évszázad alatt. A könyveket a szigorlatok szerint csoportosítottuk, a csoportokon belül pedig időrendet alakítottunk ki. Ismertetésünkben is ezt a rendszert követjük, megadva a szigorlati tárgyakat és a kötetek időhatárait.

Régi rendszerű szigorlati jegyzőkönyvek:

1851 után a szigorlatok osztályozási naplói és jegyzőkönyvei már önálló sorozatban maradtak fenn. Az 1860 előttiek a hallgatók nevét és a három részből álló vizsga (elméleti, gyógyászati, sebészeti), valamint az írásbeli munka eredményét tartalmazzák. Az 1851 és 1860 közöttiek némelyike német, a későbbiek kizárólag magyar nyelvűek. Az 1855 és 1860 közötti vizsgakönyvek elvesztek. Az 1860 utáni iratokból a hallgatók koráról, vallásáról, születési helyéről, valamint az első és a második szigorlat eredményéről tájékozódhatunk, tantárgyankénti bontásban.

Új rendszerű szigorlati jegyzőkönyvek:

Miután bevezette az előszigorlatot 1890-ben, intézményünk ennek és az első szigorlatnak az osztályzatait ugyanazon jegyzőkönyvekben rögzítette. A gyakorlat mindössze az 1894/1895. tanévig volt érvényben, mivel ekkortól valamennyi szigorlatról külön jegyzőkönyv készült.

Előszigorlati jegyzőkönyvek:

1890-től az akadémia szigorlatonként új nyilvántartásokat vezetett. A kötetek a hallgató nevét, érdemjegyeit és szigorlatának idejét tartalmazzák. Az előszigorlat tárgyai 1890 után a növénytan, a természettan, a vegytan és a patkolástan voltak. Az 1900 és 1918 közötti évek jegyzőkönyvei nem maradtak fenn. 1918-ban alapvizsgára módosult a diákok első nagy próbatételének elnevezése, tárgyösszetétele pedig állattanra, növénytanra, orvosi fizikára és kémiára változott. 1948-tól már az általános állattan, a növénytan, az orvosi fizika és az orvosi kémia ismereteit kérték számon a vizsgáztatók.

Első szigorlat jegyzőkönyvei:

Az első szigorlat tárgyai a leíró és tájbonctan, az élet- és szövettan, valamint a gyógyszertan voltak. 1900 után a sor az általános kórtannal és a parazitológiával gyarapodott. Az 1921 és 1932 közötti évek jegyzőkönyvei hiányoznak. A harmincas évektől anatómia és fejlődéstanból, élettanból, szövettanból, valamint gyógyszertan és méregtanból kellett számot adniuk a hallgatóknak. 1949-től előbb a mezőgazdasági enciklopédia, majd a politikai gazdaságtan került a tárgyak közé.

Második szigorlat jegyzőkönyvei:

A második szigorlat anyagába a kórbonctan, a belgyógyászat, a sebészet és az állattenyésztés tartozott. A legkorábbi jegyzőkönyvek elkallódtak. 1920 után a hallgatóknak patkolástanból, hússzemléből, tejhigiénéből, állattenyésztésből, továbbá kórbonctanból és kórszövettanból kellett számot adniuk.

Második szigorlat jegyzőkönyvei:

A második szigorlat anyagába a kórbonctan, a belgyógyászat, a sebészet és az állattenyésztés tartozott. A legkorábbi jegyzőkönyvek elkallódtak. 1920 után a hallgatóknak patkolástanból, hússzemléből, tejhigiénéből, állattenyésztésből, továbbá kórbonctanból és kórszövettanból kellett számot adniuk.

Az állag 1920 után keletkezett részére jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 73–76.]

Az Állatorvosi Főiskola 1906-tól adományozhatott doktori címet. A jegyzőkönyvek a doktoranduszok adatait, értekezésük címét, valamint a fő- és melléktárgyak vizsgáinak eredményét tartalmazzák. A könyveket 1907-től 1944-ig folyamatosan sorszámozták, aztán 1945-ben elölről kezdték a számozást. 1950 és 1958 között szünetelt a doktorrá avatás. Az 1945 utáni évtizedekből számos irat található a levéltár más állagaiban a doktori cím elnyerésével és újra adományozásával kapcsolatban.
Az állag 1920 után keletkezett részére jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 77.]

A Tanulmányi Osztály 1993 óta nem készít nyomtatott hallgatói törzskönyveket, helyettük a hallgatói leckekönyvek másolatait kötteti be. Így napjainkban ezek az iratok az elsődleges forrásai az egyetemünkön végző hallgatók tanulmányainak. Az 1990-es évek elején a hivatal azoknak a hallgatóknak a nyilvántartását, akiket beiratkozásukkor még az utolsó törzskönyvek valamelyikében regisztrált, az első leckekönyvmásolati kötetekben fejezte be.
Az állagra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.