Aprónyomtatványaink nem a nyilvánosságnak, hanem az egyetem polgárainak és hozzátartozóiknak készülnek, tárgyuk pedig intézményünk rendezvényei, eseményei, az itt zajló élet. Ily módon bár sokszorosított kiadványok, egyedi és történeti értékű iratoknak számítanak, ezért levéltárunk külön fondban gyűjti őket.

Az állag az egyetemünk rendezvényeire szóló meghívókat tartalmazza.
A gyűjtemény 21. századi részét jórészt A/4-es papírra készült nyomtatványok teszik ki. Ennek oka az, hogy a levéltár ezeket az iratokat eredetileg elektronikus levelekben, azok csatolmányaiként kapta meg.

Az állag a meghívók és gyászjelentések közé besorolhatatlan aprónyomtatványokat tartalmazza.

Szervezeti egységenként, csoportosítva tartalmazza a szervlátogatások jegyzőkönyveit és egyéb feljegyzéseket, a levéltár illetékeségi- és gyűjtőkörébe tartozó szervekről.

Az állag a levéltár iktatott iratait tartalmazza. Az iratok évente gyarapodnak, naptári év lezárását követően kerülnek be a fondba. 1956-1963 közti időszak hiányos. 1971-től 2009-ig mutató segítségével kutatható. 2009 után az elektronikus iktatás megjelenésével, a papír alapú iktatókönyvek vezetése véget ért, így az ez utáni időszak iratai között a tétel számok alapján lehet keresni. Az állagban továbbá megtalálhatók a levéltár gyarapodási, kölcsönzési és egyéb nyilvántartási naplói.

A fonddossziék tartalmazzák a levéltári fondok változásával, rendezésével kapcsolatos információkat.

A levéltár működése során keletkezett iratanyag az első évekből nagyon töredékesen maradt meg. Az 1956 és 1968 közötti évekből néhány iratot a Rektori Hivatal aktái közül válogattuk ki, s helyeztük el ide. Erről külön nyilvántartás készült. Pontos iratkezelésre és segédkönyvek vezetésére csak 1971 után került sor. Ettől kezdve az iratanyag az iktató- és mutatókönyvek segítségével jól kutatható. A szervnyilvántartó lapokat és a kutatószolgálat nyilvántartását külön állagokban őrizzük.

A jegyzőkönyvek 1889-től hiánytalan sorozatként maradtak meg. A jegyzőkönyveket tanévenként vezették, 1908-ig kézzel, 1908-tól géppel írták. A Magyar Tanácsköztársaság időszakában, 1919-ben a kari ülések szerepét a Bölcsészkari Bizottság vette át.