Showing 1168 results

Archival description
Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Print preview View:

Rektori Hivatal

Az iratanyag az egyetem vezetésével kapcsolatos iratanyagot tartalmazza, testületi ülések jegyzőkönyveit, a Rektori Hivatal iktatott iratait, az iktatott iratok közül kiválogatott tematikus iratcsoportokat és a tudományos fokozatokkal kapcsolatos nyilvántartásokat.

Untitled

Egyetemi tanácsülési jegyzőkönyvek

Mária Terézia 1770. október 24-i elhatározásával - míg az egyetemi magistratus megszervezhetővé válik - királyi egyetemi consistoriumot (Regium Consistorium Universitatis) állított fel. A testület kinevezett elnökből, a négy kar és az egyetemi gimnázium igazgatójából állt. Működését az 1770/71. tanévben kezdte meg. A consistorium mellett a Magistratus Academicus is létezett, kezdetben igen korlátozott hatáskörrel. Tagja a négy kar választott dékánja, továbbá a kinevezett kancellár volt. 1784-től az egyetemi ügyek közvetlen vitele csak erre a testületre tartozott. A későbbiekben a elnöke a rektor, tagjai a jegyző, valamint a kari dékánok és prodékánok voltak. 1950 után lényegesen bővült az Egyetemi Tanács összetétele tanárokkal és különféle társadalmi szervezetek képviselőivel. A fennmaradt első 1940/41-es tanévi kötetben még havi egy üléssel találkozunk, az ötvenes évek közepétől évente 4-5 ülésre került sor.
Az 1946/47-es tanévtől hiánytalan a sorozat. 1952-től az elhangzott hozzászólásokat nem a jegyzőkönyvi szövegben találjuk, hanem a mellékletként mintegy 20 dobozt megtöltő külön sorozatban. Az ezekben található anyag lényegileg megegyezik a jegyzőkönyveikkel, az iratok darabonkénti átnézéssel kutathatók. Az 1971/72-es tanévtől annyiban változik a helyzet, hogy a mellékleteket is tartalmazzák a jegyzőkönyvek. A köteteket lapszámozással, esetenként tárgy-, illetve névmutatókkal látták el. Az 1990 utáni időszakban a tanácsülésekről már csak hangszalagok készülnek s csak az előkészítő iratokat és a határozatokat gépelik le. Így fennáll az a veszély, hogy a jövő kutatói nem ismerhetik meg a résztvevők álláspontját, a határozatok meghozatalának körülményeit, a vita menetét, hanem csak a testület döntéseit.

Rektori tanácsülési jegyzőkönyvek

Az 1949-es reform okozta változások egyre nagyobb feladatokat róttak az egyetem vezetésére. Szükségessé vált az Egyetemi Tanács tehermentesítésére egy olyan testület létrehozása, amely előkészíti a feladatok végrehajtását. 1951-től tartottak rektori értekezleteket, amelyeknek megjelölésére 1954/55-ös évtől kezdve használták a Rektori Tanács elnevezést. Gyakran havonta kétszer is tartottak ülést. A testület tagjai: a rektor, rektorhelyettes(ek), dékánok és „ad hoc˝ meghívottak. A Rektori Tanács 1990-ben megszűnt.
Az ülések jegyzőkönyvei mellett megtaláljuk az előkészítő anyagot, az írásos mellékleteket, határozatokat. A kötetek tagolása változó, csupán időrendben követik egymást. Minden kötet elején kronológikus és betűrendes mutató található, ezek segítségével kutatásuk egyszerű. Több kötetből két, illetve három példány is készült. A dobozokban lévő anyag megegyezik a bekötöttel.

A Rektori Hivatal iratai

Az állag anyaga csak az 1944/45-ös tanévtől tekinthető jelentősebb forrásnak, a megelőző évekből csak szórványosan maradt meg néhány irat. Az 1919-1921 közötti anyag egy része, szerencsés véletlen folytán, éppen a Munkásmozgalmi Intézetben volt az Országos Levéltárba történő szállítás idején. A MMI-ből később hiányosan ugyan, de bekerült a Levéltárba. Az 1944-1950 közötti anyag sem teljes, hiánytalannak az 1951/52-es tanévtől mondható. Az iratok iktatása 1951. december 30-ig az Egyetemen alkalmazott módon, tanévenként sorszámosan történt. 1952-1957 között csoportszámos iktatást alkalmaztak. 1957. január 1-től visszatértek a sorszámos iktatásra, de már nem tanévek, hanem naptári évek szerint. Az iktatókönyvek 1935-től, a mutatókönyvek 1944/45-től maradtak meg. Az 1944 előtti anyag utólag készített index segítségével kutatható.
Az 1950 után a Rektori Hivatalban bevezetett szervezeti változások következtében az iktatott iratok kezelése is megváltozott. A Hivatalban központi iktatás folyt. Iktatás után az irat arra az osztályra került, amelynek feladatkörébe tartozott az ügy intézése. Az iktatókönyvbe be is jegyezték, hogy az anyagot hová továbbították, a visszahelyezése azonban nem mindig történt meg. Ez a központilag iktatott anyag megbontását idézte elő. Sok irat került a Személyzeti Osztályra, illetve a Tudományos Csoporthoz, amely témánként gyűjtötte az anyagot. Különösen érvényes ez az 1960-1970 közötti évekre, amikor az iratmennyiség is tetemesen felduzzadt. Ebben az időszakban legcélszerűbb témák szerint kutatni, ahogy az anyag jelenlegi rendezésében található.
Az állagon belül külön sorozatot képez a háború pusztításai után megmaradt 8 doboznyi égett irat. Az anyag rossz állapota miatt nem kutatható. Szintén külön egységet képez az alapítványi okiratok sorozat, itt található többek között Pázmány Péter alapítólevele, a Mária Terézia által kiadott Diploma Inaugurale stb. Itt nyertek elhelyezést a különféle pályamunkák díjazására tett alapítványok, valamint egyéb másolatok /pl.: a Diploma Inaugurale-ról, az egyetem birtokairól stb./ Az iratok nyelve latin, német és magyar.

Results 1 to 10 of 1168