A tanszék iktatott iratai 1945/46-től viszonylag hiánytalanul, a kutatást segítő iktatókönyvek viszont már 1935/36-tól megmaradtak, így jól kutathatóak. Az iktatás 1945-től 1963-ig sorszámosan történt, 1963 második felétől viszont áttértek a tematikus iktatásra. Az iktatókönyveken kívül 1950-1967 közötti időszak kutatására mutatókönyvek is rendelkezésre állnak. A nemzetközi kapcsolatokról kialakított állag iratai időrendben kerültek elhelyezésre. A vegyes iratok tartalmazzák a személyi ügyeket, az oktatás és tudományos kutatás ügyeit egyaránt, ugyanakkor megtalálhatóak a tanszéken működő akadémiai kutatócsoport iratai is, valamint a tanszékvezető és a beosztott egyetemi tanárok levelezése is.
Pais Dezső hagyatéka - mely személyi, hivatalos és félhivatalos iratokat egyaránt tartalmaz - levéltárunk legnagyobb terjedelmű s egyben leggazdagabb, legérdekesebb személyi fondja. Az anyag kutatását részletes állagjegyzékek segítik, melyek levéltárunkban állanak a kutatók rendelkezésére. Az iratok időhatárait csak állagszinten közöljük, hiszen a kisebb egységeknél ezek nehezen megállapíthatók, s egy-egy doboz tartalma is igen nagy időbeli szóródást mutat.
Iratainak nagy része a tanszék geológiai kirándulásairól készített jelentésekből áll, emellett néhány levelet is tartalmaz. Egyenkénti átnézéssel kutatható.
Lévén, hogy nem levéltárunk az őrzője Eötvös Loránd személyi hagyatékának, csekély terjedelmű anyagunk csupán néhány eredeti irat fénymásolatát tartalmazza, mint például néhány levél Eötvös szüleivel folytatott levelezéséből gimnazistaként, majd egyetemistaként Heidelbergből; levelek a heidelbergi egyetem bölcsészettudományi karának címezve és végül néhány Eötvösről írt, emlékének szentelt újságcikk.
Mendöl Tibor (Nagyszénás, 1905. május 5. - Budapest, 1966. aug. 21.) földrajztudós, egyetemi tanár. Középiskoláit Szarvason végezte, egyetemünkön és a bécsi egyetem bölcsész karán tanult. 1927-ben a debreceni egyetem Földrajzi Intézetében volt gyakornok. 1928-ban egyetemünk bölcsész karán szerzett doktorátust. 1930-ban tiszteletbeli tanársegéd. 1940-ben egyetemünk Emberföldrajzi Tanszékének nyilvános rendkívüli, majd 1943-tól nyilvános rendes tanára. 1966-os haláláig a megváltozott nevű Általános Gazdaságföldrajzi Tanszék tanszékvezetője volt. 1945-től 1948-ig volt az MTA tagja. Irathagyatékában egyetemi előadásai (1934-1951), külföldi tanulmányútjainak dokumentumai (1926-1934) településföldrajzának lektori jelentései (1959-1962) mellett néhány az egyetem életére vonatkozó irat (1951-1963) is megtalálható. A fond tartalmazza cikkeit és egyéb előadásainak kéziratát is. Az Egyetemi Könyvtár Kézirattárában készített katalóguslapok segítségével az iratok jól kutathatók.
Arthur Battishill Yolland (1874-1956) angol irodalomtörténész, magyar országos teniszező, labdarúgó, edző és magyar nemzetközi labdarúgó-játékvezető. 1896-tól élt Budapesten, 1914 és 1946 között a Pázmány Péter Királyi Magyar Tudományegyetemen az angol nyelv és irodalom rendes tanára volt. Személyi fondjában egy szakdolgozati bírálat található.
