Az 1948 utáni egyetemi reformok az oktatás tartalmának és az egyetemi képzés módszereinek átalakítása mellett az egyetem igazgatási szerveiben is változásokat hoztak. Megszűnt a Quaestura, az anyakönyvezési, pénztári és számvevői feladatokat ellátó hivatal, hatáskörét a Dékáni Hivataloknak alárendelt Tanulmányi Osztályok vették át. Az eddig a Quaestura által végzett anyakönyvi nyilvántartás, valamint a hallgatók félévenkénti tanulmányi változásainak a törzskönyvbe való bevezetése a kari Tanulmányi Osztályok feladatkörébe került át.
Levéltárunkis tükrözi ezt a szervezeti változást: az eddig a Quaestura fondjában őrzött törzskönyvek ezentúl a megfelelő karok fondjaiban külön állagot képeznek. Így például a Jogtudományi Kar törzskönyveinek folytatása a kar ezen állagában keresendő.
Jelen állagban a nappali tagozatos törzskönyvek az 1952/53. tanévtől kezdődnek és az 1985/86. tanévig hiánytalanul megvannak, a hallgatók személyi adatait, valamint félévenkénti bontásban tanulmányaikra vonatkozó adatokat tartalmazzák.
1947/48-ban bevezették az esti tagozatos képzési formát, - amely a kétéves esti munkástanfolyam (42440/1945 VKM.) helyébe lépett - majd 1951-ben a levelező oktatást is (128/1951. (VI.17.) MT. sz. rendelet). Ezeken a tagozatokon munkaviszonyban lévők és e képzési forma jelentőségét frekventáltsága jelzi: a 60-as évek közepéig az esti és levelező tagozaton együttvéve kétszer annyi diák járt, mint a nappalin.

A személyi iratgyűjtők tartalmazzák a hallgatók egyetemi jelentkezéséhez szükséges dokumentumait, mint például a jelentkezési és beiratkozási lapokat, önéletrajzot, törzslapot, felvételi vizsga dolgozatot és eredményét, továbbá a hallgatóról szóló feljegyzéseket és minősítéseket. Az iratgyűjtők nagy része a hallgatóról készült fénykép-melléklettel van ellátva.
Az állag az 1951-1966 között járt hallgatókat fedi le, betűrendben kereshető.

A fond döntően a tanszéknek az 1960-as évek elejétől keletkezett irataiból áll. A legtöbb irat a hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek elejéig terjedő időszakból maradt meg. A tanszéki levelezésbe sokszor belekeveredett a Szláv Tanszékcsoport anyaga is, hiszen a tanszékvezető és a tanszékcsoport vezetője gyakran ugyanaz a professzor volt. A vegyes iratok között hallgatói jellemzések (a hatvanas évek második feléből), az oktatók dossziéi (bennük publikációs jegyzékek, besorolások, munkatervek), néhány tanszéki- és tanszékcsoporti ülés jegyzőkönyve, valamint statisztikai jelentések és a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó iratok találhatók még 1980-tól 1991-ig. Az iratok évrendezettek, egyenkénti átnézéssel kutathatók.

A tanszék iktatott iratai 1958-tól 1980-ig folyamatosan megvannak. Kutatásukat a szintén megmaradt segédkönyvek könnyítik meg. A vegyes iratok Trencsényi-Waldapfel Imre tanszékvezető 1958 és 1966 között keletkezett, külön dossziékban gyűjtött levelezését tartalmazza, kutatása egyenkénti átnézéssel történhet.