Baross Gábor 1957-ben alapította az Egyetemi Koncertzenekart, amelynek haláláig, 2009-ig művészeti vezető karmestere volt. A Koncertzenekar 1971-ig szimfonikus zenekarként működött, majd 1972-ben vonós kamarazenekarrá alakult, amely zenei stílusának szükségszerű változását is jelentette. Az együttes repertoárján barokk, klasszikus és kortárs magyar szerzők művei egyaránt szerepelnek.

Az Egyetemi Színpad szervezeti és működési szabályzatát a Rektori Tanács 1958. január 17-én fogadta el. 1965-ben készült új szervezeti és működési szabályzatában hangsúlyozta, hogy programját az egyetem oktatási és nevelési feladatainak szolgálatába kell állítani. E célkitűzés megvalósítását szolgálták az irodalmi estek, amelyeken az irodalomtörténet egyes korszakait reprezentáló művek kerültek előadásra, a kortárs magyar irodalom jeles szereplői pedig gyakran személyesen is szerepeltek a színpadon. Felügyeletét a Közművelődési Titkárság látta el, majd annak 1987. évi megszűnése után az egyetem önálló közművelődési intézményeként működött. Az Egyetemi Színpad búcsúelőadását 1991-ben tartotta.

A sorozatban pályázati ívek, felvételi kérvények, életrajzi adatok és ajánló levelek találhatók. Az iratok az elutasított hallgató neve szerinti betűrendben találhatók.

Az iratanyag tartalma nagyon vegyes: iktatókönyv, miniszteri kinevezések, középiskolai állások betöltésére vonatkozó hirdetmények, leltárak, a Vöröskereszt Egylet által az első világháború idején a Collegiumban berendezett kórház iratai, fényképek, levelezőlapok.

A gimnázium iratanyagából a tantestületi ülések jegyzőkönyvei - az 1927. és az 1940. évi kivételével - 1924 és 1946 között hiánytalanul maradtak meg. Az iktatott iratokat is viszonylag teljességükben őrizték meg: 1873-tól az 1900-as évek elejéig ugyan évenként csak néhány iratot találhatunk, ezt követően azonban mind gazdagabbá és teljesebbé válik az iratanyag. A kutatást csak 1910 és 1914 között segíti iktatókönyv, majd 1931-től 1935-ig mutató, de 1945-től már a segédletek is hiánytalanul állnak rendelkezésünkre. Az 1874/75-ös tanévtől 1948-ig egy-egy év kivételével az anyakönyvek szintén ránk maradtak.

Az állag bérügyeket, tervrajzokat tartalmaz.