A fond leginkább Bruckner Győző kéziratait tartalmazza, de megtalálható benne levelezése, jegyzetei, laboratóriumi jegyzőkönyvei is.

Az iratanyag főként Kucsman Árpád oktatással összefüggő iratait (egyetemi jegyzetek, előadások, óravázlatok, védések, ajánlások stb.) tartalmazza.

Az iratokat levéltári rendezés előtt már tematikusan rendezték, leképezik Magyary egész életpályáját. Külön állagban találhatók a közigazgatással kapcsolatos iratai és egyetemi tanári tevékenységét megőrző iratok. Egy állag pedig levelezését őrzi, betűrendben.

A Károlyi-kormány a közoktatásügyi tárcát 1919-ben Kunfi Zsigmondnak adta át. Kunfi 1919. február 4-én ideiglenesen felfüggesztette az Egyetem autonóm hatáskörét, és élére kormánybiztosként Jászi Oszkárt nevezte ki. Működése csak néhány hónapig tartott, hatáskörét 1919. április 1-jétől a Tanácsköztársaság által kinevezett egyetemügyi politikai megbízott vette át Dienes Pál személyében, aki az Egyetemi Tanács, a rektor, a kari dékánok hatáskörét egy hat tagú bizottsággal együttesen gyakorolta. A régi vezetőség megmaradt tisztségében, és az adminisztratív ügykezelést látta el. A politikai megbízott az egyetemügyi kormánybiztos jogutódja volt. Feladatkörét mindössze április végéig látta el, amikor visszaállították a rektor vezető szerepét.
A fond elsősorban az Egyetemi ügyek kormánybiztosa és jogutódja, az Egyetemügyi politikai megbízott iratait tartalmazza. Az iratok sorszámosan iktatott rendben kutathatók. Jogutód váltáskor az iktatás nem szakadt meg. 1-152-ig a kormánybiztos iratai, 153-573-ig pedig a politikai megbízott iratai találhatók. Sajnos az iratanyag töredékes, számos iktatószám hiányzik, mutató és iktató könyvek nincsenek. Egyenkénti átnézéssel kutathatók.
Az iktatott iratanyag mellett korabeli egyetemi vonatkozású forradalmi témájú újságcikkek gépelt kivonatai, továbbá miniszteri rendeletek fénymásolt és gépelt másolatai is megtalálhatók.

A fond iratainak többségét a hallgatók segélykérő lapjai, illetve a rendszeres segélyben részesülő hallgatók kartonjai alkotják.

Az iratanyag az 1953-ban létrehozott Nyelv- és Irodalomtudományi Kar vezetésére, működésére vonatkozik.

A Bizottság jegyzőkönyvei és törzskönyvei a tanárvizsgálatra jelentkező hallgatók személyi adatait és a tanárvizsgálat egyes szakaszait közlik. A nyilvántartások számozása többször elölről kezdődik, ezért három különböző állagba (az a/, a b/ és a c/ állagot) került. A bejegyzések nem betűrendben, hanem a jelentkezés rendjében - az ennek megfelelő folyamatos sorszámozással - történtek.

A fond két nagy részből áll. Az első része a főiskola iratait tartalmazza, amelyek tematikus rendbe szedve találhatók, iktatókönyvek segítik a kutatásukat. A fond másik nagy része a tanítói és óvónői anyakönyvek, amelyek tagozatok szerint betűrendben kutathatóak.