A Kari Tanács a kar legjelentősebb döntéshozó testülete. Tagjai az egyes tanszékek és a kar vezetői, időről-időre a társadalmi szervezetek, egyesületek képviselői, később a hallgatóság képviselői voltak. A Kari Tanács üléseit korszakoktól függően különböző időközökben tartotta. Két-három hét, esetleg egy hónap telt el két ülés között, a szükséghez képest azonban gyakrabban is összehívta a dékán a tanács tagjait. Az ülések rendes és rendkívüli ülésekre oszlanak, alkalmanként az Egyetemi Tanács közös ülést tartott a Kari Tanáccsal. Az Országos Levéltárban 1956-ban bekövetkezett tűzvészben a beszállított jegyzőkönyvi anyag tekintélyes része megsemmisült. A század elején (pontosabban 1935-ben, amikor Eckhart Ferenc kitűnő kartörténeti művét megjelentette) még 1760-ig visszamenőleg a kutatók rendelkezésére állottak a kar tanácsának jegyzőkönyvei és iratai. Jelenleg az első jegyzőkönyv, mely a levéltár birtokában van, 1900-ból származik. A jegyzőkönyvek sorozata az 1982-ig hiánytalan.
A jegyzőkönyveket tanévenként kötötték egybe. Az ötvenes évek közepétől 1962-ig, illetve 1988-tól a jegyzőkönyvek kötetlen állapotban, dobozban vannak. A kötetekhez mutató nem készült, egyenkénti átnézéssel kutathatók. Az 1905/06-os tanévtől azonban az 1944/45-ös tanévig fennmaradtak a tanácsülési ún. "nyilvántartási naplói".
A jegyzőkönyvek értékét növeli, hogy a felszabadulás előtti időkből szórványosan maradtak csak ránk iratok: a kari tanács üléseiről készített feljegyzések az egyetlen teljes forrásanyag a kar működéséről.

A kari tanácsülési jegyzőkönyvek az 1952/53. tanév utolsó tanácsülési jegyzőkönyvével kezdődnek (1953. aug. 14,), amely már NYIK iratként szerepel. Az utolsó ülés dátuma 1956. dec. 7.

A Dékáni Hivatal tanévenként, csoportszámos rendszerben iktatott iratanyaga az iktatólapok segítségével kutatható. Az 1956/57-es tanév iktatólapjai hiányosak.

1870 és 1877 között fennmaradtak a törzskönyvek, 1877 és 1925 között nem maradt fenn semmi, 1925-től 1949-ig viszont hiánytalanul megvannak a törzskönyvek, névmutató is készült hozzájuk.

Nappali tagozatos (4 kötet) és esti tagozatos (2 kötet) hallgatók törzskönyvei találhatók az állagban.

A könyvtárra vonatkozó iratok 1779-től - kezdetben elsősorban német nyelven - állnak rendelkezésünkre. Az iktatott iratok jól kutathatók, rendezettek, a kutatást iktató- és mutatókönyvek segítik, melyek azonban bizonyos éveknél - 1865-ig teljesen - hiányoznak.

Az állag ülési jegyzőkönyvekből, beszámolókból és vitaanyagokból áll.

A BEAC iratait tartalmazza 1912-1935, illetve 2001-2006 között. A 20. századi iratok főleg a Rektori Hivataltól átvett serleg adományozásokra vonatkoznak, a 21. századi iratok pedig a Rektori Hivatalban keletkezett, BEAC-al kapcsolatos szerződések másolatai.