Érintőlegesen már Hoffner József (1794–1841) vezetésének idején (1826–1841) is foglalkoztak a hallgatók az élő szervezet és szervek működésének tudományával. A Kunewalder-házban eltöltött időszakban (1858–1881) a pesti egyetem Élettani Tanszékén sajátították el a szakismereteket, valamint abban a hozzá kapcsolt intézetben, amelyet a cseh területről érkező Czermák Nepomuk János (1828–1873) nyitott meg 1858-ban. Az állatorvosi oktatás saját fiziológiai tanszéke 1872-ben alakult meg Thahoffer Lajos (1843–1909) irányításával.
Az 1988 előtti korszakok kutatóinak az 1–6. fondokat ajánljuk.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 299.]

A mindössze egy kötetet tartalmazó állag a levéltár egyik legértékesebb, jellegzetes darabja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára adta át nekünk, hiszen eredete, keletkezése szerint ide tartozik. Az anyag az egyetemi tanszéki irattárak egyik korai példája. Tolnay Sándor (1747–1818), a tanszék első professzora fontosnak tartotta, hogy birtokában legyen a rájuk vonatkozó rendeletek, leiratok, egyetemi jegyzőkönyvek és szerződések egy-egy példánya. Az így összegyűjtött iratsorozat jelentős emléke intézményünk kezdeti történetének. Az iratok néhány darabját más állagokban vagy éppen a Magyar Országos Levéltárban is megtalálhatjuk. Nem mindegyik számít tehát egyedi forrásnak, mégis a kötet egésze értékes történeti darabja a magyar állatorvosképzésnek. Kisrészt német, nagyrészt latin nyelvű.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 34.]

Fodor Jenő (1921 – 1972) állatorvos életének javát Szolnok megyében töltötte. 1945-től 1967-ig a kunhegyesi járás jószágait gyógyította, 1967-től haláláig pedig Szolnokon, a Megyei Állategészségügyi Állomáson dolgozott. Az Állatorvotudományi Főiskola, majd Egyetem többször is felkérte, hogy vegyen részt az államvizsgabizottságok munkájában.

Míg a korábbi időszak jegyzőkönyveit a többi irat közül kellett kiválogatnunk, az 1958/1959. tanévtől kezdve kötetbe rendezett sorozatokat vettünk át. 1956-ból egyetlen jegyzőkönyv sem maradt fenn, 1957-ből is csak nagyon kevés, kizárólag az év utolsó hónapjaiból. Az állagot egyenkénti átnézéssel kutathatjuk.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 53–54.]

Földházi Sándor (1926–2000) határállomás-vezető főállatorvosként dolgozott Békéscsabán. Egyetemünkön állatorvosi etikát oktatott.
A fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

Az adminisztratív, gazdasági és pénzügyek száma idővel annyira megnövekedett, hogy a Dékáni, illetve Rektori Hivatal önmagában már nem tudott megbirkózni velük. Az egyetem új funkcionális szervezeti egységeket hozott létre az egyes feladatcsoportok kezelésére. Ezeket a szervezeti egységeket a gazdasági igazgató és a kari titkár felügyelte.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

A fond az egyetemen alapított vagy az egyetemhez szorosan kötődő szervezetek iratait tartalmazza.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

Az állag azokat a gyászjelentéseket gyűjti, amelyek egyetemünk oktatóinak, dolgozóinak és hallgatóinak elhunyta alkalmából készültek.
A gyűjtemény 21. századi részét jórészt A/4-es papírra készült nyomtatványok teszik ki. Ennek oka az, hogy a levéltár ezeket az iratokat eredetileg elektronikus levelekben, azok csatolmányaiként kapta meg.

A gyógyhatású készítmények ismertetése intézményünk megalakulása óta alapvető része a tanrendnek. Zlamál Vilmos (1803–1886) gyógyszertárat létesített. Az állatorvosi gyógyszertan (farmakológia) önálló tudományága Galambos Márton (1820–1872) munkásságával alakult ki: amellett, hogy oktatta a tárgyat, 1871-ben publikálta annak első magyar nyelvű tankönyvét is. Galambos örökségét Varga Ferenc (1835–1908), majd Czakó Kálmán (1843–1895) folytatta. Czakó inkább méregtannal (toxikológia), azon belül is a mérgező növények hatásaival foglalkozott. Rátz István fordította le és adta ki E. Fröhner berlini professzor állatorvosi gyógyszertanát 1892-ben. A következő évtizedekre ez lett a tudományterület tankönyve. Hutӱra Ferenc (1860–1934) reformtervezetének megfelelően 1896-ban jött létre a gyógyszertan önálló tanszéke, Magyary-Kossa Gyula (1865–1944) vezetésével.
Az 1963 előtti korszakok kutatóinak az 1–6. fondokat ajánljuk.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 311–312.]