A hús- és tejhigiénia a 19. század végén került az állatorvosképzés tárgyai közé. Az előbbit Hutӱra Ferenc (1860–1934), Breuer Albert (1870–1930) és Semsey Géza (1894–1947), az utóbbit pedig Fettick Ottó (1875–1954) oktatta, akinek a munkáját 1905-től tejhigiéniai laboratórium segítette.
Már a 19. és 20. század fordulóján jogszabályok írták elő, hogy a hús és a tej forgalmazását állatorvosoknak kell ellenőrizniük. Ennek megfelelően a tanári kar szeretett volna külön szervezeti egységet létesíteni az élelmiszerhigiéniának. 1934-ben azonban főiskolánk a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem része lett, ahol nem volt lehetőség a terv megvalósítására, sőt a tejhigiéniai laboratórium is megszűnt. Így a tanszék csak jóval később, 1949-ben alakulhatott meg.
Mivel az utolsó iratok 1972-ben keletkeztek, a későbbi időszak iránt érdeklődő kutatóknak az 1 – 6. fondokat ajánljuk.
A fond 1920 után keletkezett részére jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 287–293.]

Az állagban tanfolyamok névsorait és nyilvántartásait találhatjuk egyszerű időrendben. Az 1870-es és 1880-as évek polgári gyógykovács tanfolyamainak anyakönyvei később a monarchia hadseregének szervezett katonai patkolási kurzusok matrikuláival egészülnek ki. Utóbbiakból a személyi adatokon túl a küldő alakulatok elnevezését is megtudhatjuk. Az iratokat egyenkénti átnézéssel kutathatjuk.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 104–105.]

A kötetekben minden évből részletes nyilvántartást olvashatunk a Patkolda bevételeiről az ügyfelek neve szerinti betűrendben. A sorozatból hat kötet hiányzik.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 102–104.]

A kötetekben az ügyfelek neveit, a felhasznált anyagok tételes felsorolását és a munkadíj összegét olvashatjuk egyszerű időrendben. A sorozat az 1864-től 1911-ig keletkezett számadásokat foglalja magába, de az 1897 és 1899 közötti adatok hiányoznak.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 101–102.]

A középkor és kora újkor évszázadaiból örökölt szokás szerint a kovácsok kezelték a patás haszonállatok, elsősorban a lovak lábának sérüléseit, betegségeit. A patkoló- és gyógykovácsok képzése ezért a 19. század közepéig volt előírt feladata intézményünknek. A Patkolda külön szervezeti egységként üzemelt. Még az ország távoli pontjain élő gazdák is ide küldték lovaikat. A kezelésért, vasalásért kapott fizetség az alma mater fontos bevételi forrása volt. A század második felében a sebészet fejlődése lassan háttérbe szorította a mesterséget, majd 1930-ban a Patkolástani Intézet a Sebészeti Klinikába olvadt.
A fond első két állaga a patkolda csekély forrásértékű, ám korjellemző nyilvántartásaiból áll. Ugyancsak itt találhatjuk meg a patkolási és gyógykovácsi tanfolyamok névsorait.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 101.]

Az állag betegfelvételi naplókból áll. Ezekben az állatok tulajdonosának nevét és lakhelyét, a beteg állat leírását, illetve a kór megnevezését olvashatjuk a betegfelvétel napjának sorrendjében. A köteteknek nincs különösebb jelentőségük, csupán mintaként helyeztük el őket a levéltárban.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 99.]

A nyomtatott és iktatott kórlapok a páciens állatok leírását, kórelőzményét, állapotának bemutatását, valamint tulajdonosának személyi adatait tartalmazzák. Belőlük kiderülnek a betegség tünetei, majd a gyógyítás teendői. Néhány kórlaphoz a kezelésben résztvevő hallgatók bővebb, kéziratos esettanulmányai fűződnek tapasztalataikról és következtetéseikről.
A kórlapok között nagyhírű állatorvos tudósok megfigyeléseire és dolgozataira is bukkanhatunk. Ilyen például az 552/1894. számú esetleírás, amely nagyrészt Zimmermann Ágoston munkája.
Az állag iratait időrendben helyeztük el. Az anyagot egyenkénti átnézéssel kutathatjuk.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 97–98.]

A sebészet az állatorvosképzés kezdetétől alapvető tantárgy. Bár Varga Ferenc (1835 – 1898) 1870-ben tanszéket alapított szakterületének, az igazi fejlődés csak azután vette kezdetét, hogy az állatgyógyintézet 1881-ben mai helyére, a Rottenbiller utcai campusra (ma VII. kerület, István utca 2.) költözött. Itt ugyanis volt elég hely és megfelelő felszerelés a sebészeti klinika kialakítására, ahol a hallgatók elsajátíthatták a szükséges gyakorlatot. A klinikai munkával az addig inkább kézműves mesterségnek tekintett sebgyógyászat az állatorvoslásban is modern tudományággá fejlődhetett.
Sem a tanszék, sem a klinika eredeti iratanyaga nem maradt fenn. A fond első két állaga a páciens állatok adatait rögzítő naplókat tartalmazza, valamint azoknak a kórlapoknak a darabjait, melyeket a hallgatók készítettek. Az 1–6. fondban a sebészeti oktatás és a klinika további iratait találhatjuk.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 97.]

A társaság hivatalos iratain kívül főleg kongresszusi anyagokat, illetve előadások és cikkek kéziratait találhatjuk az állagban.
Az állag anyagának 1920 utáni részére jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 95–96.]