A fondban nem különítettük el időben a hallgatók anyakönyveit, névsorait, személyi nyilvántartásait. Az állagok sem korszakok, hanem a nyilvántartás fajtái szerint tagolódnak. Ebben a felosztásban könnyebben kutathatjuk az iratokat.
A fond anyagának 1920 utáni részére jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható

Akárcsak az előző, úgy ez a fond sem követi a hazai állatorvosképzés történetét, hanem egységesen tartalmazza a különféle típusú tanulmányi nyilvántartásokat. Az állagok ezek szerint a típusok szerint tagolódnak.
A fond anyagának 1920 után keletkezett részére jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

Intézményünk 2016. július 1-én vált ki a Szent István Egyetemből, így visszanyerte 2000 előtti függetlenségét. Fenntartónk 2016 és 2020 között az Emberi Erőforrások Minisztériuma volt, gazdálkodásunkat kancellár felügyelte. 2020. augusztus 1-től a Marek József Alapítvány biztosítja működésünket, a kancellári rendszer pedig megszűnt.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak k kutatható.

Intézményünk sokat változott az 1950-es években. 1951-ben tíz félévre bővítette a képzés idejét. 1957-től újra avathatott doktorokat, vezetője pedig már nem dékán, hanem igazgató volt, mellette három helyettessel. A központi ügyvitelért a nagy létszámmal dolgozó Igazgatói Hivatal felelt.
1962-ben, fennállásának 175. esztendejében a főiskola egyetemi rangra emelkedett. A rektorrá előlépő vezető munkáját a Rektori Hivatal segítette. Ismét egy évtizedeken át tartó, viszonylag zavartalan korszak vette kezdetét. Új épületek, intézmények és tanszékek létesültek, valamint korszerűsödött a képzés és a kutatómunka. Nemcsak a tudományterület fejlődésével kellett lépést tartani, hanem a nagyüzemi mezőgazdaság igényeit is ki kellett szolgálni.
A rendszerváltás után visszaszorult a nagyüzemi állattartás, ezért az ezredforduló idején a kisállatgyógyászat biztosítása vált a hazai állatorvoslás egyik fő feladatává.
Az 1970-es évektől növekedett a külföldi hallgatók száma, s ezzel az oktatás intézményünk falai között megszűnt kizárólag hazánk belügyének lenni. 1989-ben a német, majd 1992-ben az angol nyelvű program megkezdésével tettük szervezetté és céltudatossá idegennyelvű képzésünket.
A fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

Tolnay Sándor (1747–1818) intézményünk 1787. évi alapításától kezdve sokat fáradozott egy szakkönyvtár felhalmozásáért. A 18. század végén és a 19. század első felében még nem volt szokás az egyetem tanszékein könyvgyűjteményeket létrehozni, ezért figyelemreméltó, hogy az Egyetemi Könyvtár két tanszéki gyűjteményét a csillagvizsgáló intézetben és az Institutum Veterinariumban, az állatgyógyászati tanszéken létesítette. Már e korai évekből is maradtak ránk könyvtári jegyzékek.
Bővülése ellenére a gyűjtemény a 19. század közepén még mindig nem volt elegendő az oktatás korszerűsítéséhez. Jelentős mértékű gyarapodás csak a kiegyezés után kezdődött. 1874-től már külön szakember kezelte a könyvanyagot. Bár a szakirodalom szerint hivatalosan ekkor alakult meg a könyvtár, a kinevezés inkább egy fontos állomás volt annak történetében. A következő évtizedek egyenletes fejlődéssel teltek. A második világháború szerencsére csak átmenetileg vetette vissza a folyamatot.
A könyvtár irányítása alá tartozik az Állatorvostudományi Egyetem levéltára és az Állatorvostörténeti Gyűjteménynek nevezett múzeum is. Mai formájában mindkét gyűjtemény az 1980-as évek közepén alakult meg. Igazgatásuk, működtetésük iratanyagát külön állagokba rendeztük a fondon belül.
A könyvtár jelenleg Hutӱra Ferenc (1860–1934) egykori rektor nevét viseli.
A fond anyagának 1920 után keletkezett részére jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 81.]

A tanszék iratait évenkénti sorszámos rendben iktatták. Külön tárgyi csoportokat alakítottak ki a személyi, a tudományos kutatások és a gazdasági ügyek irataiból. Ezek egyúttal a fond állagai is. Az Állattani Múzeum és Intézet iratai főként leltári naplókból állnak.
A kutatás az a/ állag kivételével - melynél az iktatókönyvek megmaradtak - darabonkénti átnézéssel lehetséges.

A zoológiai gyűjtemény alapját Habsburg Mária Anna főhercegnő természetrajzi gyűjteménye vetette meg. A gyűjteményt Piller Mátyás (1733-1788) rendezte és gyarapította. Mivel az állattant eredetileg az Orvosi Karon oktatták, a gyűjteményt is ott helyezték el. Az 1830. évi egyetemi almanach szerint a zoológiai és ásványtani gyűjtemény egy közös természetrajzi múzeumot alkotott. 1850-től azonban a zoológia oktatása átkerült a Bölcsészettudományi Karhoz. 1860-tól Állattani Gyűjtemény volt a neve, majd 1863-tól Állattani és Állatboncztani Intézetnek és Gyűjteménynek nevezték. 1886-ban a Múzeum krt. 4. szám alatti épületben kapott elhelyezést. 1862-től Margó Tivadar volt a zoológia tanára, aki a gyűjteményt is világszínvonalúvá fejlesztette. A második világháborúban jelentős károkat szenvedett. 2002-ben költözött a gyűjtemény az ELTE Lágymányosi kampuszára, ahol a C épület üvegpiramisában látható.
Az állagban nagyrészt a múzeum leltárai találhatóak meg.